A nő öt éve már, hogy Indonéziába költözött és bambuszházakat épít. Mert hisz benne, hogy ez lehet a jövő. Boraxot használnak a bambuszházak építésekor, hogy az emészthetetlen legyen a rovarok számára.

Hardy-t kislány korában az édesapja inspirálta Bali szigetén, innen a kultúra iránti vonzalom is. Mára már úgy véli, a jövő a bambuszházakban van.

"Ez egy ígéret a gyermekeink számára. Ez egy újrahasznosítható anyag, amiből sosem fogyunk ki. Csak azt nem értem, miért nem kezdtem el előbb foglalkozni vele" - nyilatkozott a TED Talknak.

A bambusz hajlítható, üreges szerkezete ellenére nyomószilárdsága a betonéval vetekszik, húzószilárdsága az acéléhoz hasonlítható és nem mellesleg az egyik leggyorsabban fejlődő növény a világon. 3 nap alatt 1 métert is növekedhet a fiatal a hajtás. A rovarok és a nedvesség lehetnek a gyengéi, de ha kezelik, akkor egy életen át is tarthat.

Elora 9 évesen már tündéri gombaházról fantáziált, amikor édesanyja megkérdezte tőle, milyen házban lakna szívesen. Maga sem gondolta volna gyermekkorában, hogy az álom felnőttkorban megvalósulhat.

A mexicói származású, Principal Prince Claus Award díjas Simon Vélez "bambusz-építész" (Ő tervezte a hannoveri EXPO ZERI-pavilonját, ill. a mexikóvárosi Zócaló Nomád Múzeumát) neve mellett ezek után már ismerősnek fog csengeni Elora Hardy neve is.

Érdemes végignézni a cikk végén található előadást. Láthatjuk benne a bambuszmakett statikai megfelelőségi vizsgálatát is.

Források:
Sokszinű vidék Vaskor Máté írásával, további fotókkal

Cikk az olasz sajtóban

Elora Hardy angol nyelvű előadása a TED-en.

A rend kedvéért említést teszek a építőanyagról is a wikipédia segítségével.