Délkelet-Európa építési piaca 2028-ig
Az elmúlt tíz évben a régióban olyan erős volt a növekedés, hogy egy ország kivételével minden ország elérte a 2008-as pénzügyi válság előtti szintjét. Egy ilyen mértékű növekedés után az EECFA némi lassulást jósol, de komoly visszaesés nem várható. A 2026-os nyári előrejelzésben az EECFA pesszimista lett Szerbia esetében a magasépítési alpiacon mely a teljes piacot mínuszba húzza. Emellett Románia esetében is csökkenés várható.
Bulgáriában idén január 1-jén vezették be az eurót, így az eurózóna 21. tagállamává vált. Mindez egy folyamatosan változó politikai felfordulás közepette történt, amely elkerülhetetlenül hatással volt az építőiparra, főleg az állami finanszírozású projektekre. Yasen Georgiev, az EECFA bolgár tagintézetének (Economic Policy Institute) elemzője szerint ennek ellenére Bulgária teljes építési teljesítménye várhatóan átlagosan körülbelül 2%-kal bővülhet a 2026-2028-as előrejelzési időszakban. Azt is hozzátette, hogy „tavaly Bulgária építési piaca erős teljesítményt nyújtott, nagyrészt a magasépítésnek köszönhetően, amely jobban teljesített a korábban előre jelzettnél. Ehhez képest 2026 és 2028 között az ország teljes építési teljesítménye vegyes teljesítményt mutathat.”
Michael Glazer (SEE Regional Advisors) és Tatjana Halapija (Nada Projekt), az EECFA horvát tagjai szerint az EU katonai mobilitási csomagja a közlekedési projektek ígéretes finanszírozási forrása lehet (a közvetlenül katonai és a kettős felhasználásúak is), így ezen pénzek elérhetősége növelheti a teljesítményt ezekben a szegmensekben. A csomag fellendíthet néhány nem-lakásépítési szegmenst is, mivel finanszírozhat katonai vagy kettős felhasználású gyárakat és logisztikai központokat (talán még pilóta akadémiákat is?). Ez segíthet a teljes horvát építési teljesítmény fenntartásában hiszen az EU 2022-es földrengés utáni újjáépítési programjai és az RRF pénzek gyorsan csökkenek. A nem-lakásépítés növekedése szegmens-szinten nagyon eltérhet, míg az energetikai építés területén zavaros a kép: a konzervatív technológiák versenyeznek a sokat hangoztatott, egyelőre még nem bizonyított „csúcstechnológiás” alternatívákkal. A lakáspiacot az emelkedő árak, a csökkenő GDP-növekedés, valamint a központi bank és a kormány beavatkozásának ellentmondásos hatásai érintik rosszul.
Dr. Sebastian Sipos-Gug, az EECFA román kutatója (Ebuild) szerint Románia építési piaca továbbra is szorult helyzetben van. „A növekedési potenciál korlátozott, és úgy tűnik, a globális és hazai tényezők összeesküdtek ellene. A legfrissebb gazdasági előrejelzések is pesszimistábbak; idén stagnáló GDP, csökkenő reálbérek és az EU-ban a legmagasabb infláció várható. Ehhez jön még a költségvetési hiány közeledő kísértete, mely magas adókat és megszorító intézkedéseket hozhat alacsonyabb közkiadásokkal, a közalkalmazottak bérének befagyasztásával és létszámstoppal. Arról nem is beszélve, hogy az építési költségek, melyek a 2022-es sokk után tavaly elkezdtek kiegyenlítődni, most ismét emelkednek az energiaárak és a munkaerőköltségek növekedése miatt. Az építőipar mentsvára az infrastrukturális projekteket finanszírozó EU-programok, azonban, mivel a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv 2026 közepén lejár, és más programok teljesítménye inkonzisztens, az általuk nyújtott lendület korlátozott. Mindehhez jön a politikai válság, amely kormányváltáshoz is vezethet egy ilyen kritikus pillanatban (az NRRP felhasználásának vége, a projektek más finanszírozási forrásokba való átcsoportosítása). A jó hír viszont, hogy a problémák többsége átmeneti. 2028-ra Románia építési piacára visszatérhet a bővülés a javuló gazdasági mutatók, a céltartományon belüli inflációs szint, a hatékonyabb energiaszektor és, remélhetőleg, a stabilabb politikai helyzet hátterében.”
„Szerbia teljes építési teljesítménye idén is konszolidálódik a mélyépítés korrekciója miatt, miközben az épületek építése ebben az előrejelzési időszakban is tovább nőhet” – mondja Dejan Krajinović, az EECFA szerb kutatója (Beobuild). Hozzáteszi, hogy „a lakásépítés teljesítménye továbbra is stabil, és a várakozások szerint mérsékelt növekedési ütemre számíthat 2028-ig. A nem lakásépítés fellendülése mögött az EXPO 2027-hez kapcsolódó hatalmas beruházások vannak; idén újabb kétszámjegyű növekedés várható. A folyamatban lévő projektek főként az iroda-, kereskedelmi és szállodai épületeknek kedveznek, de az egészségügyi építkezés is rekordokat dönthet idén. A mélyépítés konszolidációja jövőre véget érhet és 2028-ban újabb növekedés várható. A jelenlegi nagyprojektek a teljes építési teljesítmény következő növekedési ciklusának elindítói lehetnek. A negatívum, hogy a közel-keleti háború már most is felfelé nyomja az építési költségeket. Illetve a gazdasági bizonytalanság és széttöredezettség továbbra is olyan kockázatok, amelyek a következő időszakban is fennállnak majd.”
„Szlovénia teljes építési teljesítménye 2024-ben és 2025-ben is 6 milliárd euró alatt maradt, de az előrejelzési időszakban várhatóan bővülni fog, főként az állami kiadásoknak köszönhetően” – véli Dr. Aleš Pustovrh (Bogatin) az EECFA szlovén elemzője. „A növekedés egyre egyenetlenebb: a lakásépítést az erős kereslet ellenére a korlátozott kínálat és a növekvő költségek fogják vissza, míg a magán nem lakáscélú szegmensek (irodák, kiskereskedelemi és ipari épületek) óvatos befektetőkre és szerény bővülésre számíthatnak. Az államilag finanszírozott építések viszont stabilitást jelenthetnek, mint az oktatás, az egészségügy és a mélyépítési felújítás (infrastrukturális korszerűsítés, vasúti beruházások, energetikai átállási projektek), míg a közlekedési és közműépítések az új építés helyett a karbantartásra és felújításra térnek át. Összességében a szlovén építési piac egy stabilabb, de lassabb szakaszba léphet, ahol a közpolitika és az infrastrukturális kiadások döntő szerepet játszanak a teljesítmény pályán tartásában, amíg lesz rá állami pénz.”
Kelet-Európa építési piaca 2028-ig
A régió építési piaci kilátásait az orosz piac húzza le, amely várhatóan a legnagyobb visszaesést könyvelheti majd el az előrejelzési horizonton. Az EECFA azonban továbbra is úgy véli, hogy Törökország megközelítheti a 2018-as csúcspontját, míg Ukrajnában a jelenlegi pályája még mindig nem a háború utáni újjáépítési boom, hanem egyfajta normalizálódás.
Andrey Vakulenko (Macon), az EECFA orosz elemzője szerint az orosz építési piac tavaly kezdődött csökkenő tendenciája valószínűleg 2026–2027-ben is folytatódhat, sőt fokozódhat. Ennek fő oka a lassuló gazdaság és a hosszú ideje tartó magas kamatlábak kombinációja, amely negatívan befolyásolja a keresletet, korlátozza a finanszírozás elérhetőségét és visszafogja a beruházásokat. A lakásépítés áll a legnagyobb nyomás alatt mivel a piac küzd, hogy megtalálja az új egyensúlyt a jelzáloghitel-hozzáférés csökkenése, a kereslet visszaesése és az új építések esése közepette. Az elkövetkező években a legtöbb nem lakáscélú szegmens is negatív lehet a fogyasztás és az üzleti tevékenység lassulása, a háztartások jövedelmének gyenge növekedése, valamint az állami finanszírozás irányának és mértékének változása miatt. A mélyépítés maradhat a legellenállóbb a nagy közlekedési és energetikai projektek miatt. Az építési piac 2028-as növekedésének feltételei az infrastruktúra-építés felgyorsulása, a lakásépítés várható növekedése és a monetáris politika enyhülése.
„Törökországban az elmúlt években megnőtt az állam szerepvállalása a lakásépítésben” – véli Prof. Ali Türel és Prof. Leyla Alkan Gökler, az EECFA török kutatói. „Az infláció megfékezésére irányuló politika csökkentette a háztartások rendelkezésre álló jövedelmét és komoly lakhatási problémát okozott mind a tulajdonlás, mind a bérlés esetében, mivel az ingatlanárak és a bérleti díjak megugrottak. A közepes és alacsony jövedelmű háztartások egyre nehezebben tudtak elegendő tőkét felhalmozni lakásvásárláshoz, így a kormány beavatkozott. Számos lakásépítési projektet indított olyan lakásokkal melyeket kedvező feltételekkel vásárolhatnak meg akik nem rendelkeznek lakással Törökországban. A lakásokat az állami Lakásfejlesztési Igazgatóság építi. Mivel az Igazgatóság részt vett a 2023. februári földrengésben megrongálódott mintegy 550 000 lakás újjáépítésében is, az állami lakásépítések aránya az elmúlt években jelentősen megnőtt, míg a magánszektor részesedése a korábbi, körülbelül 90%-os arányról lecsökkent. Legfrissebb előrejelzésünk szerint a teljes török építési teljesítmény 2028-ban elérheti a 8 billió lírát (180 milliárd eurót), 2025-ös árakon.”
„Tavaly Ukrajna építési piaca a háború ellenére nagyfokú ellenálló képességet mutatott. Bár a piac talpra állt és tavaly nominálisan visszatért a háború előtti szintre, összehasonlítható árakon még mindig 40%-kal kisebb mint 2021-ben.” – véli az EECFA ukrán elemzője, Prof. Sergii Zapototskyi (Uvecon). „A növekedés fő mozgatórugói a kereskedelmi, ipari, raktár- és logisztikai fejlesztések, a viszonylag biztonságos régiókban fellendült lakásépítés, valamint az állami és közlekedési infrastruktúra helyreállítását célzó nagyprojektek voltak. Az elkövetkező években az építési piac tovább bővülhet a háborús újjáépítéssel, a kormányzati lakástámogatási programokkal és az Ukrajna helyreállítását célzó nemzetközi finanszírozás emelkedésével. A legnagyobb növekedési potenciált továbbra is a lakás-, kereskedelmi, valamint az ipari és raktárépítésben látjuk. Ugyanakkor a piac jövőbeli teljesítménye nagymértékben függ a biztonsági helyzettől, a beruházási források elérhetőségétől, a munkaerőhiány kezelésétől és a kormányzati újjáépítési politikák hatékonyságától.”
Eredeti cikk: EECFA. Magyar verzió: Buildecon, EECFA Central