Az építészek azt szeretnék, hogy a sokemeletes épület elmozdulást jelentsen a tömegtermeléstől a fenntarthatóbb életmód felé, amely szerintük a koronavírus-járvány következtében egyre fontosabbá vált. 

Koichi Takada úgy gondolja, a Covid-19 után a projekt nagyszerű lehetőség arra, hogy megálljunk egy pillanatra és újragondoljuk, hogyan lehet többet tenni az alkalmazkodásnál, a paradigmát az iparosított technológiák a természetközelivé megoldás felé elmozdítani.

"A beton, az acél és az üveg nagyon kemény és szilárd ipari anyag" – véli Koichi Takada –, ezért nevezzük őket halott anyagoknak. Helyettük több élő anyagot, élő építészetet kell bevonnunk. A Covid-19 válságból az egyik felismerés, hogy mindannyian élőlények vagyunk. Azért vagyunk itt, hogy éljünk, nem pedig valamilyen módon dacoljunk a halállal. Az építészetünknek is ezt kellene tennie."

Az Urban Forest fő szerkezete úgynevezett zöldbetonból készül, amely alacsony szén-dioxid-kibocsátású beton, 40% -kal kevesebb portlandcement van benne, mint a hagyományos betonokban. Az építőanyag helyi beszerzése a kibocsátás további csökkentéséhez járul hozzá.

Az egységeket modulokként állítják elő az építési veszteségek csökkentése és az építési idő rövidítése érdekében. A kőből vagy téglából készült elemeket újrahasznosított vagy helyi forrásból nyerik, és az összes felhasznált faanyag Forest Stewardship Council (FSC) tanúsítvánnyal rendelkezik.

Az Urban Forest célpontja egy hatcsillagos Green Star besorolás, amely a LEED Platinum egyenértékű az ausztráliai épület fenntarthatósági osztályozási rendszerben.

A Városi Erdőt gomba formájú pillérekre emelik, hogy alatta védett területet hozzanak létre közösségi tér számára. Ez a megoldás Queensland helyi építészeti hagyományaira is utal, a megemelt, árnyékolt verandákkal körülvett házakra. Ezt az építési stílust úgy alakították ki, hogy védelmet jelentsen a magas hőmérsékletnek és az özönvízszerű záporoknak, árnyékos külső teret biztosítva, egyúttal minimalizálva az áradás kockázatát.

Forrás: Dezeen