A helyszín a tokiói Meguro-ku állomás előtt található, keleti oldalán emelt vasúti pálya, a délnyugati oldalon pedig egy szomszédos épület. Északon, az utca túloldalán azonban egy kis erdő töri meg a nagyváros elképesztően sűrű házrengetegét. A fákon túl kilátás nyílik Shibuya és Shinjuku városrészekre.

Az épület programja is hű a japán főváros sűrű beépítettségéhez, a 310 négyzetméteres telken a földszinti magánklinika felett az első és a második emeleten kétgenerációs lakás kapott helyet. A IKAWAYA Architects tervezői úgy döntöttek, hogy a belső funkciókhoz kapcsolódóan három kertet hoznak létre, beemgedve a zöldet az épület falai közé.

A földszinti klinika kapuján átlépve egy lombhullató fákkal és kőburkolatokkal komponált kert, egy kis átrium fogadja a rendelő látogatóit. 

Az első emeleten lévő lakás a nagymama lakótere. Az itt kialakított kert a külső nappali meghosszabbítása. Annak érdekében, hogy elzárja a vasúti pálya zaját és az épületet vizuálisan is takarja, a déli oldalon közel 6 m magas fallal körülvéve  álakították ki a kertet. Falai durva vakolatot és faburkolatokat kaptak, így a zajok szétszóródva verődnek vissza, csendesebb környezetet biztosítva.

A második emelet a gyermekes család fő lakótere, mely az északra lévő erdő fáinak lombkoronájával került azonos magasságba.  Mivel az erdőre nyílik a kilátást, nagy nyílást és teraszt alakítottak ki ebben az irányban. A vonatok hangjának és a környező épületekből való átlátások csökkentése érdekében zárt teraszt hoztak létre. Hogy a nagyvárosi környezetben különösen értékes fákat ne éppen az épület árnyékolja, sarkait lekerekítették, így a déli fény a lehető legnagyobb mértékben juthat el az erdő fáihoz. 

Az épület lezárásaként így létrejött belső tér, a "sky cave", az égbe emelt barlang körbeölelő formája biztonságérzetet kölcsönöz lakóinak, közvetlen vizuális kontaktust biztosítva a zöld növényzettel, feledtetve a nagyváros lüktetését.

Forrás: ikawaya.co.jp