| Egy tíz éves tervről, ami fontos, de nem épült meg |
|
|
nsdr
|
2010.12.13.
|
| 2000-ben kaptam a megbízást: tervezzek egy három egységből álló generációs házat. A helyszín a budai hegyvidék déli lejtőjén található, nagyon szép környezet és még szebb a kilátás. |
Szülőknek és már családos két gyereknek kellett lakást tervezni, ez utóbbiaknak azonos feltételekkel. A telek 15%-os beépíthetősége csak a vertikális terjeszkedést tette lehetővé. Az idősebb generáció lakása a földszintre került, közvetlen kertkapcsolattal. A másik kettő kétszintes lett, melynek emeleti szintjei egy-egy átrium köré szerveződnek, ahonnan a tetőteraszra lehet feljutni. Ezzel a megoldással pótoltam a nappali kerttel való kapcsolatának hiányát.
Az egyik lakás emeleti szintjéről külső lépcső vezet a kertbe, amit csak kutyalépcsőnek hívtam (hívtunk) és Oszkár (weimari vizsla) ki-be járását könnyítette volna.
Most hogy leírtam ezt a pársoros ismertetőt, azon kaptam magam, úgy írok, mintha megépült volna a ház. Sajnos egy váratlan családi esemény miatt elálltak az építkezéstől.
Az a pár hónap, amit a tervezéssel, egyeztetéssel, beszélgetéssel eltöltöttünk, még így tíz év távlatából is magával ragad. Ebben a műfajban nehéz hasonló megbízóra akadni.
Rendkívül intenzív és termékeny kapcsolat volt ez az időszak, melynek ez a terv lett az eredménye.
Nagy Sándor |
|