Különleges híd
Vasárnap az M44-esen. Nincs forgalom a Lakitelek-Tiszakürt szakaszon. Az egyhangúságot a monumentális tiszaugi híd töri meg melynek formája egy ekhós szekeret (a vándorszínészek szekere) utánoz. A hidat 2021 decemberében adták át a forgalomnak és az M44 gyorsforgalmi utat vezeti át a Tisza-folyó felett. Több érdekessége is van, többek közt, hogy Dr. Teiter Zoltán terve kibírta az idő próbáját ugyanis 16 év alatt sem került süllyesztőbe. Bár 2005-ben készült és benyújtásra került az M44-es Körös-hídjához illetve az M43-as Tisza-hídjához is, csak 2021-ben valósult meg itt az M44-esen. Legek: az 1. ferdekábeles híd melynek betonpilonja csak lágyvasakkal készült, az 1. tartókábeles híd mely öszvér merevítőtartóval épült, a 2. magyarországi híd ahol iránytörő nyergeket alkalmaztak a kábelek átvezetésére, és a 3. ferdekábeles folyami híd hazánkban.
Bizarr nászajándék
Szabadkígyós. Itt van forgalom, a Wenckheim-kastélyhoz tartozó parkolóban sok a turista. A kiállítást a toronyban kezdjük, majd a pincében folytatjuk, ahol megtudjuk, hogy a 67 éves gyermektelen Wenckheim József gróf harmadik felesége, Scherz Krisztina, nemcsak hogy több mint 40 évvel volt fiatalabb volt nála, de nem is volt nemesi származású. Mivel a gróf unokaöccse örökölte volna a hatalmas vagyont, ha örökös nélkül hal meg, mérgében egy fekete koporsót küldött az esküvőre ezzel az felirattal: „Neked nem asszony, hanem ez kell.” A gróf korát meghazudtolva a házasságból gyermekáldás lett, de a kis grófnő három éves korában megárvult. Az így megörökölt birtokot sokáig gyámjai irányították. Gróf Wenckheim József volt a kígyóspusztai uradalom első tulajdonosa ahol szerény kúriában lakott.
Budoár és környezettudatos megoldások 145 évvel ezelőttről
Krisztina unokatestvéréhez, Wenckheim Frigyeshez ment férjhez és ők építtették a német neoreneszánsz stílusú kastélyt 1875 és 1879 között. A terveket Ybl Miklóssal készíttették el, aki maga is töltött itt egy éjszakát, mint a kastély vendégkönyvéből kiderül (ebbe digitálisan belelapozhatnak az ide látogatók). Ybl - a szokással ellentétben - a földszinten egymással párhuzamosan tervezte meg a férfi és női tereket. A földszinten a közös helyiségek voltak, míg az emeleten a vendégszobák kaptak helyet. A kastélyt egyszerűség és kényelem jellemezte, a Vasárnapi Ujság 1882-ben így írt róla: "...az országnak stílszerűség, kényelem és fejedelmi pompára nézve legszebb kastélya".
A kastélyban az akkori kor legmodernebb épületgépészeti megoldásait alkalmazták. Folyóvíz volt az épületben, melyre a korabeli nemesek is irigykedtek mivel minden vendégszobában külön fürdőszoba volt. Egy a pincében lévő gőzgép a toronyba pumpálta fel a vizet, amely onnan vascsővezetékeken át folyt a kastély szobáiba, de a parkba és az istállóba is. A felújítás során a budoárban egy földbe süllyesztett fürdőkádra bukkantak - így tudták a történészek megfejteni, hogy működött a vízellátás. Az illemhelyek vízöblítéssel működtek, csapadékvízzel, ehhez külön vízgyűjtő rendszer volt. A fűtést légbefúvással oldották meg: a pincében volt egy fatüzelésű kazán, innen a falban lévő csöveken keresztül áramlott a meleg levegő a szobákba. Ennek nyomait látjuk a felújított grófnői szalonban is: rácsos szellőzők vannak a padlóba beépítve. Gázlámpákkal világítottak mely biogázzal működött.
A grófi pár a birtokot is haladó szellemiségben vezette. Egy több intézményből álló szociális hálót működtettek, így gondoskodtak az alkalmazottokról. Wenckheim Krisztina grófnő, mivel maga is árva volt, nagyfokú szociális érzékenységgel rendelkezett: Gyulán árvaházat alapított, nőegyletet működtetett és támogatta a szegényeket.
Rezidenciából mezőgazdasági iskola
Wenckheimék egészen 1944 nyaráig éltek a kastélyban, majd Bécsbe menekültek. Az épület átvészelte a II. világháborút és elég korán, 1945-ben államosították és mezőgazdasági iskola költözött ide, mely 2011-ig működött. Bár nagy szerkezeti átalakításokat nem eszközöltek, és karbantartották az épületet (az ebédlő és a könyvtár faburkolatai máig épen maradtak), az iskolává alakítás (tornaterem, tanári szoba, irodák, kollégium) megviselte a kastélyt. Ennek során temették be vélhetően a grófnő süllyesztett kádját is.
Újra puritán luxus Wenckheiméknél
2011-től üresen állt az épület és 2018-ban indult a felújítás és restaurálás a Nemzeti Kastélyprogram keretében. A legbonyolultabb munkálatok között volt a tetőfedés, új toronysisakok (5 illetve 25 tonnás) készítése, a díszítőelemek pótlása illetve az utólagos szigetelés és gépészeti munkák. A kastély főépületének teljes homlokzatát, ennek földszintjét, a pince egy részét, a főlépcsőházat és a tornyot is felújították. Ezen kívül a falfestéseket, falburkolatokat és a padlózatot is restaurálták. A munkák 2022-ben fejeződtek be. A vendégszeretetükről híres Wenckheimék így ma is mondhatnák: "Tessék beljebb fáradni!"
Cikk és fotók: Falucskai Eszter