Nagy Bálint 1949-ben született Szegeden. 1963-1967 között a helyi Vedres István Építőipari Technikumban tanult, ahol építész technikusként végzett. 1967–1972 között építész felsőfokú tanulmányokat folytatott Debrecenben és Budapesten. 1976-ban diplomázott a Ybl Miklós Építőipari Műszaki Főiskola Építőipari Karán. 1972-től az IPARTERV munkatársa. 1977-ben a LAKÓTERV-ben Virág Csaba mellett dolgozott, akit mesterének tekintett, egy évvel később pedig Schneller István munkatársa a VÁTI-ban. 1979-ben ellenzéki tevékenysége miatt a szerződését nem hosszabbították meg, ezért a következő 10 évben ácsként dolgozott.

1987-90 között az Atlantic Research and Publications ösztöndíjasa az USA-ban. Ottléte alatt saját kezűleg készített egy asztalosműhelyt, ahol tevékenykedett. Hazatérése után alapította meg az N&n, Nagy Bálint és tsai építészirodát (1991–2011). Építész és belsőépítészeti munkái mellett bútorokat, színházi díszleteket is tervezett, a '90-es évek közepén pedig egy képzőművészeti filmsorozatot szerkesztett.
2009-től 2021-ig a FUGA Budapesti Építészeti Központ vezetője, majd senior tanácsadója volt.

 „Építészeti tevékenységére jellemző a szociális érzékenység, tervezői munkájába számos esetben társadalomtudósokat is bevon. Építészeti stílusa sokrétű, tervrajzainak grafikus megoldása és színezése, a hegyes, erősen visszametszett formák, éles szögek alkalmazása és a tér folyamatos megtörése expresszív hatást keltenek, épületei pedig, a modern építészet formaelemeinek felhasználása mellett, eklektikus hatásúak.”

Szakmai munkásságáért számos díjat és elismerést kapott: Ybl Miklós-díj 2002, Podmaniczky-díj 2013, Molnár Péter-díj 2017, Ezüst Ácsceruza díj 2019, Kotsis Iván-érem 2020, Kossuth-díj 2021.

Nyugodj békében.

ME