Életzöld: minikonferencián ismertették Budapest felkészülését a klímaváltozásra
Ware-Nagy Orsolya 2026.09.25.

Rengeteg tudás és hosszú évek kutatásainak eredménye sűrűsödött abba a két órába, amelyben a főváros kilátásait, a közparkok, a vízhálózat, a városi élet jövőjét mutatták be az érdeklődő közönség számára 2026. szeptember 21-én délelőtt a Merlin Színház épületében.

Az ÉletZöld – Így készül fel Budapest a klímaváltozásra című szakmai konferenciát Karácsony Gergely főpolgármester nyitotta meg előrevetítve, hogy újra kell értékelnünk azt, ahogy egy nagyváros működéséről gondolkodunk. 

Barsi Orsolya, a Főpolgármesteri Hivatal Klíma- és Környezetügyi Főosztályának vezetője a trópusi éjszakák számának növekedésére hívta fel a figyelmet: ezeken az éjszakákon a hőmérséklet nem csökken 20°C alá, így a legegyszerűbb nyári megoldás, a lakások éjszakai átszellőztetése válik egyre lehetetlenebbé. Rámutatott, hogy az épületeinket úgy tervezték, hogy a téli hidegtől védjenek, az utóbbi időben azonban egyre fontosabbá válik a nyári belső téri légállapot, és a lakások hűtése. Budapest térképére tekintve kitűnik, hogy mely kerületekben van melegebb a nyári időszakban – sajnos éppen ezeken a területeken magasabb a lakosság átlagéletkora, ezért ezzel a problémával különösen fontos foglalkozni. 

Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze kiemelte, hogy a települési zöldfelületek ügye kormányrendeleti szinten van szabályozva, ezért gyakran alulmarad az utakkal vagy a vasúttal szemben, amelyeket törvényi szinten szabályoznak. Bemutatta a fák és zöldfelületek védelmére kidolgozott törvényjavaslatot, valamint a bécsi jó gyakorlatot – ott 9 m2-es gyökértérrel telepítenek új fákat, míg nálunk ugyanerre csak 4 m2-t kell biztosítani. A közeljövő egyik kiemelt feladata a lehulló csapadék helyben tartása és hasznosítása, de az is gondot okoz, hogy sok helyen közvetlenül a talajszint alatt törmelékréteg húzódik. 

Csörnyei Géza, a Fővárosi Vízművek vezérigazgatója a 2026. nyári vízhelyzetet idézte fel, emlékeztetve arra, hogy 1834 óta nem volt ilyen alacsony a Duna vízállása. A kisebb településeken jobban érezhető volt a vízhiány, mint a fővárosban, éppen ezért érdemes lenne kapcsolatot létesíteni a kisebb rendszerek között, hogy ilyen esetben tudjanak egymásnak segíteni. A tartós szárazság a budapesti elöregedett vezetékhálózat károsodását is felerősítette. Szükséges, hogy a jövőben ne mindenre csapvizet használjunk, ehhez létre kell hozni a vízgyűjtés és -tárolás rendszerét. 

Dezsényi Péter, a FŐKERT igazgatója elmondta, hogy az év elmúlt 9 hónapja során összesen 200 mm csapadék esett, és könnyen lehet, hogy ez nem egyszeri kilengés, hanem az új normális. Ennek tudatában kell újragondolni a fővárosi parkok művelését, gondozását is. A gyep sűrű nyírásával kapcsolatban elmondta, hogy a rövid, öntözetlen gyep alatt a talaj is sérül, ezért ökologikus gyepgazdálkodásra kell áttérni, és csak a sűrűn látogatott parkokban fenntartani a nyírás és öntözés rendszerét. Felidézte, hogy ezek a nagyobb közparkok az elmúlt nyáron sok lakónak nyújtottak felüdülést kellemes klímájukkal, ezért a hasznuk egyértelmű, viszont a kisebb és kevésbé látogatott parkokat szárazságtűrő növényzettel kell telepíteni. Probléma még az elöregedő faállomány: a következő 10 évben a közterületi fák 40%-át le kellene cserélni, miközben a meglévő fákat minden eszközzel védeni a szárazságtól. Ennek egyik módja a fák tövénél készülő vastag takarás a hullott, ledarált levéllel, ami árnyékol és a vízmegtartási képességet is növeli. 

Faragó Renáta, a Főpolgármesteri Hivatal Szociálpolitikai Főosztályának főosztályvezető-helyettese a hajléktalanok helyzetének megoldatlanságára hívta fel a figyelmet a nagy nyári melegben: míg a téli időszakra már kialakult rendszere van az utcán élők ellátásának, ugyanez a protokoll jelentős módosításokkal alkalmazható csak a nyári időszakban. Melegétel-osztás helyett hűtött, izotóniás italokkal, rostban gazdag élelmiszerrel kell készülni, és például az sem megoldott, hogy téli ruháikat hol tárolják ezekben a hónapokban – sokan nyáron is több réteg ruhát viselnek, amelytől még inkább átmelegedhetnek. Az is probléma, hogy nyáron sokan más, árnyékosabb közterületet keresnek a nappalok eltöltésére, ezért a szociális munkások nehezebben találják meg őket, így nem tudnak a legkiszolgáltatottabbkra figyelni. Sajnos gyakran a nappali ellátóhelyekben rosszabb klimatikus viszonyok vannak, mint egy árnyékos parkban, mert például nincs légkondicionálás. Ezért nehezebb rávenni a parkokban tartózkodókat, hogy járjanak be a nappali intézményekbe. 

További információ és a konferencián bemutatott előadások Budapest Főváros honlapján érhetőek el.

Címkék: Budapest , klímaváltozás