A közlés szerint Csete Györgyöt június 28-án érte a halál. Az építőművészt az MMA saját halottjának tekinti, temetéséről később intézkednek.

Csete György 1937. november 5-én született Szentesen, elemi és általános iskolai tanulmányait szülővárosában végezte, majd miután egyetlen szentesi középiskolába sem vették fel, az egyik református lelkész ajánlására a Debreceni Református Kollégiumba került. Gimnáziumi tanulmányai befejeztével 1956-ban beiratkozott a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karára, ahol 1961-ben szerzett oklevelet.

Tehetsége, egyetemi munkái felkeltették tanárai figyelmét, és az egyetem elvégzése után külső korrektorként építészhallgatókat korrigált. Innen ered kapcsolata tanítványaival, akik később, az Érc- és Ásványbányászati Vállalatnál tervezőmérnökként eltöltött kezdő évek után Pécsre hívták alakuló csoportosulásuk szellemi vezetőjének. A Baranya Megyei Tanácsi Tervező vállalatnál, később az ÉVM Pécsi Tervező Vállalatánál biztosították a kellő feltételeket ahhoz, hogy teljes energiáját a csoport építészeti arculatának kialakítására, a közös szakmai munkára fordíthassa.

1972–73 körülre, a paksi lakótelep tervezésének kezdetére tehető, hogy a csoport Pécsi Ifjúsági Iroda néven szervezetileg is megalakult. Ez alkalommal egy rotaprint kiadványt jelentettek meg, amelyben Csete György és nézeteivel azonosult építészeti elveiket mutatták be, deklaráltan is megalapítva ezzel, a magyar élő építészetet megteremtő alkotó közösségek egyikét – olvasható az MMA méltatásában.

Az összegzés kiemeli, hogy Csete György a magyar organikus építészet egyik közéleti szerepet is vállaló elindítója volt. A pályáját végigkövető egyházi és magán megbízatásai mellett jelentős állami megrendeléseknek is eleget tett. Alkotásaiban elválaszthatatlan művésztársa, felesége, Csete Ildikó textilművész.

„Csete György alkotói hitvallása, magatartása, politikai megnyilvánulásai családi örökségéhez, hazájához és annak kultúrájához való elkötelezettségét tükrözik. Ennek tett eleget akkor is, amikor emiatt hátrányai származtak. Ezt szolgálta építészi pályája során oktatóként is bel- és külföldön egyaránt” – tudatta az MMA.

Ipari, majd kisebb lakó- és középületeket, „napházakat” tervezett, köztük Orfűn a Forrásházat, Halásztelken, Füzéren, Ópusztaszeren, Beremenden templomokat. Munkatársaival ő tervezte a paksi lakótelep „tulipános házait”. 1996-ban Ópusztaszeren megépítette az Erdők templomát és múzeumát, valamint a Világmagyarság hajlékát. Építészeti kritikákat, tanulmányokat írt, filmeket készített (Lechner Ödön, Hajlék).

Csete György pályája kezdetétől tagja volt a Magyar Építőművészek Szövetségének, megalakulásától a Magyar Művészeti Akadémiának. Csete György tanított a pécsi, a budapesti és az innsbrucki egyetemen. Munkásságát számos díjjal és kitüntetéssel ismerték el: Magyar Művészetért Díj (1990), Ybl Miklós-díj (1992), Kossuth-díj (1997), Magyar Örökség Díj (1999), Prima Primissima díj (2005), Magyar Művészeti Akadémia Aranyérme (2010), Magyar Érdemrend középkeresztje csillaggal (2013), Nemzet Művésze díj (2014).

MTI