Elhunyt Fekete György belsőépítész, az MMA tiszteletbeli elnöke
színkép 2020.04.15.

Április 15-én, életének 88. évében elhunyt Fekete György belsőépítész, iparművész, a nemzet művésze, az MMA rendes tagja, a Magyar Művészeti Akadémia tiszteletbeli elnöke, professzor emeritusz.

Fekete György azok közé tartozott, akik igyekeztek láthatóvá tenni a sokszínű magyar kultúra egyedülálló lelkületét. Több évtizeden átívelő, rendkívül gazdag alkotói életműve mellett aktív kulturális közéleti tevékenységet vállalva dolgozott, valamint a Magyar Művészeti Akadémia elnökeként a hazai kulturális élet gazdagítását szolgálta lelkes elköteleződéssel. Kultúrpolitikusként az Antall-kormány államtitkáraként létrehozta a Nemzeti Kulturális Alapot, majd 2011-től kiépítette „a magyar kultúra csúcsintézményét", az MMA-t, összhangban azzal, ahogy Makovecz Imre megálmodta. Fekete Györgyöt a Magyar Művészeti Akadémia mély fájdalommal gyászolja és saját halottjának tekinti.

Forrás: mma.hu

Fekete György 1957-ben végezte el a Magyar Iparművészeti Főiskolát, mestere Kaesz Gyula volt. Az Iparművészeti Főiskola befejezését követően az Általános Épülettervező Vállalatnál (ÁÉTV) lett irányító tervező. 1964-től szabadfoglalkozású iparművész. 1980-tól 1983-ig a Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola igazgatója. 1986-tól 1989-ig az Iparművészeti Vállalat művészeti vezetője. 1997-től egyetemi tanár a Soproni Egyetemen. 1995 óta a Magyar Művészeti Akadémia tagja, 2011. november 5-én a köztestületté alakult MMA elnökévé választották, 2017. október 10-től annak tiszteletbeli elnöke.

Művészeti alkotómunkája a belsőépítészet csaknem minden területét átfogja. Tervezett múzeumi kiállítási installációkat, középületbelsőket, református templombelsőket, iskolákat, üdülőszállókat, művelődési házakat és külföldi magyar kiállításokat.

Környezetkultúrával foglalkozó hat tévésorozat (67 adás) forgatókönyveinek volt írója és műsorvezetője. 1986-tól 1989-ig a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetségének alelnöke, 1993-tól 1994-ig a Nemzeti Kulturális Alap elnöke volt, 1995-től társelnöke a Magyar Örökségeket Megnevező Bizottságnak, elnöke a Magyar Örökség és Európa Egyesületnek.

1987 óta lapalapító főszerkesztője a Magyar Iparművészet című, negyedévenként megjelenő szakfolyóiratnak, 1993-ban újraindította. Számos szakcikke, tanulmánya jelent meg a Művészet, Ipari Művészet, Ipari Forma, Magyar Építőművészet, Lakáskultúra, Hitel, Kapu, Faipar stb. szakmai, irodalmi és közművelődési orgánumokban.


    Munkácsy Mihály-díj (1966)
    Magyarország Érdemes Művésze díj (1981)
    Prima Primissima díj (2011)
    Kossuth-díj (2012)

 

Forrás: wikipedia

Címkék: