| Elismerés a CET-nek az első nemzetközi mustrán |
|
|
Tamás Dorka
|
2011.05.06.
|
| Kíváncsiság és lelkesedés jellemezte az Európai Építészpolitikai Fórum résztvevőinek CET-ben tett szerdai látogatását. Az EFAP, az EU-s elnökségek alatt félévenként megrendezett konferencia, az építészetpolitika és építészet témakörében nagy jelentőséggel bír, a magyar elnökség legfontosabb építésügyhöz kapcsolódó szakmai eseménye. |
„Rendkívül kíváncsi vagyok arra, hogyan állja ki ez a kísérlet az idő próbáját, és nagyon szívesen visszatérnék, hogy láthassam, hogyan töltik be ezt a teret az emberek.” Mondta Tiina Valpola, a Finn Nemzeti Építészeti Tanács képviselője. A konferencia résztvevői Budapest emblematikus építészeti beruházásainak megtekintése keretében, szerda délután a Duna-parti CET épületét keresték fel. A bejárás után a résztvevők szakmai és személyes benyomásaikat is megosztották az épületről.
„Amikor először megpillantottam a CET-et, sokkal inkább egy szobor, mint egy épület benyomását keltette bennem, és ezzel rögtön le is nyűgözött. A bejárás során láttam, hogy az építtető minőségi anyagokkal dolgoztatott, ami szerintem biztosíték arra, hogy a kész épület sem okoz senkinek csalódást, és sikerül a megfelelő tartalommal megtölteni.” - lelkesedett Lars-Christian Uhlig, az Építészet és Regionális Tervezés bonni Szövetségi Irodájától.
A berlini Szövetségi Közlekedési, Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium képviselőjét, Dr. Brenner Jánost sok szempontból a hamburgi kikötőnegyedre, a HafenCityre emlékeztette a CET, hiszen szerves egységet alkot a rakparttal. Azt is nagyszerűnek találta, hogy megmaradt működőképesen az az egység, amit egykor a sóház, a vásárcsarnok és a közraktárak alkottak.
„Az épületben az fogott meg leginkább, hogy amikor belépünk, nagyon szigorú, párhuzamos vonalvezetés fogad, majdhogynem rigid formákkal, amelyet a régi raktárépületek határoznak meg, ez azonban elvezet az új fémszerkezet kiöblösödő, szabad terébe, valóságos formai robbanással. Itt megállva jó befogadni a rengeteg fényt, és tényleg érezni, milyen ez a város.” - mondta Angela Kovaceva építész, Marosvásárhelyről.
„Nem csak az lepett meg az épületben, hogy milyen ügyesen ötvözték a régi épületek maradványait az új elemekkel, hanem az is, hogy milyen jól egészíti ki a régi raktárak tömör falait a föléjük emelt könnyű fémszerkezet. Az új technológia így még nagyobb hangsúlyt kap, mind szerkezetileg, mind esztékailag.” - fogalmazta meg benyomásait Jorge Bonito Santos, a Portugál Építész Kamara képviseletében.
A vélemények közül a CET aktuális helyzetét és szerepét Rüta Leitanaité, a Litván Építészszövetség kreatívigazgatója foglalta össze a legjobban:
„Számomra a CET legizgalmasabb része a tartalom. Az már most világos, hogy az épület építészeti szempontból, formailag igazi siker, de a nagy kérdés az, hogy sikerül-e olyan tartalommal megtölteni, ami valóban betölti a teret és idehozza az embereket. A CET sikeresen megteremti az egységet környezetével, és ideális helyen van, de akkor fog igazán működni, ha olyan kulturális programokat kínál, amelyek segítségével értéket teremt. Ilyen szempontból szerintem nem is a turistákat kell célközönségként kezelni, hanem elsősorban az itt élőket.”
|
|