Megkezdődött a budai Várkert Bazár szomszédságában található ikonikus épület felújítása, amely idén ősszel kulturális és rendezvényközpontként nyílik meg az érdeklődők előtt Az Ybl Miklós által tervezett Vízház az ország legkiemelkedőbb turisztikai helyszínén a Budai Vár lábánál, a Duna-parton áll, egységet képez a körülötte elterülő Királyi Palota épületkomplexummal.

http://urbface.com

Az Urbface.com adatbázis szerint az 500 férőhelyes nyári színház (Reischl-bódé) 1873-ban lebontása után a telekre 1874-1879 között építették fel a Királyi Palota szivattyúgépházát. (Történészek szerint a középkorban itt lehetett a budai vár egyik forrása és vízátemelő gépháza.) A vizet a Dunából nyerték, amit egy vízgyűjtő alagúton keresztül juttattak el a föld alatt kiképzett, 4 méter magas, 10x15 méter alapterületű 6 darab ciszternába. Tisztítás útján innen két gőzszivattyú segítségével pumpáltak fel a vizet a várba. Az emeleten alakították ki a kezelőszemélyzet szolgálati lakását. A kazánház kéményét az épület díszes tornya rejtette el. Az ingatlant a világhírű Ybl Miklós tervezte és Wechselmann Ignác cége kivitelezte. A fülkék dongaboltozatát színes mázas, kazettás majolikaborítással fedték be, amelynek szobrait Schöffl György és Schöffl Ármin faragta ki. A belső terek pompás freskóit Scholtz Róbert festette ki, amelyeknek többsége napjainkra elpusztult.

A kioszk özvegy Forgó Károlyné, majd Kikakker Boldizsár vezetése alatt 1924-től 1961-ig zenés-táncos szórakozóhelyként üzemelt, ahová a II. világháború után a világhírű Cziffra György zongorajátéka és Mezey Mária színésznő éneke miatt is szívesen jártak a bridzset szerető pestiek. Később a Budapest Táncegyüttes próbatermeként üzemelt a ház. Az épület felújítása után 1992-től 2007-ig a kioszk kaszinóként működött tovább, majd bezárt.

A több mint százéves Ybl Vízház közel tíz évig állt kihasználatlanul, üresen, ezért állaga az évek során jelentősen leromlott, a belső terek felújításra szorulnak. A felújítási munkálatok során a műemléki homlokzat visszanyeri eredeti pompáját, megújulnak a belső terek és a kert is. Az épület a tervek szerint 2017 őszén kulturális és rendezvényközpontként nyitja meg kapuit az érdeklődők előtt. A kivitelező kiválasztására az első negyedévben kerül sor pályáztatás útján, a felújítási munkálat nem közbeszerzésköteles a Közbeszerzési Döntőbizottság 2016 júliusi döntése alapján. A felújítás becsült költsége 600 millió forint. Ahogy azt a Pallas Athéné Alapítványok hétfői közleményükben közölték, alapításuk óta 1,93 milliárd forinttal gyarapították a közvagyont, miközben több mint 4,6 milliárd forint értékben csaknem 850 oktatási, kutatási, tudományos pályázatot támogattak.