Bár a címlapokon szerepel az „MMT – Magyarország Műemléki Topográfiája” logó, a címben már az „építészeti topográfia” kifejezés szerepel. És ez lényeges különbség, a korábbi évek szemlélete helyett, mely a műemlékeket a 19. századig értelmezte, ezekben a kötetekben 2000-ig szerepelnek jelentős épületek. Így bekerülhetnek rejtett értékek (ki tudta, hogy Molnár Farkasnak van épülete Balatonakarattyán?), és pusztulófélben lévő, alulértékelt modern épületek. A topográfiának a lényege éppen ez: egy terület épített örökségének számbavétele. A mostani műfaj "középtopográfia", azaz nem törekszik teljességre és nem ad közre minden fellelhető adatot, de alapos áttekintést ad.

Rendkívül előremutató, igazi polgári dolog ez, drukkolunk a következő 172 (!) kötet elkészítése. Vajon sikerülhet-e ez? Milyen fejlettségű a magyar kultúra? Ez megmutathatja. Most a két járás topográfiáját ugyanazon esszék vezetik be, a 20. század helyi építészetét – a Metszet rendszeres szerzőjeként is ismert – Wettstein Domonkos írása ismerteti. Vajon találnak-e minden járáshoz ilyen hozzáértő szerzőket? Kíváncsian várjuk.

A következő köteteknél egyetlen módosítást bátorkodunk javítani: a térképekre jobban oda kellene figyelni – például az almádi kötet tartalomjegyzékénél a térkép számai összekeveredtek, de nagyobb hiányosság, hogy a településeknél általában csak 1-2 épület szerepel a térképeken, pedig a címek ismertek, az épületek ismertetésénél szerepelnek, érdemes lenne a térképre is feltenni őket.

A sajtótájékoztató anyaga:

Almássy Kornél, a MÉM MDK igazgatója köszöntőjében rámutatott habár a XX. században sorra jelentek meg Magyarországon nagytopográfiai kötetek, már „közel négy évtized esett ki, négy évtizedig nem folytatódott a munka”. Ugyan a szakemberek rendelkezésre álltak, nem születtek újabb alkotások, így szinte elölről kellett kezdenie a MÉM MDK-nak a munkát. Lánszki Regő, az ÉKM építészeti államtitkára, országos főépítész kifejtette „az ember azt tudja megvédeni – és azt tudja igazán szeretni –, amit ismer”, ezért a cél 174 kötet kiadása, vagyis minden járás kapcsán készüljön el egységes módszertan szerint egy olyan kiadvány, amely rögzíti építészeti kincseinket. Turi Attila, az MMA elnöke köszöntő beszédében felhívta a figyelmet arra, hogy közösség nélkül nincs építészet! A „Lajtától nyugatra mindenki elfoglalni akart, nem pedig pusztítani”, emiatt Magyarországon kevesebb építészeti emlék maradt meg – fűzte hozzá az MMA elnöke.

A köteteket Nagy Gergely, az ICOMOS tiszteletbeli elnöke méltatta, kiemelve, hogy a két említett járás összesen nagyjából 30 település és 600 négyzetkilométer, miközben Magyarországon 3100 önkormányzat van 93 ezer négyzetkilométeren. A szakértő csapatnak összehangolt, hosszú távú munkájára lesz szükség ahhoz, hogy az egész országot fel tudják dolgozni. Márpedig „műemlékvédelemről nem is lehet beszélni, ha topográfiáról nem beszélhetünk”, így ezt a hiányosságot, a kötetek kiadásának elmaradását pótolni kell.

A program részeként a két kötetet a 2026. esztendőben a dunaújvárosi járás építészeti topográfiája fogja követni.