Pulitzer kontra Pritzker
sebesp 2020.05.09.

Néhány nappal a Peter Zumthor tervezte LACMA-megújítás körüli botrányról szóló cikkünk megjelenése után kapott Pulitzer-díjat az az amerikai építészkritikus, akinek jelentős szerepe volt a visszásságok feltárásában.

Christopher Knight, a Los Angeles Times kritikusa a közösség érdekében végzett szolgálataiért érdemelte ki az idei Pulitzer-díjat kritika kategóriában, mint a díj honlapjáról kiderül, ezen belül is kifejezetten a Los Angeles-i Művészeti Múzeum (LACMA) bővítéséről szóló tíz cikke megírásáért.

A korábban múzeumi kurátorként is tevékenykedett szerző 2019 júliusában íródott nyílt levelében például azt vetette Peter Zumthor szemére, hogy Michael Govanhoz, a múzeum igazgatójához hasonlóan egyáltalán nincs gyakorlata enciklopédikus múzeum tervezésében, ami meg is látszik a terven. Christopher Knight szerint Zumthor egyes megnyilvánulásai igazolják, hogy teljesen félreérti a feladatot. 

Részlet a nyílt levélből:

Az ön magyarázata szerint „ezek az objektumok elveszítették kontextusukat” – ezért azt tervezi, hogy otthont ad ezeknek a hajléktalan tárgyaknak.

Az enciklopédikus művészeti gyűjtemények azonban más jellegűek. Mint ilyen, az európai felvilágosodás hatalmas találmánya, amely abból az alapvető értelmezésből származik, hogy a műalkotások más művekkel együtt autentikus összefüggéseket kapnak.

Az elhagyott művészeti tárgyakat elsődlegesen nem egy nagy új épület, falfeliratok vagy beszélgető emberek (beleértve a kritikusokat) helyezik megvilágításba. A legnagyobb tisztelettel jelentem ki, az ön kontextuális elemzése hibás. Ami azt jelenti, hogy a javasolt megoldás is hibás.

Mindenesetre építészként végzett munkáját széles körben ünneplik a nagyon változatos építmények formájában, mint például termálfürdő egy alpesi faluban, áldozatok emlékműve Norvégiában, egy kis svájci kortárs művészeti központ. Terve ugyanazon az építészeti élményeket használja fel a LACMA esetében.

Az építészet azonban nem tudja kompenzálni az elveszett környezetet. A gyönyörűen beáramló fény nem fogja megtenni, sem a terek atmoszférája. A kézműves részletességgel véghezvitt kivitelezés sem.

Munkáit ezek az elemek tették ismertté. De ezek irrelevánsak annak az eltűnt világnak a bemutatásakor, amely ezer évvel ezelőtt Kínában egy papagáj alakú kőedényt hozott létre. Vagy egy faragott elefántcsont domborművet, amely Shakyamuni Buddhát ábrázolja a 18. századi Srí Lankában. Vagy Diego Rivera oltárát a bennszülött mexikóiak tiszteletére, amelyet modern forradalma nyomán festettek.

Fény, tér, miliő – ezek és más építészeti elemek nagyon szépnek bizonyulhatnak. Tekintettel a tiszteletre méltó múltra – hiszen a Pritzker-díjat nem adják ki kétes képességű építészeknek! –, minden okom megvan azt hinni, hogy a múzeum tárgyai nagyon szépnek tűnhetnek új környezetükben.

De a kontextus? Az ettől még el fog veszni.

Az építészet nem tudja kijavítani vagy helyettesíteni a veszteséget. A terápiás tervezési megközelítés egy gyógyfürdő számára működik, de a művészeti múzeum számára kudarcot vall.

Valójában a múzeum épülettervezésének végső soron nincs jelentősége, kivéve azt, hogy hogyan veti magát alá a kurátori programnak. Hiszem, hogy ha másként történik, elárulja a múzeum kialakításával kapcsolatos tapasztalatlanságát.

Az enciklopédikus múzeum kulcsfontosságú tulajdonsága, a közelség, más művészet mélységében és sokszínűségében kompenzálja az elveszett kontextust. A művészet egy művészi beszélgetés múlt és jelen művészei között, amelyet okos múzeumi kurátorok be tudnak fogadni.

Mint korábban beszámoltunk róla, az éppen a világméretű koronavírus-járvány idején megkezdett építkezés előkészítését éles bírálatok érték, az építészeti szempontokon túl a szűkülő alapterület miatt is, amire napjainkban, a múzeumok forradalmának idején ritkán találni példát, így Christopher Knight-tól kiérdemelte a Hihetetlenül Zsugorodó Múzeum címet.

De lássuk be, ez az épület mégis igazi ritkaság lesz, egy Zumthor, amiből alig akad néhány a világon, hiszen a kortárs sztárépítészekkel ellentétben apró műterméből elvétve jut el egy-egy terv a megvalósulásig. És ki ne örülne egy építészeti ritkaságnak a szomszéd kerületben, főleg, hogy a nagyközönség számára is megnyílik majd? Még akkor is, ha Rembrandt vagy Monet nem fest majd tökéletesen a falain. A bontások már megkezdődtek, így egyre kisebb annak az esélye, hogy a friss Pritzker-díjas kritikus és a véleményét osztó LACMA Megmentéséért Küzdő Állampolgárok Brigádja (Citizen's Brigade to Save LACMA) meg tudják állítani a Pritzker-díjas svájci építész tervének megvalósulását.

Címkék: Egyesült Államok, LACMA, Los Angeles, Peter Zumthor, Pritzker-díj, Christopher Knight, Pulitzer-díj