A helyzetet pedig tovább fokozza az építőipari anyaghiány is, amit Magyarországon a legkülönfélébb rendelkezések tetéztek. Építkezésre és felújításra ösztönző lakossági támogatások, állami beruházások és vállalkozói fejlesztések indultak útnak, melyek nagy keresletet indítottak el az építőanyagok kapcsán.

Nyugodtan mondhatjuk tehát, hogy dominóeffektus alakult ki az ágazaton belül. Honnan indult mindez, hol tartunk most és mi vár ránk az év második felében? A válaszban Kiss Norbert, a Békás Tüzép Kft tulajdonosa volt a segítségünkre.

Előre látható volt a drágulás

Miután bejelentették a különféle otthonteremtési támogatásokat, a magyar építőipari szereplők rögtön tudták, hogy ez hosszabb távon ismét nagy fellendülést eredményez majd a szegmensen belül, ami nem feltétlenül lesz előnyös minden félnek. A magasabb munkadíjak mellett ugyanis megnő a kereslet az építőanyagokra, ami minden téren drágulást, valamint hiányt idéz majd elő.

Mivel pontosan ez történt 2019-ben is, az iparági szereplők már előre látták, sőt előre figyelmeztettek is a drágulásra. Más kérdés, hogy ilyen léptékű problémákra még ők sem számítottak, aminek az oka leginkább az, hogy a hazai rendelkezések mellett rengeteg globális jelenség nehezítette a helyzetet. A járvány mellett közvetetten befolyásolta a fenti tényezők alakulását például a Szuezi-csatorna bedugulása vagy a BASF németországi üzemének leégése.

Noha a munkadíjak tekintetében nem történt drasztikus drágulás, ugyanakkor az építőanyagok árai soha nem látott mértékű növekedésnek indultak. A folyamat nagyjából tavaly novemberben indult, és egyre nehezebb helyzetbe hozza a megrendelőket, illetve a kivitelezőket is. Azt ugyanis egyelőre még senki sem tudja, hogy hol érhet majd véget ez a folyamat, amivel a legnagyobb gond, hogy addig folyamatosan drágul minden, így a korábban kialkudott, sőt akár szerződésben foglalt keretösszegek az esetek többségében tarthatatlanná váltak. Az ostor pedig végső soron ismét a fogyasztókon, a vásárlókon csattan majd.

Óriási drágulások az év elején

Bár a drágulások már tavaly megkezdődtek, azonban egészen 2021 elejéig reménykedett az iparág, hogy az árak megmaradnak egy bizonyos szint alatt, tehát nem várhatók kiugrások, vagy olyan mértékű drágulások, melyek már a vállalkozók számára is meglepetéssel szolgálnának. Az év elején azonban váratlan fordulat következett be, bizonyos építőanyagok ugyanis hirtelen és óriási drágulásnak indultak. 

A polisztirol hőszigetelőanyagok például átlagosan 50 százalékkal kerültek többe január-februárban, mint 2020 végén, de a fémtermékek is legalább 30 százalékos dráguláson mentek keresztül, ami azóta a BASF német gyárának leégése után még tovább fokozódott. A legjelentősebb drágulást azonban a faanyagok produkálták, hiszen magyar viszonylatban az építési faanyag ára alig négy hónap leforgása alatt gyakorlatilag megduplázódott.

Utóbbiért egyébiránt érdekes módon leginkább a járványhelyzet okolható, hiszen a kapcsolódó rendelkezések hatására világszerte rengeteg fűrésztelep hosszú hónapokra beszüntette működését. Csakhogy ezzel párhuzamosan az embereket is otthonmaradásra kényszerítették, akik hatalmas felújításokba kezdtek, ehhez pedig világszerte, de főleg az Egyesült Államok területén rengeteg fát használtak fel, a készletek pedig lassan kifogytak. 

Mivel a kamatlábak rekordalacsonyra csökkentek, ezért az építkezési kedv is növekedett, ami még rosszabb hatással volt a faanyagok árára, és bár a helyzet a jövőben normalizálódhat, azonban az árak egyes vélemények szerint már soha nem mérséklődhetnek a 2020 előtti szintre.

Teljes a bizonytalanság az egész évet tekintve

A jövőre nézve ráadásul hasonlóan nagy a bizonytalanság. Minden jel arra utal, hogy a kereskedésekben a nyár folyamán további drágulások várhatók, azonban egyre biztosabb, hogy nem ezek lesznek az év utolsó áremelései, tehát 2021 végéig még több ütemben számíthatunk meglepetésekre.

Erre utal legalábbis, hogy az iparágban már szinte senki nem fogadja az előrefizetést, és nem tervez 3-4 hónapnál előbbre, mert nem garantálható, hogy ősszel nem érkezik egy ugyanolyan drasztikus áremelés, mint az év első felében. Ez azért is nagy probléma, mert nemcsak a megrendelők számára vált tervezhetetlenné a jövő, hanem a kivitelezők sem tudnak fix árakkal kalkulálni, ami különösen egy építkezés esetén óriási probléma.

Egy egyszerű családi ház felépítése ugyanis normál esetben is hónapokig eltart, és a jelen helyzetben könnyen előfordulhat olyan helyzet, hogy az induláskor kalkulált végösszeg a kivitelezés végére 10-20 százalékkal magasabb lesz. Mivel ezt a problémakört úgy próbálják meg áthidalni a kivitelezők, hogy eleve nagyobb indulóárat kalkulálnak az ügyfelek számára, ez gyakran még tovább rontja a helyzetet, és csak jobban érzékelteti a drágulás problémáját.

Természetesen a kivitelezők gyakran eddig is kalkuláltak egy úgynevezett vésztartalékot a nem várt extra költségeknek, ami általában a végösszeg 20 százaléka volt, azonban ez ma már nem elegendő, így a 30-40 százalékos extra kalkulációk is teljesen általánossá válhatnak. 

A probléma azonban, hogy az áremelkedés olyan ütemű volt, hogy erre rengeteg generálkivitelező nem készült fel előre, ezáltal vagy kisebb tartalékokkal számoltak, vagy egyáltalán nem is vettek ilyen különbözetet. Hogy esetükben mi lesz a megoldás, az még a jövő kérdése, de az sem kizárt, hogy az ilyen helyzetekben tömeges szerződésfelmondások várhatók, vagy szerződéskiegészítések, melyekben a megrendelő vállalja az extra költségekkel és kiadásokkal járó terhet.

És mikor szakad vége az építőanyagok drágulásának? Mivel a lélektani határt már több termék esetében is átléptük, ezért vélhetően nemsokára, máskülönben újabb problémákkal nézhet szembe az építőipar.

(X)