Az olajkutak és a gázmezők végesek, és amíg ki nem fogynak, addig is gyakran a nagypolitika eszközei. Az energiatakarékosság, a környezettudatosság és az alternatív energiaforrások egyre hangosabb támogatást kapnak a hagyományos lobbival szemben. A legjobb példa az EU: a tervek szerint 2020-ra az energiaszükségletének ötödét megújuló forrásokból akarja fedezni.

Tíz éve, amikor Magyarországon még csak panaszkodtak az emelkedő energiaárak miatt, de az országban még senki nem épített passzívházat, a Tokiói Egyetemen tanuló Gutai Mátyást már erősen foglalkoztatta a kérdés: a Föld körülbelül 73%-át borítja víz, hát használjuk ki azt, amink van!

A következő tíz év a fejlesztésekkel és számításokkal telt, de végül elkészült: a világon elsőként építettek fel egy olyan házat, amelynek a falai a szilárd anyagokon túl folyadékot is tartalmaznak, vagyis az épület részben vízből készült. A Budapesti Műszaki Egyetem és a Tokiói Egyetem is részt vett az uniós támogatással készült projektben.

A ház falai lehetnek üvegből, vagy áttetsző anyagból, de teljesen zárt elemekből is, csak egy a közös: minden elemben víz van. Szakszerű néven folyadékpanel rendszerről van szó, ami fűtő- és hűtőtest is egyben, miközben az épület teljes felületén tárolja a napenergiát, amit később hasznosítani tud, így minden darab napelemként is működik.

A víztömegek az épületen belül összekapcsolódnak, a hőmérséklet-különbségek tehát kiegyenlítődnek. Gutai Mátyás, az Allwater alapítója éppen erre mondta az Euronews-nak, hogy – bár a vízház a tervek szerint nagyjából ugyanannyiba kerülne, mint egy passzívház –, ott a nagy különbség, hogy az épület minden négyzetcentimétere azonos hőmérsékletű, vagyis jobbak a komfortkörülmények.

A tervező szerint a kivitelezés szempontjából az sem elhanyagolható szempont, hogy a panelek súlya minimális a szerelés alatt, hiszen a végső tömeget csak a vízzel való feltöltés után szerzik meg.

Kecskeméten mutatják be a világ első vízházát pénteken. A kiállítási darab – egy japán teaház méretű pavilon – minden megoldást felvonultat az üvegsaroktól az üvegfalon át az üvegtetőig – mesélte a tervező.

Gutai Mátyás szerint már szabadalmaztatták az ötletet, és jelenleg is több céggel tárgyalnak a licenc értékesítéséről.

A mű ugyan kész, de az alkotó nem pihen: Kecskemét után Japánban fogják bemutatni a vízházat. A cél ugyanis az, hogy az Európai Unióban, az Egyesült Államokban és Japánban is minél több vízház épüljön. Hogy pontosan mennyivel számolnak a következő tíz évben? Gutai Mátyás nem akart jóslatokba bocsátkozni, mondván, hogy babonás, de mivel a vízházat bármilyen körülmények között lehet használni, bízik benne, hogy hamar elterjed.

Forrás: sajtóanyag
Video:

Ráadásul a fiatal építész a Metszet gyakori szerzője – a szerk.