Hazánkban a több tízezer műemléki besorolású épület mellett megszámlálhatatlan történeti épületet tartanak nyilván, szakszerű fenntartásuk, renoválásuk vagy új funkcióra való átalakításuk megtervezéséhez olyan 21. századi diagnosztikai eljárásokra van szükség, amelyek minél kevesebb beavatkozással teszik lehetővé a szerkezetek kutatását. Az örökségvédelem területén ezért mindinkább olyan szakmailag képzett, innovatív és holisztikus szemléletű, projektorientált szakemberekre van szükség, akik a műemlékvédelem alapelveit a napi gyakorlatban képesek helyesen alkalmazni. Ezt felismerve indította el hat éve az országban egyedülálló módon, pl. a műemléki szerkezetek roncsolásmentes vizsgálatával és diagnosztikájával kiegészítve Történeti Épületdiagnosztikai és Rehabilitációs szakirányú továbbképzését a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Kara (PTE MIK).

A képzés az épületrehabilitáció és az örökségvédelem területén dolgozó szakemberek számára nyújt speciális módszertani és műszaki, gyakorlati tudást. A négy féléves kurzus lehetőséget biztosít számukra, hogy megfelelő ismeretekkel rendelkezzenek a történeti és örökségvédelmi kutatások, a diagnosztikai vizsgálatok szakterületein, jártasságot szerezzenek a műemlék-helyreállítási pályázatok, illetve az épületrehabilitációs beruházások előkészítésében, tervezési, kivitelezési folyamatában és lebonyolításában. Ezek mellett tudásukat akár az épített örökség témaköréhez kapcsolódó bármilyen szintű oktatás, képzés, illetve az épített örökséget bemutató, ismertető szakírói és médiatevékenység során is kamatoztathatják. Az eddig végzett évfolyamok egyöntetűen a képzés gyakorlatorientáltságát és széles spektrumát, valamint élményszerűségét emelték ki erényként.

A képzésen közreműködő oktatók köre igen széles: építész, statikus, régész, művészettörténész, a történelem segédtudományait művelő bölcsész éppúgy részt vesz a munkában, mint gyakorló műemléki tervezők és kivitelező szakemberek is. Az oktatás szervezői továbbá együttműködnek a releváns budapesti és egyéb országos szakmai képzőhelyekkel, műemlékfenntartó technikus, műemléki helyreállító szakképző intézményekkel. A továbbképzés erősen fókuszál a felújítások gyakorlati problémáira, a hallgatók azokat elemezve a helyszínen, a felújításokban részt vevő, az adott technikában, technológiában jártas és kompetens szakemberek segítségével sajátítják el az alapvető hagyományos és korszerű diagnosztikai, felmérési épületpatológiai, kutatási, helyreállítási módszereket. Ezeket az előkészítési, tervezési, kivitelezési, oktatási munkájuk során tudják hasznosítani.

A képzéshez kapcsolódóan évente megrendezik a Történeti épületek helyreállítása országos szakmai fórumot, melyet mind az építész, mind a mérnökkamara akkreditált képzésként ismer el. Az idei szakmai esemény az építészeti tervezés és a szerkezeti kérdések köré összpontosult, ugyanakkor kinyitotta a beszélgetést a történeti és a kortárs viszonylatára is. Dévényi Sándor Kossuth-díjas pécsi építész, a nemzet művésze például arról beszélt, hogy a műemlék-helyreállítás során jelentkező kihívások sokféle formát ölthetnek, a felhasznált anyagok és szerkezetek, az alkalmazott technológia feszültséget okozhat a történeti épületek értékeinek megőrzésében, a hitelesség, az épség biztosításában, csakúgy, mint egy-egy funkcióváltás, a történeti épület komfortjának emelése, vagy éppen mai statikai előírásoknak történő megfeleltetése is. A hallgatóknak tehát a képzés szervezői minden évben elhozzák a szakma „legjavát”, egyúttal törekszenek a helyszínbejárásokon túl hazai és külföldi tanulmányi kirándulással is gazdagítani és szélesíteni a programot.

A szeptember elején induló négy féléves történeti épületdiagnosztikai képzésre 2026. augusztus közepéig várják az építészmérnöki vagy építőmérnöki, illetve kertépítész, restaurátor, bölcsész, valamint más egyetemi, főiskolai diplomával rendelkező, a műemlékvédelemben dolgozó szakemberek jelentkezését.