Érd jelképei
Érd város. Érd lakossága az 1870-es 3000 fős lakosszámtól a szuburbanizáció következtében rohamosan nőtt. 1979-ig Európa legnagyobb faluja volt, 40 000 lakossal. Ekkor nyilvánították várossá. 2006 óta megyei jogú város a főváros agglomerációjában. Érd Pest vármegye legnagyobb lélekszámú települése, de nem megyeszékhely, csupán az Érdi járás központja. Érd népessége 2022-ben meghaladta a 72 000 főt.
Érd város címere téglalap alakú, csücskös talpú, optikai felezőjében szelt pajzs. A felső, arany mezőben ötkaréjos lombkoronájú zöld fa, benne háromágú liliomos arany koronával. A liliomok egyenként három, összesen kilenc szirmúak. A fa Érdnek Árpád-kori Erdő nevére, továbbá királyi erdőőr lakóira utal. A korona három ága Érd történetében fontos szerepet betöltő három arisztokrata család: az Ákosházi Sárkány, az Illésházy és a Batthyány famíliára emlékeztet. A 3 ág 9 szirma a jelenlegi Érd 9 területét jelképezi: Ófalu, Újfalu, Újtelep, Tusculanum, Érdliget, Györgyliget, Postástelep, Vincellér és Parkváros.
Az alsó kék mezőben kerekké görbült vörös sárkány hurkot vető farkával arany latin keresztet fog és dárda jellegű hegyével saját magát torkon döfi. Ez azt szimbolizálja, hogy a Sárkány család tagjai a 15-16. században a Zsigmond király által alapított Sárkányos rend vitézei voltak. A rend feladata a török elleni harc, végső soron az országot rontó gonosz elleni küzdelem volt. A felső arany mező az értéket, a harmóniát, az ideált fejezi ki, az alsó kék mező a hajdan sokkal nagyobb jelentőségű Dunát jelenti a rév, a kikötő és a vízimalmok kapcsán.
Érd zászlaja zöld színű, 2:3 arányú, fecskefarkú zászló, minkét oldalán a város címerével. Hiányosság azonban, hogy e zászló a város közterein sehol sem leng.
Érdi Harangjáték a város főterén, a polgármesteri hivatal előtt áll. Címe: Érd, Alsó utca 1. Zöldre mázolt, négy csőből szerkesztett toronyra függesztett 12 különböző méretű harang zenél óránként. A harangok egymás fölött három szinten, egyre kisebbedő toronyban foglalnak helyet. A harangjátékot 1993-ban állították fel a város első, 1243-ban történt okleveles említésének 750. évfordulóján. A harangjáték alkotója Szabados György. (1999-ben Hévízen a Városháza falán 15 harangból létesített harangjátékot.) Helyi művészek a megszólaltatott 45 dallamról CD-t adtak ki, amely a Csuka Zoltán Városi Könyvtárban is megtalálható. A harangjáték átadását követően hajnali 5 és este 9 óra között a következő 17 dallam hangzik el:
- 5.00 Händel: Halleluja (Himnusz)
- 6.00 Beethoven: IX. Szimfónia, Örömóda
- 7.00 Hej, páva, hej páva
- 8.00 Tavaszi szél vizet áraszt
- 9.00 Szánt a babám
- 10.00 Hej, Dunáról fúj a szél
- 11.00 Mozart: Varázsfuvola
- 12.00 Boldogasszony anyánk
- 13.00 Tebenned bíztunk
- 14.00 Általmennék én a Tiszán
- 15.00 Kodály: Bécsi harangjáték
- 16.00 Gyertyafény keringő
- 17.00 Hazafelé (néger spirituálé)
- 18.00 Ah, hol vagy magyarok tündöklő csillaga
- 19.00 Megyen már a hajnalcsillag lefelé
- 20.00 Bartók: Este a székelyeknél
- 21.00 Nino Ross: Il Silenzio
A harangjáték acéltornya a városközpont bájos emléke. A muzsikáló harangok Érd naponta óránként ismétlődő hangulatos eseményei.
Érdi Életfa zöldre patinázódott bronz térplasztika, kb. 5 méter magas, a Szabadság tér gyepes részén, a Magyar Földrajzi Múzeum előtt 2001-ben állították fel. Alkotója Eőry Emil (*1968) érdi szobrászművész. A térplasztika zömök törzsön hatalmas, 15 részben bevágott, szétnyíló, kerek lombozatot mutat, amely mindkét oldalirányban kiszélesedik. A térplasztika Érd városközpontjának jellegzetes eleme.
Érd város címere, zászlaja, a Harangjáték és az érdi Életfa külön-külön és együttesen Érd szimbólumai.
Érd, 2022. november 10.
Timon Kálmán