Az Érdi járás hét településből áll, négy város: Érd, Diósd, Százhalombatta, Törökbálint és három község: Tárnok nagyközség, Sóskút és Pusztazámor.
Pusztazámor
Pusztazámor község a fővárosi agglomerációban, Pest vármegye Érdi járásában, annak legkisebb lélekszámú települése.
Fekvése: Budapest határától délnyugati irányban 15 kilométerre, a Mezőföld északi részén, a Zámori patak völgye felett, az etyeki dombság lankáin, az Érd-Sóskúti fennsík között fekszik.
Címere és zászlaja azonos: vízszintesen vágott, függőlegesen hasított, négy negyedelt kerekded címerpajzs két mezőjében vízszintes vörös-fehér-vörös-fehér sávok, jobb felső negyed kék mezőben a Zámorhegyi remeteség rajza fehér színben, a bal alsó negyed zöld mezőben fehér törzsű fa körül négy tölgy levél és három makktermés.
Népessége: 2021-ben 1.269 fő. A népszámláláskor 74,9% magyarnak 0,7% németnek, 0,3% szlováknak, 0,3% románnak, 0,2% ukránnak, 0,2% cigánynak mondta magát, 23,4% nem nyilatkozott. Vallási vonatkozásban 33,5% római katolikusnak, 4,5% reformátusnak, 0,8% evangélikusnak, 0,7% görög katolikusnak, 0,4% izraelitának, 18,1% felekezeten kívülinek vallotta magát. 42% nem nyilatkozott.
Története: első lakói kb. 3000 évvel ezelőtt telepedtek meg. Legkorábbi régészeti leletei a bronzkori urnasíros kultúra idejéből származnak. A falutól délre római hadiút húzódott. A régészek a 7.-9. századi települések nyomán 1234 avar kori sírt tártak fel. Dr. Maróti Éva, az ásatásvezető régész leírása szerint a sírok egy részét kirabolták, ennek ellenére gazdag leletanyag került elő: csatok, hajfonatdíszek, veretek, bronz fülbevalók, karperecek, vas nyílhegyek, íjak csontmerevítői, cserépedények. Egy helyütt csikócsontokat is találtak. A sírokban általában egy személy háton feküdt északkelet-délnyugati tájolással. A leletanyagot Szentendrén, a Ferenczy Múzeumban mutatják be.
A település neve a birtokos ősi nemes Zumor család nevéből keletkezhetett. A török hódoltság alatt elnéptelenedett, puszta lett, ebből eredhet előneve.
Pusztazámor első írásos említése 1046-ból származik. Itt fogta el és vakíttatta meg Szent Istvánt követő I. Orseolo Péter királyt Vazul fia, András herceg követe – a legenda szerint. A 18. században két Korláth fivér: István és Farkas a zámori birtok tulajdonosai. 1755-ben a Mentlerek házassággal kerültek a Korláth-családba, majd később a Barcza-család hasonló módon birtokolta a falut 1945-ig. A pusztazámori népességről az első utalás 1746-ból való: akkor mindössze 25 lakója volt a falunak. A nemes Mentler-család örökösei Pozsony vármegyei, csallóközi és Trencsén vármegyei birtokosok voltak, így az 1700-as években főleg lakóhelyükről telepítettek be zselléreket Zámorra. A falu lakossága folytonosan növekedett magyar, szlovák és német betelepülőkkel, akik házhelyet és szőlőtelepítésre földterületet kaptak. A mai családok ősei akkor kerültek ide: Farkas, Szente, Ágoston, Szilágyi, Prohárik, Lizicska, Kursel, Kurek, Fuzik és Pátrikovics nevűek.
Nevezetességei:
Zámorhegyi remeteség. Egyik végén kontyolt, széles épület. Oromzatos homlokzatának nyeregtetején fa tornyocska ül. 1758-ban Mentler Mihály nagyszombati főbíró építtette a zámorhegyi remetekápolnát Lenthy István, vagyis „Jeromos Atya” ferences szerzetes számára, aki 22 évig élt a Nagyszombat melletti remeteségben, s akinek megengedték, hogy a Zámor hegyen megtelepedjen, s a környék falvaiban kolduljon. Zámorhegyen Knupfer András földbirtokos plébániatemplomot építtetett, mire 120 katasztrális holdját és több ezer forintot hagyományozott. A templom titulusa: Urunk színeváltozása. Altemplomában Mentler Károly és János sírládája található.
Szent Imre harangház. A Zámorhegyi kápolna mellett, a temetőben terméskőből rakott, hengeres építmény, kettős cserepes kúptetővel. Bejárati tölgykapujához előlépcső visz. Túlsó oldalán lévő fülkében, rács mögött a névadó Szent Imre szobrát helyezték el. 1930-ban építették, Szent Imre halálának 900. évfordulójára. Három harangjából a legkisebb latin felirata: „VOX CLAMAUTIS IN DESERTO” (PUSZTÁBA KIÁLTÓ HANG) 1749-ből. (2000-ben egyik harangját ellopták.)
Barcza kastély. 1859 és 1877 között épült. Kőpárkányos, íves oromzatos rizalitban ülő kerti kijárat fölött nyitott timpanonban a Barcza család címere: korona felett három rózsát tartó páncélos kar. A pajzstakaró feletti sisakdíszen szintén páncélos kar, továbbá a pajzsot kocsányos tölgy levelek ölelik át.
Átalakították 1884 és 1922 között. A kastélyt az önkormányzat 1990-ben értékesítette. Az új tulajdonos Krajcsovics János régiségkereskedő restaurálta az épületet és hat szobával Öreg Tölgy Kastély Fogadó néven vendégfogadót rendezett be benne, állandó recepció nélkül a közeli lovastanya kiszolgálására.
A Korláth-Mentler család egyszerű kúriában lakott a Zámori patak mellett. Mentler Mihály a kúriát kerttel vette körül. A leányági Barcza Károly új klasszicista kastélyt épített és a két kastély közötti patakvölgy kertjét 3 hektáros arborétummá fejlesztette. A természetes tó szigetén klasszicista pavilon épült.
Keresztek a közégben. Korláth-kereszt építője és felállítója a 18. sz. végén a bényei Korláth család volt. Községi keresztet a 19. században a harangház helyén állították fel. 1923-ban az útkeresztezéshez helyezték át. Fogadalmi kereszt. Barcza Imre 1926-ban állíttatta fel fia születésének és felesége felgyógyulásának emlékére.
Világháborús emlékek: az I. világháborúba bevonult katonák száma 120, hősi halott 18 fő. Az elesett katonák emlékét vitéz Barcza Imre földbirtokos által felállított emlékművel örökítették meg. A II. világháború alatt szovjet csapatok szállásolták be magukat Pusztazámorra. Tolbuhin marsall a Koroda-házat foglalta el, itt most a polgármesteri hivatal működik. A Barcza-család két tagját: Barcza Imrét és Széchenyi Pált és a falu papját, Nagy Ipolyt a szovjetek elhurcolták „málenkij robotra”. Barcza Károly volt máltai követ lengyel feleségét, Litkai grófnőt küldte utánuk, aki Vértesacsáról hozta haza őket. Hála az ilyen erős asszonynak!
Az első iskola az 1870-es években létesült Móri Kőnig Károly áldozatos támogatásával. 1977-ben a faluban ivóvízellátás jött létre. Az utak aszfaltburkolatot kaptak. Új iskolát építettek.
Képek
- Pusztazámor címere és zászlaja
- Zámorhegyi remeteség kápolna és Szent Imre harangláb légifotója
- Remeteség kápolna (Urunk színeváltozása templom)
- Szent Imre harangláb
- Barcza kastély légi fotó
- Barcza kastély főhomlokzata timpanonos portikusszal
- Barcza kastély kerti homlokzata
- Barcza kastély kerti homlokzat középrizalit
- Kerti pavilon az arborétumban