Fekvése: Az Érd –Sóskúti fennsík, valamint az Érd-Ercsi hátság határán, a Benta patak két partján terül el, mely folyóvíz a Dunába torkollik, Érdtől 5 km-re délnyugatra. Belterülete három részből áll: Ófalu, az orsóként kibővülő széles főutcával, 1921-től Újtelep a Benta keleti partján és 1930-tól Liget, a Benta nyugati partján Üszögi Nagy Sándor földbirtokos új parcellázású területei.

Címere: Függőlegesen három egyenlő részre hasított hegyes talpú pajzs. A két szélső fehér sávban fehér alapon jobbra termetes, vörös szőlőfürt, zöld levelekkel és kacsokkal. A bal sávban két arany búzakalász levelekkel. Középen vörös sávban a tárnoki I. világháborús obeliszk fehér vonalas rajza látható. A pajzs tetején vörös talapzaton fehér mezőben fekete évszám az alapítás éve. 1241.

Zászlaja: vízszintesen 1:2-höz arányú zászló átlósan osztott fehér-vörös mezője közepén Tárnok címere szerepel.

Népessége: 2023-ban 10.526 fő. A népszámlálás szerint a lakosok 82,8% magyarnak, 1,6% szlováknak, 1% németnek, 0,8% cigánynak és 0,7% románnak vallotta magát. 13,1% nem nyilatkozott. Vallási megoszlás: római katolikus 33,6%, református 8,1%, evangélikus 0,9%, görög katolikus 0,7%, felekezeten kívüli 24,1%.  Nem nyilatkozott 32,6%.

Története Tárnok határában a Neandervölgyi ember kultúrájának egyik legnagyobb magyarországi lelőhelyét, egy vadásztábort tártak fel. Ez a korszak Kr.e.75.000 évtől Kr.e. 40.000 évig tartott. A település későbbi emlékei a neolitikumból, a csiszolt kőkorszakból, a Kr.e. 5.000 és 3.000 közötti időszakból származnak. A Benta-patak melletti Ötpusztán, Kis-Berki-dűlőben és  Berkipusztán az újkőkori ember nyomaira bukkantak. Ezt követték a rézkori, majd bronzkori telepek nyomai, bronzkori urnasírok leletei. Aztán kelta emlékek kerültek elő Tárnok területéről. A Kr.u. 1. és 4. században római lakóhelyek voltak itt. Az előkerült leletekből (sírkő- és szobortöredékek, tetőfedésre használt tegula elemek, korsók, borostyán-, bronz- és üveggyöngyök) a kutatók arra következtetnek, hogy gazdagon berendezett villák állhattak ehelyütt. A rómaiak kezdték a kőkitermelést. Az Árpád-korban is lakott volt. Erről a Fő utcán, a templom környékén, Odluk területén előkerült cserepek és tűzhely-maradványok tanúskodnak. A 8. századból a Zámori-pataknál, a Nagy.Berki-dülőben avar törzsek nyomait tárták fel. A legnagyobb késő avar kori temetőt a Pusztazámori Hulladékhasznosító építését megelőző feltárások során találták: emberi csontvázakat, állati csontokat, edényeket.

Kézai Simon krónikája szerint a germán Detre és a hunok közötti első nagy csata helyszíne 450 körül Tárnokvölgye volt. Első okleveles írásos említése 1259: Tavarnuc. A budai királynéi udvart kiszolgáló tárnokok lakták. A tárnokok a középkori Magyarországon a királyi kincstár felügyelői voltak. A 14. század első felétől már budai polgárok birtokolták. A Somi (1479-1513), majd a Sárkány családé (1518-1525) volt. A török hódoltság idején elnéptelenedett. 1717-ben szlovákokkal, lengyelekkel és magyarokkal népesült be. A 19. század közepén a báró Sina család birtokába került.

Gazdasága: mezőgazdasági területein szőlőtermesztést folytatnak, borászai az etyek-budai tájegység borait állítják elő.

Nevezetességei I.

Rózsafüzér királynéja templom. Fő utca 59.  1731-1737 között a hívek és Illésházi József donátor anyagi támogatásával épült.1762-ben tűzvészben leégett. 1844-ben és 1867-ben renoválták.1948-ben a templomot helyreállították. 2011-ben a tornyot újították fel. 2012-ben új tetőt kapott.

Egyhajós katolikus templom főhomlokzatán középtoronnyal, íves lezárású szentéllyel. A négyzetes torony négyszintes. A bejárati kapu fölött körablakok következnek. Legfelül íves, zsalus harangablak. Lefedése nyolcszögletű, gúla alakú toronytető, mind a négy irányban oromfalas kiugrással. A toronycsúcsot gömb és kereszt díszíti. A hosszhajót kontyolt nyeregtető fedi.  Az oldalfalon egymás fölött két szintben 2x4 szegmens ablak.

Jó Pásztor katolikus templom. Tárnokligeten, a Templom utca 27. szám alatt 1963-ban épült. November 17-én avatták fel. Egyterű templom aszimmetrikus főhomlokzattal. Terméskővel keretezett bejárati kapu. Az oromfal közepén kereszt alakú bevilágító nyílás. Bal oldalt síkban tartott torony emelkedik, ferde lefedéssel. A toronyablak függőlegesen üvegtéglából sorolódik.

Szent Rókus kápolna. A temetőben áll. Egyterű, kisméretű szakrális hely. Szentélye az ötszög három oldalával záródik. Kontyolt nyeregtető fedi cseréppel. Elején apró négyzetes harangtorony faszerkezettel, gúla alakú bádogfedéssel. A torony csúcsán és a tetőgerinc végén is kereszt áll. 

Nepomuki Szent János kőszobra. Gróf Illésházy János állíttatta 1760 körül a katolikus templom melletti emlékparkban. Tagozott talapzaton áll, papi ornátusban. Két kezében nagyméretű keresztet tart, rajta Krisztus függ. A szobrot díszes vaskerítés övezi. – A hidak szentje és a gyónási titok vértanúja. A prágai Károly hídról a Moldva folyóba vetették.

Református gyülekezeti ház. Tárnokligeti Szabadság utca 59. szám alatti, családi ház méretű, kis terem. Fa oromfalas épület. Bejárat a főhomlokzati fal közepén. Épült a 20. században.

Képek:

1. A város címere
2. A város zászlaja
3. Rózafűzér királynéja templom
4. Jó Pásztor katolikus templom
5. Templombelső
6. Szent Rókus kápolna
7. Nepomuki Szent János kőszobor