Szent Sebestyén, Szent Rókus és Szent Rozália fogadalmi kápolna a Külső Római utca 1/a szám alatt található. A 18. századi barokk kápolna 1734-ben épült az 1722-es érdi pestisjárvány emlékére. A négyzetes alaprajzú épület kosáríves apszissal záródik. A hajóra csehsüveg boltozat borul. Az apszis diadalívvel kapcsolódik a hajóhoz. Főhomlokzatának közepén kosáríves, kőkeretes kapu nyílik, négyszirmú virágot mintázó faragott zárókővel. A bejárati kapu bal oldalába íves lezárású szenteltvíz-tartó kelyhet illesztettek. A kapu fölött, az oromfalban, kosáríves fülkében Szentháromság szobor van. Ez a szobor feltehetőleg egykor a kápolna előtt álló Szentháromság emlékműről származik. Az oldalfalakon egy-egy ablak helyezkedik el. A kápolna falai rózsaszínű festésűek. Az épületet nyeregtető fedi, eredetileg zsindellyel, később cserépre cserélték. Az ereszcsatorna lefolyói a főhomlokzat két sarkán vezetik le a tetővizet. Az apszisban álló oltáron eredetileg Szent Sebestyén, Szent Rókus és Szent Rozália faragott, festett faszobrai álltak, de ezek a szobrok megsemmisültek. Ma üvegezett szentképek láthatók a szentélyben.
Szent Sebestyén született 256 körül, meghalt 288-ban. Keresztény szent és mártír, aki Diocletianus császár keresztényüldözésében szenvedett vértanúságot. A legnépszerűbb szentek közé tartozik. A pusztító pestis és más járványok idején fordultak hozzá az emberek, mint segítő szenthez. Vértanúságot úgy szenvedett, hogy a mezőn karóhoz kötözték és a római katonák halálra nyilazták, ezért attribútuma, jellegzetes tárgy, amelyről felismerhető: a nyílvessző. A testét átdöfő nyilak száma kettő és 13 között váltakozik. A sportolók és katonák védőszentje. Emlékünnepe január 20. Ekkor ünneplik Szent Fábián pápát is, született 200 körül, meghalt 250. január 20-án. A 20. pápa volt. – Szent Rókus született Montpellier (Franciaország) 1340-1350 között, meghalt 1379-ben Itáliában. Szent, hitvalló, csodatevő ferencrendi szerzetes. A pestisből gyógyulók védőszentjeként tisztelik. – Szent Rozália 1130-ban Palermóban, Szicíliában született, egy rideg barlangban a Monte Pellegrinon 1166-ban halt meg Itáliában. Testét 1624-ben a palermói pestisjárvány idején, a barlang padlóján épségben találták meg. A járványos betegségek elleni védőszent.
A kápolnát kőkerítés kerítette, sarkain kváderkövekkel erősítve. Közepén kapuját két négyzetes pillér keretezte. Lapos gúlaformájú fedköveit egy-egy kőszobor díszítette, amelyek szintén a kápolna előtti Szentháromság szoborról kerülhettek át a kerítésre. Az OMF Fotótárában őrzött, 1955-ös fotón a kerítés sarkán bájos Pieta szobor látható. A feltételezés szerint e Pieta szobor eredetileg a főhomlokzat fülkéjében foglalhatott helyet. 1984-ben, a műemléki helyreállítás során a kerítésbe halálfejes faragott követ – keresztbe tett két lábszárcsont ábrázolással – építettek be, amelyet a kápolna építésének idején készthettek, a borzasztó pestisjárvány emlékezetére. 1846-ban a Wajthay Ferenc összeállította topográfiában a szoborfülkében lévő kőemléket nem tüntették fel. A kápolna leírása az Érdi Krónika 2004-es, 2. bővített kiadásából való.
Kálvária kápolna. 1748-1749-ben báró Péterffy János az érdi kastély melletti Kálvária hegyen az 1737-es pestis elmúltával, a Tövissel koronázott ülő Krisztus tiszteletére Kálvária kápolnát építtetett. Művészettörténészek szerint lehetséges, hogy a festett, faragott faszobor középkori eredetű. Az alapkövet Dravecz József székesfehérvári esperes 1748. május 9-én tette le, ezt követően a kápolnát 1749. március 24-én áldotta meg. A kápolna mellett három fakeresztet állítottak fel. A keresztek előtt János evangélista és Szűz Mária kőből faragott szobrai álltak. – A kápolna történetét mozgalmas események tették változatossá. 1843. június 8-án borzasztó vihar sújtotta. Tornyába villám csapott, kigyulladt és az egész épület leégett. 1844. március 5-én Hegedűs József plébános kérésére Batthyány Fülöp herceg a kápolnát újra felépítette. Éppen egy évszázad múltán, 1944 őszén, a 2. világháború során a németek ott létesített harcálláspontját a szovjet csapatok megsemmisítették. Csak a Krisztus szobor menekült meg, amit korábban a plébániára menekítettek. A fogolytáborban tartózkodó érdiek: Póth, Buzadics és mások fogadalomból 1947-ben ismét helyreállították a kápolnát. Az épületet Thomecz József plébános szentelte fel és vitette vissza a Krisztus szobrot. Szűz Mária szobor torzója a plébánia kertjében áll, János evangélista szobra eltűnt. A kápolna újjáépítésekor bejárati kapuként a régi érdi Szent György templom egyik faragott kőkapuját építették be. (A templom másik kőkapuját a Szent Mihály templom falába, Bogner Mária Margit vizitációs nővér sírjának hátterében helyezték el.) 1966-1967 érettségi szünetben Dizsei Tamás (később a Bethesda Kórház igazgatója) és krónikás a kápolnához kirándultak. Ajtaját betörve, az oltárt darabokban, Krisztus koronáját megcsonkítva találták. Ezért a Krisztus szobrot a plébániára vitték. Füstös Antal plébános örült a megmentett szobornak. A kápolnát 1985-ben Izeli József plébános irányításával állították helyre.
A Kálvária kápolna eredetileg oblongum alaprajzú, lekerekített szentéllyel. Nyeregtetővel zárt, mely a félkör alaprajzot követi, hódfarkú cserépfedéssel. Főhomlokzatának közepén mintás kőkeretben kétszárnyú kapu helyezkedik el, két lépcsőfokkal. A háromszögű oromfalon zsalugáteres ablak nyílik. Faszerkezetű harangtorony emelkedik a magasba, amelyet enyhén íves sátortetű fed, csúcsán kereszttel. A torony mind a négy oldalán szintén zsalugáteres ablakok találhatók. Az oldalhomlokzatok hátsó részén négyzetes ablakok helyezkednek el. A falak szürke, rücskös felülettel készültek. A homlokzatokat szélein fehérre meszelt falsávok díszítik. A függőleges falsávok alul-felül félkörívesen kidomborodnak. A kápolnát sodronykerítés veszi körül.
Pestis. A kutatások szerint a pestisjárványokat előidéző kórokozókat a Közép- és Belső-Ázsiában honos rágcsáló, az óriás versenyegér és az ún. Selyemúton közlekedő karavánok juttatták el Európába. A pestisbaktérium – patkány – bolha – ember láncolatban terjed a pestis, vagy másként Fekete halál, mivel a kórtól a bőr sötétre kékül. A bubópestisnél a gennyes nyirokcsomók megduzzadnak és kifakadhatnak. Jellemző tünetek még az orrvérzés, a tudatzavar és láz. A kór egy-két nap után halálhoz vezet. Európában a középkortól dúló pestisjárványok a népesség harmadát-felét elpusztították, különböző becslések alapján 75-200 millió ember halt meg. A pestis ellen a Pestisdoktorok tevékenykedtek, a halottak listáját is vezették. Hosszú, viaszos köpenyt, kalapot, kesztyűt, madárcsőrre emlékeztető maszkot és pálcát viseltek. Idősebb Pieter Breughel: A halál diadala (1562) című képén az európai pestisjárványokat örökítette meg.
Magyarországon a Rákóczi szabadságharc idején 80 ezer ember hunyt el, az akkor pusztító pestisjárványban ötször annyi, 410 ezer fő. Érdekes összehasonlítás tehető a járvány elterjedése között nálunk és Európában. Itt a pestisben elhaltak zömében „A” vércsoporthoz tartoztak. Ezzel szemben a Magyar Királyság területén a fekete halálban elhunytak többségében a „B” vércsoportba sorolódtak, ami számukra a pestis ellen nagyobb ellenállást nyújtott.
A pestis kórokozó baktériumát Alexandre Yersin (1863-1943) svájci-francia orvos, bakteriológus 1894-ben hongkongi tartózkodása idején fedezte fel. A gyógyítás a modern antibiotikumokkal lehetséges.
Érd Ófalu építészeti emlékei között a Szent Sebestyén és a Kálvária kápolna fontos barokk kori épületek.
Képek:
- Érd Ófalu, Szent Sebestyén kápolna
- Kápolna belső
- A kápolna 1955-ös állapotában (OMF Fotótár)
- Andrea Mantegna (1431-1506) Szent Sebestyén, Kunsthistorisches Museum, Bécs
- Marco Palmezzano (1460-1539) Szent Sebestyén, Keresztény Múzeum, Esztergom
- Szent Rókus szobor Szigetváron, Veres Kálmán szobrász műve, 2002
- Szent Rozália, faszobor Dunaszigeten
- Érd Ófalu, Kálvária kápolna
- A kápolna korábbi állapota
- Tövissel koronázott ülő Krisztus szobra
- A kápolna oldalról
- Pestisdoktor
- idősebb Pieter Breughel: A halál diadala (1562) Prado, Madrid
- Alexandre Yersin (1863-1943) svájci-francia orvos szobra Vietnamban