Nepomuki Szent János szobra. Érd Ófalu Szent Mihály templom kertjében. A szobrot Illésházy gróf emeltette a 18. század végén. Ezt igaszolja, hogy az 1792. évi canonica visitatio már említi. Az 1818. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv pontosan rögzíti a donátor nevét, továbbá azt a tényt, hogy a szobrot Radnics Pál érdi esperes áldotta meg. – A szobor a templom tornya előtt áll. A szobor papi ruhában, vállán hermelin palásttal, jobb karjában feszülettel, baljában fejfedő birétumát tartva ábrázolja a szentet. Fedetlen fejét enyhén balra hajtja. Ebben a megjelenésében a szokásostól eltérő, mivel a Nepomuki Szent János szobrok általában fejükön birétummal jelenítik meg a szentet. A szobor fejét glória övezi: acél karikán 5 darab hatágú fémlemez csillag látszik. – A szobor a 2. világháborúban megsérült, fejét elvesztette. Így csonkán meredt több mint fél évszázadon át az égnek. 1998-ban végre restaurálták. A műemléki megmentő munkálatokat Deák Jenő végezte Szabó Péter főiskolai adjunktus szakirányításával. A szobrot megtisztították – így eredeti festett felülete előtűnt – puha kőanyagát megszilárdították, az elpusztult fejet analógiák alapján újra faragtatták. A rossz állapotú talapzatot az eredeti mintájára újra öntötték. A helyreállított szobor ismét a Szent Mihály templomkert kiemelt dísze lett.
Nepomuki Szent János élete. Nepomuki Szent János (csehül: Svaty Jan Nepomucky) cseh pap, egyházjogász, keresztény vértanú, Csehország patrónusa. A folyók, hidak, hajósok, vízimolnárok, halászok védőszentje, a gyónási titok mártírja. – Nepomuki János 1345 körül a csehországi Pomuk (ma Nepomuk) városkában, Plzen (Pilsen) közelében született. 1369-ben a prágai érseki kancellárián császári jegyző lett. 1380-ban a prágai Szent Vitus székesegyházban pappá szentelték. Prágában jogot tanult. 1387-ben a Padovai Egyetemen az egyházjog doktorává avatták. 1389-ben Jensteini János a prágai érsek helynökének nevezte ki. IV. Vencel (1361, ur.1376, 1419) cseh és német-római király, illetve a prágai érsek között feszült viszony alakult ki. 1392-ben az érsek panaszlevelet küldött a királynak, amelyben az egyház és a klérus elnyomását sérelmezte. De a király a levélre nem válaszolt. A király haragját Nepomuki Jánosnak nem csak ez a tette váltotta ki. Wittelsbach Zsófia (1376-1389) bajor hercegnő 1389-ben lett a király házastársa, vagyis a királyné, aki a gyóntatójául választotta Nepomuki Jánost. A király a királynét hűtlenséggel vádolta, ezért fenyegetésekkel a gyóntatót a gyónási titok megszegésére akarta kényszeríteni, de ő ellenállt. A király féktelen haragjában Nepomuki Jánost elfogatta, kegyetlenül megkínoztatta, s a Károly-hídról a Moldva folyóba dobatta. János holttestét az érsek a prágai Szent Vitus székesegyházban temette el. Vértanúságának híre Európa nagy részén hamar elterjedt. A történészek a vértanúságot elismerik, a gyónási titok megszegésének kísérletét azonban nem tartják bizonyítottnak. A prágai Károly-híd 516 méter, hosszú, 10 méter széles, 16 pilléren áll a Moldva folyóban és 30 szobor díszíti. Nepomuki Szent János szobrát 300 év után 1683-ban állították fel a hídon. Ez volt az első szobor. – XIII. Benedek pápa (1649, ur.1724, 1730) Nepomuki Jánost 1729-ben szentté avatta. Emléknapja május 16. Szentté avatása után a legnépszerűbb újkori szent lett. Így a Habsburg birodalom területén számtalan helyen állítottak Nepomuki Szent János szobrokat, legtöbbször folyó-átkeléseknél, hidaknál.
Nepomuki Szent János tiszteletének növekedése az abban az időben elterjedt huszitizmus elleni támadásnak volt tekinthető. A huszitizmus Husz János nevéből származtatott, Csehországból kiindult, 14-15. századi vallásújító mozgalom. Hívei a husziták, akik a vallási ideológia mezében a német földesurak és a római katolikus egyház uralma ellen harcoltak. Husz János (csehül Jan Hus, 1369-1415) cseh pap, egyetemi tanár, egyházi reformátor, vértanú. Husz János tanainak hirdetésére erősen hatott John Wycliffe (1320-1384) angol teológus, reformátor, a reformáció előtti vallásújítók legnagyobb alakjának működése. IV. Vencel cseh király és a királyné támogatta Husz Jánost. Befejezésül megjegyezzük, hogy Husz is mártír volt, mivel egyház ellenes tanait nem vonta vissza, ezért őt a Luxemburgi Zsigmond (1368-1437, 1387-től magyar király és 1433-tól német-római császár) vezette Konstanzi zsinaton 1415 július 6-án, máglyán megégették.
Szent Walburga szobra. A kőszobor barokk vonalú kőposztamensen áll. 1764-1778 között Illésházy János állíttatta, a település gazdag birtokosa, mint a család és Érd Ófalu védőszentjeként, az egykori Szapáry kastély előtt, amiből mára csupán romos falszakasz maradt, a Szent Mihály templom felé néz. A szoborról elterjedt legendárium szerint gróf Illésházy János feleségét sokszor fogfájás kínozta. Éjszakánként a kastély kertjében sétálgatott és Szent Walburgához fohászkodott, hogy fájdalma múljon el. Ez bekövetkezett. A grófnő ezért állíttatta a szobrot. Mivel a zápfoga fájt, az érdiek „Záporkának” nevezték el a szobrot. Szent Walburga a földműveseknek is védőszentje.
Két évszázad alatt a szoboralak két keze és feje megsérült, mélykék színe erősen megkopott, ezért 1999-ben restaurálták. A munkálatokat Fekete Attila, a Képzőművészeti Főiskola kőszobrász restaurátor hallgatója végezte, Szabó Péter főiskolai adjunktus irányításával. Két kezét újra mintázták, jobb kezében üvegfiolát tartva, mert a legenda szerint sírjából olaj folyt ki. Az olaj csodatevő tulajdonsággal rendelkezett. A színezést nem állították helyre.
Szent Walburga élete. Szent Walburga 710-ben Exeter közelében egy kis településen, Devonshire megyében, Wessex királyságban született angliai Richárd leányaként. Wimborne bencés apácakolostorban nevelkedett. Hivatásául később a szerzetesi életet választotta. Döntő hatással volt rá nagybátyja, Szent Bonifác működése. 748-ban Germániába költözött, s a bischofshofeni kolostor apácája lett. Két év után Heidenheimben az apátság apátnőjeként tevékenykedett. Tetteit a jámborság, szelídség és szeretet jellemezte. Nem beszélt sokat. Kolostorát rátermetten vezette, amit kortársai is elismertek. 779-ben hunyt el. Halála után 91 évvel II. Adorján pápa élete alapján 870. május 1-jén szentté avatta. 871-ben ereklyéit Eichstättbe vitték át, s a Szent Kereszt templomban helyezték el, amit ettől kezdve Szent Walburgának szenteltek. Sírjának kőlapjai közül mellcsontjából azóta, több, mint ezer esztendeje a csodatevő Szent Walburga-olaj szivárog, amit kis üvegfiolákban gyűjtenek össze. Európában széles körű tisztelete 893-ban kezdődött meg. Tiszteletét a Kárpát-medencében a betelepült német ajkúak, svábok és szászok tovább öregbítették.
Szent Walburga attribútumai:
- Sárgaszegélyű, mélybarna bencés rendi apácaruha;
- Fején kis korona látható, mert királyi sarj;
- Feje felett glória, mert szent;
- Jobb kezében a bencés regula (szabálykönyv), azon egy ámpolnaszerű kis üvegcse (a szent olaj tartója);
- Baljában pásztorbot, mert apátnő, középcsigájánál megkötött kendőnél (pasinellus) fogja a pásztorbotot;
- Mellén keresztet (pectorale) hord, mert apátnő.
Nepomuki Szent János és Szent Walburga szobra Érd Ófalu kiemelkedő értékű emlékei.
Képek:
- Nepomuki Szent János szobra az érdi templomkertben
- A szobor közelebbről
- A szobor hátulról a templomtorony előtt
- A szoborfő glóriával
- Nepomuki Szent János szobra a prágai Károly-hídon, 1683
- Nepomuki Szent János mártíromsága, 1750, Szymon Chechowicz (1689-1775) 66,5×61 cm olajfestmény, Varsói Nemzeti Múzeum. A szent katonák között a három ívű kőhídról a Moldva folyó vizébe zuhan, körötte puttók szárnyalnak.
- Szent Walburga szobra gazdagon tagolt, négyszögletes, balluszter formájú posztamensen áll.
- A szobor ruhája korábban mélykék volt. Mára ez a színezés erősen megkopott. A ruharedők sűrűn hullnak lefelé. A szobor fejét borító fátyol vállára omlik.
- Szent Walburga, Messkirch (Délnyugat Németország), Szent Márton templom oltárképe, 16. század
- Szent Walburga, freskó, Kastl im Lauterachtal (Németország), Marktkirche, festette Georg Lang (1840-1900)