I. és II. világháborús emlékmű, Érd Ófalu háromszögletű Hősök terén áll. Magas terméskő posztamensen életnagyságú, kétalakos műkő kompozíció. Álló katona, amint jobb kezében puskáját tartja, előtte zászlót tartó haldokló bajtársa omlik össze, Damkó József szobrászművész alkotása. Az emlékművet közadakozásból 1924. augusztus 24-én állították fel. Főhomlokzati táblájának felirata: „PRO PATRIA (A HAZÁÉRT) Az I. világháborúban (1914-1918) elesett érdi katonák” 83 harcos nevével. Legfelül kilenc tiszt neve olvasható: Durkó Gábor százados, Háry Lajos százados, Bauer Gyula főhadnagy, Kárász Béla zászlós, Lauturner Imre zászlós, Lehoczki István zászlós, Rössler Gyula zászlós, Szabó Lajos zászlós, Pálházi Antal tiszth. A posztamens két oldalhomlokzatán olvasható felirat: „A II. világháborúban (1939-1945) elesett érdi katonák” A táblán alfabetikus sorrendben sorakoznak a nevek. A két táblából az következik, hogy a II. világháborúban kétszer annyi katona halt meg, mint az elsőben. A nevek után rövidítve a katonai beosztások feltüntetése szerepel: honv. (honvéd), őrv. (őrvezető), tiz. (tizedes), szkv (szakaszvezető), zászlós, kmsz (közérdekű munkaszolgálatos).
II. Lajos magyar király emlékmű. A fehér márvány emléktábla Érd Ófalu Kastély utcában áll, egy terméskőből rakott talapzaton. Előtte egy római korból származó kőoroszlán szobor áll. A posztamensen, az emléktábla mellett az Ákosházi Sárkány család címere látható. Koronából kinövő koronás meztelen szűz kezében almát tart, amibe a körülkanyarodó kígyó harap.
Felirata: „1526. július 20-án érkezett ide II. LAJOS KIRÁLYUNK Ákosházi Sárkány Ambrus pozsonyi főispánnak és nejének Zablati Trencsényi Zsófiának e helyütt állott kastélyában szállott meg. Itt pusztult el hirtelenül kedves fekete lova vasárnapon. Az itteni réven kelt át a Csepel szigetre. MÁRIA KIRÁLYNÉTÓL búcsút veendő 23-án, hétfőn vonult tovább Ercsire MOHÁCSNAK tartva ifjú éltét Istenért, hazáért és nyugatért áldozandó! Gyászolt nyomán szeptember 11-én, kedden vonult át Ercsi felöl Buda felé II. SZULEJMÁN török császár serege.
Állíttatta a 400. évfordulón (1926-ban) a Hadimúzeum kezdésére
Baranyay Nándor érdi főjegyző és a Jézus Társaság érdi Házfőnöksége.”
Az emlékmű mellett, egy vasbeton tartóoszlopon másik fehér márvány emléktábla látható. Az emléktábla felirata: „Leonard Gnojenski vezette lengyel gyalogság 1526. július végén II. Lajos király vezette seregéhez történt csatlakozásának, a mohácsi csatába való indulásának emléktáblája, ahol a törökkel vívott harcban valamennyien életüket vesztették.
Az emléktáblát állította Érd megyei jogú város önkormányzata.” A táblán a magyar szöveg jobb oldalán annak lengyel fordítása olvasható. „Mintegy 1200-1500 fős lengyel csapat itt csatlakozott a magyar sereghez. A mohácsi csatában mind elpusztultak. Emléküket Mohácson és Érden emléktábla őrzi.”
Az igazi II. Lajos emlékmű Mohácson van. A településtől északra, az 56-os út és a Csele patak találkozásánál a hagyomány szerint II. Lajos halálának helyét mutatja. Az 1848-1849-es magyar szabadságharc számos csatájában részt vett Turcsánkai Turcsányi Soma (1814-1894) huszár főhadnagy a világosi fegyverletétel után az aradi várbörtönbe került, de megszökött. Mohács környékén telepedett le. Ekkor jött a gondolata, hogy a mohácsi csatában elesettek emlékére saját költségén emlékművet állít. 1864-ben ezt meg is cselekedte. A magas kőtalapzat tetején kőoroszlán szobor pihen. 1899-ben az emlékművet átalakították. Főoldalán a szászvári születésű Kiss György szobrászművész alkotta reliefet helyezték el, amely a lováról a Csele patakba zuhanó ifjú királyt ábrázolja. A dombormű alá Kisfaludy Károly Mohács című versének hat sorát vésték:
„Ott vergőde Lajos, rettentő sorsu királyunk,
Sülyedező lova érczhímzetű terhe alatt.
Hasztalanul terjeszti kezét, nincs, nincs, ki segítse!
Bajnoki elhulltak, nincs ki feloldja szegényt!
És te virulj, gyásztér! a béke magasztos ölében,
Nemzeti nagy létünk hajdani sírja Mohács!”
A 13 aradi vértanú érdi emlékoszlopa. A 2,5 méter magas, fehérre meszelt műkő oszlopon körben az aradi vértanúk és a kivégzett magyar miniszterelnök, Batthyány Lajos ovális bronz plakettjei sorakoznak, tetején egy hatalmas bronz örökláng ég. Mintegy a vértanúk emlékére létesített óriási égő gyertyát, Domokos Béla érdi szobrászművész alkotását az érdi Kálvin téri templom kertjében 1996. október 6-án állították fel. A református gyülekezet és Dr. Király Pál adományaként Szilasi László műkőmester készítette el a műkő emlékművet.
Barokk kőkereszt. Eredetileg Érd Ófaluban a templom vagy a kastély előtt 1798-ban Illésházy János érdi kegyúr állíttatta fel, amikor fia, Ferenc 10 éves korában meghalt. Az 1838. évi nagy árvíz megrongálta a keresztet, ezért áttelepítették Újfalu területére, s feliratát 1843-ra átvésték. 1997-ben felújították. A munkálatokat Módy Péter kőszobrász restaurátor végezte. A felújított emléket Hajdú Ferenc plébános áldotta meg. Ekkor környezetét parkosították. – A kereszt posztamense három részből áll: alacsony, szélesebb lábazat, közép pillérét alul és felül lapos, barokkos voluták díszítik, és végül kifelé hajló fejezet. A magas posztamensen zömök kőkereszt emelkedik, rajta faragott kő korpusz függ.
Kálvária kereszt. Az 1737-es pestisjárvány után létesített Kálvária kápolna mögött a 19. században állították a Kálvária keresztet. A beton kereszten függő korpuszt vasból öntötték.
Az érdi I. és II. világháborús emlékmű, továbbá a II. Lajos király emlékmű az Érd Ófalu építészeti emlékei ötödik részének alkotói. Az igazi II. Lajos emlék Mohácson van.
Képek:
- Az I. világháborús emlékmű Érden
- Az emlékmű közelebbről
- Az álló katona feje
- Az I. világháborúban elesettek táblája
- A II. világháborúban elesettek táblája
- Az emlékmű eredeti állapotában
- A II. Lajos király emlékmű és a lengyel tábla Érden
- A II. Lajos emléktábla felirata
- A lengyel emléktábla felirata
- II. Lajos emlékmű Mohácson
- A bronz dombormű és az emlékmű feliratos táblája
- Aradi vértanúk érdi emlékoszlopa
- Barokk kőkereszt Érden
- A kereszt felső része
- Kálvária kereszt Érden