A 16. század óta a Kakukkhegyen állt Érd Ófalu egykori kastélya, amit eredetileg az Ákosházi Sárkány család, majd az Illésházy família birtokolt. Aztán Sina György bécsi bankár vette meg. Tőle fia, báró Sina Simon örökölte, aki 1869-ben neoreneszánsz stílusban átépíttette. Ezután a Wimpffen családhoz került. 1928-ban vizitációs nővérek költöztek a kastélyba. 1940-ben KALOT Népfőiskola lett. A Világháború után több mint negyedszázadig üresen állt, állaga romlott. 1971-ben a pártbizottság műemléktörlés után lebonttatta.

Kutyavár. Érd Ófalu Kutyavári út 40-42. szám alatt található a 15. századi gótikus vadászkastély falmaradványa, mely kb. 6 méter magas és fél méter vastag. Pusztulása a 18. században kezdődött. Köveit később az építkezésekhez hordták szét. A legenda szerint Mátyás királynak (1443, ur.1458-tól, 1490) ezen a vidéken, Budától 2 mérföldre (1 magyar mérföld=8353,6 méter) volt a vadászterülete, s ezért a vadászatra használt ebeket és kutyapecéreket itt tartotta. Innét ered az épület elnevezése: Kutyavár. Batthyány Fülöp herceg Wajthay Ferenc mérnökkel 1846-ban készíttette el az érdi uradalom topográfiai felmérését. Az Országos Szécsényi Könyvtárban ennek eredményeként maradt fenn egy alaprajz, amely a herceg által építtetett vadászházat mutatja, s a régi Kutyavár egykori falához csatlakozó helyiségeket ábrázol, három, cserépkályhával fűtött szobával, szabadkéményes, kemencés konyhával, kamrával, istállóval, az udvar végében kocsiszínnel. Az erdészház alatt boltozatos pince volt. Mára csak ez maradt fenn.

Érd Ófalu egykori kastélya. Az ún. Kőkúria a Kakukkhegyen állt. Első okleveles említése 1519-ből való, amikor az Ákosházi Sárkány család birtokába került. Ákosházi Sárkány Ambrus kastélyában szállt meg II. Lajos magyar király 1526-ban, amikor seregével Budáról Mohács felé vonult. A seregben volt Brodarics István püspök, főurak és más egyházi személyiségek. A sereg mintegy 3000 lovasból és gyalogosból állt. – A mohácsi csata utáni török időkben Hamzsa bég, majd Kászim bég volt a kastély ura. 1653-ban az érdi földesúr Pálffy György lett. 1675-ben a kastélyt az Illésházy család szerezte meg. Ezt követően két és fél évszázadon keresztül, a 19. század elejéig birtokolta. 1828-tól Batthyány Fülöp herceg az érdi uradalom új gazdája. Batthyány Fülöp anyai ágon rokona volt az Illésházy családnak.

1848-ban a dúsgazdag Sina György (1783-1856) vette meg a kastélyt. A Lánchíd pesti hídfőjénél olvasható a neve az adományozók nevei között. Görög származású bankár volt. Ferenc Józseftől kapott bárói címet. Vagyona 26 uradalomra terjedt, mely 120 ezer katasztrális holdat tett ki. Sina György halála után fia, Sina Simon (1810-1876) lett a kastély ura, aki az „érdi nábob” megtisztelő címet érdemelte ki. 1869-ben neoreneszánsz stílusban átépítette a kastélyt. A főúri lakot pazarul rendezte be, benne fényűző életet éltek a házigazda és vendégei: a kor arisztokratái, írók, tudósok, művészek. Széchenyi István barátja volt Sina Simon. Jókai Mór is gyakran megfordult a kastélyban. Az érdi kastélyra „Az aranyember kastélya” megnevezést használták az emberek a bőkezű Sina Simon báró és Tímár Mihály személye közötti párhuzamba állítás alapján.

A kastély alaprajza négyszögletes, enyhén trapézzá torzított téglalap, mérete 47,5×41 méter. A zárt udvarba a déli homlokzat közepén nyíló boltozatos kapubehajtón lehetett bejutni. Az udvar sarkában ásott mély kút látta el az épületet vízzel. A földszintes épület mind a négy külső oldalán teremsorok húzódtak. Az udvar felőli belső oldalon kerengőszerű körfolyosóról nyíltak a szobák. A folyosók sarokfordulóinál, az épület kontúrjából két kiugró tömbben a páros árnyékszékeket alakították ki. A keleti főhomlokzat közepén 5-5 ablakos oldalszárnyak között impozáns timpanonos előcsarnok foglalt helyet. Vele szemben az udvarban kisebb kiugrású rizalitot létesítettek. A főúri lakosztály a keleti szárnyban helyezkedett el. A tágas szobákat a szolgák cserépkályhákkal a folyosóról fűtötték. A legnagyobb teremnek a teraszra nyílott ajtaja. A házi kápolna a nyugati szárnyban, boltozatos helyiségben kapott helyet. Az északnyugati sarokban hatalmas konyhát rendeztek be kemencével, ahol a kenyereket sütötték, padkáján vasháromlábakra állított cserépedényekben, szabad tűzön főzték az ételeket. A füst a szabad kéményen távozott, itt a sonkák lógtak és füstölődtek. A házat manzárd tető fedte. Egyedül a nyugati szárny fölött volt emelet, ahová kétszárnyú lépcső vezetett. Ez a rész volt alápincézve is, boltozott terekkel. (A kastély bontása után csak ezek maradtak fenn.)

Sina Simon halála, 1876 után a kastélyt a Wimpffen család örökölte, mivel leányát, Sina Anasztáziát Wimpffen Viktor gróf vette nőül, így ők birtokolták, majd a Károlyi grófok tulajdonába került. 1920-ban a jezsuiták Újoncháza lett. 1928-ban a vizitációs nővérek költöztek a kastélyba. Itt élt és halt meg Bogner Mária Margit vizitációs nővér, és a kastély mellett 1933. május 15-én temették el. (Sírját csak később, 1955-1956-ban helyezték át a Szent Mihály templom kertjébe.) 1940-ben a nővérek elhagyták az épületet és a Katolikus Legényegylet Országos Testülete=KALOT Népfőiskola költözött falai közé.1941-ben Teleki Pál miniszterelnök meglátogatta itt a KALOT fiatalokat. A 2. világháborúban a szovjet csapatok hadikórházat működtettek az épületben. Ezután hosszú ideig, több, mint negyedszázadig üresen állt, állaga rohamosan romlott. Ezért a pártbizottság a helyreállítás helyett úgy döntött, hogy a műemlékjegyzékből törlés után 1971-ben lebonttatta. Így ért véget Érd város egyik legfontosabb építészeti emlékének a sorsa. Érd önkormányzata többször felvetette a kastély újjáépítését, de anyagi fedezet hiányában ez eddig nem valósult meg.

A legenda szerint Mátyás királynak ezen a vidéken volt egy vadászháza. Ennek maradványát nevezik Kutyavárnak. A 16. század óta a Kakukkhegyén állt Érd Ófalu egykori kastélya, amit eredetileg az Ákosházi Sárkány család, majd az Illésházy família birtokolt. Aztán Sina György bécsi bankár vette meg. Tőle fia, báró Sina Simon örökölte, aki 1869-ben neoreneszánsz stílusban átépíttette. További változatos történet következett. A Világháború után több mint negyedszázadig üresen állt, állaga romlott. 1971-ben a pártbizottság műemléktörlés után lebonttatta.      

Képek:

1. Kutyavár légifotója
2. Kutyavár romfala 1966-ban (OMF Fotótár)
3. Kutyavár kőfala jelenleg
4. A kutyavári vadászház 1846-ban, Wajthay Ferenc felmérése
5. Érd Ófalu kastélya 1846-ban, földszinti alaprajz
6. A kastély homlokzata és emeleti alaprajz
7. A kastély Sina Simon báró által átépített alaprajza
8. A Sina kastély képe (Falus Ferenc képeslap-gyűjteményéből)
9. A Sina kastély a 2. világháború utáni romos állapotában
10. A Sina kastély megmaradt boltozatos pincéje