Érdről, a török kori Hamzsabégről Százhalombattára (Matricára) vezető Római út ókori burkolata 3 méter széles és több száz méter hosszúságban fennmaradt. E Római mélyút mentén Pincesor található.  Egy bájos fülkében Szent Donát szobra áll, aki a borvidékek és szőlőskertek védőszentje.

Római út (limes). A Római Birodalom a császárkorban a fennhatósága alá vonta mai Dunántúlt. A pannonok ókori római néptörzs, amely Dráva és a Száva folyók közén élt. Róluk nevezték ezt a területet Pannóniának. Tiberius (Kr.u. 14-37) és Claudius (Kr.u. 41-54) római császárok katonái már az első század elején feltűntek a Duna mentén, mely a Római Birodalom keleti és északi határa, ún. limese volt. Érd két katonai tábor, castrum között feküdt: északon Campona (Nagytétény), délen Matrica (Százhalombatta-Dunafüred) követte a Duna folyását. A Benta patak mindkét partján számos szobortöredéket és feliratos kőtáblát tártak fel a helyszínen, ez arra utalt, hogy ezen a területen polgárváros lehetett. További leletek: római kori, mészkőből faragott, ülő oroszlánszobor; 52 darabból álló éremkincs, amit az érdi téglagyár agyaggödreiben találtak. A legszámottevőbb régészeti tárgy Marcus Ulpius Quadratus által állított oltárkő Liber Páternek, a bor és mámor itáliai istenségének tiszteletére, ami azt igazolhatja, hogy már abban az időben is volt Érden szőlőtermesztés és borkultúra. Az oltárkő a Magyar Földrajzi Múzeum állandó kiállításán látható.

A Velencén talált római oltárkő e nemben a legszebb és legépebb. Méretei: 107x46x26 centiméter. 1878-ban Rómer Flóris szállíttatta be a Nemzeti Múzeumba, ma is ott van kiállítva. Felirata, a szakértők által kiegészítve (zárójelben jelölve): „LIBERO PATRI ET LIBER(A)E IVL(IA) INGENVA (EX) VOTO POSVIT L(IBENS) M(ERITO)” Fordítása magyarul: „LIBER PATER ISTENNEK ÉS FELESÉGÉNEK LIBERE ISTENNŐNEK IVLIA INGENVA SZÍVESEN ÁLLÍTTATTA FOGADALOM BEVÁLTÁSA ALKALMÁBÓL AZ ISTENNEK, AKI MEGÉRDEMELTE.” Hasonló leletek a közelben Adonyban, Dunapentelén, Etyeken, Pátkán és Rácalmáson kerültek elő. – Itt és most a római írásról néhány dolgot meg kell jegyezni. A rómaiak csak manusculákat, nagy betűket írtak. A J, U és K betűket nem ismerték, helyette I, V és C betűket használtak, s a szövegben elfoglalt helyzete alapján lehetett eldönteni, hogy melyik jelentése az igazi. A IVLIA szóban az I J-ét jelöl, az INGENVÁ-ban azonban I-t. A. VOTO szóban a V V-ét, a POSVIT szóban már U-t jelöl. A C betű alkalmazása a legérdekesebb: magas hangú magánhangzó után C-nek kell ejteni, de mély hangú magánhangzó után K-nak, például: CICERO C-vel hangzik, de CATO K-val.

Varga Gábor tudományosan feldogozott, számos térképpel illusztrált, igen alapos tanulmánya 2016-ban az Akadémiai Kiadó Archeológiai Értesítőjében, a 123-141. oldalon „Római út Érd határában” címmel jelent meg. Az Érdről Százhalombatta felé vezető egyenes földutat első alkalommal 1244-ben „VIAM PVBLICAM” néven egy oklevél említi. 1282-1285 között összeállított művében Kézai Simon, majd Kézai nyomán a Képes Krónika, Thuróczy János, Bonfini és Oláh Miklós „STRATVM”-ként hivatkozott az útra. Csak az biztos, hogy 1526-ban II. Lajos magyar király Budáról Mohács felé tartva Érden szállt meg, az útról nem történik említés. A török korból való adatok elenyészőek. Nem tett róla említést sem Evlia Cselebi (1611-1682) oszmán-török világutazó, sem Luigi Ferdinando Marsigli (1658-1730) olasz földrajztudós, hadmérnök. 1730-1750 között Mikovinyi Sámuel Fejér megyét ábrázoló térképén Érd térségében két utat jelölt. Bél Mátyás 1746-1749 között állította össze a Notitia Fejér megyéről szóló kéziratát, de a Római útról nem emlékezett meg. Balla Antal 1773-ban készített, Érdet és környékét feltüntető térképén a felirat szerint „VIA POSTALIS AD HANSABEK ET BVDVM DVCENS” olvasható. Magyar fordítása: „A POSTAI ÚT HAMZSABÉGRE ÉS BUDÁRA VEZET.” Hamzsabég Érd török kori neve.

1814-ben Csapó Benjámin a Nemes Fejér vármegyei rendes és a nemes Magyar Királyságra esküdt földmérő felmérte a Római és a vele párhuzamos Postai utat. A 2. katonai felmérés térképe 1858-ból a maival megegyező nyomvonalon mutatja a Római utat. A Római út több szakasza a Duna árterületére esett, ezért a dunai árvizek után az utat mindig javítani kellett. 1837-re megépült a mai 6-os számú főút, a Római út nem volt többé az országos úthálózat része, karbantartásával felhagytak.

A Római út maradványa kb. 3 méter széles, több száz méter hosszú útszakasz, melynek köveiről olyan feltételezések is vannak, hogy nem a római korból származnak. Sprinz Emma régész sokat tett azért, hogy Érd római kori emlékeit a nagyközönség is megismerje.

A Római út mentén földbe vájt pincék sorakoznak, kőből rakott egyszerű homlokzattal és kő boltozattal. Gazdagabb kiképzésű présházak is előfordulnak. Egyik pince előtt a 19. századból származó, ma is működő fa szőlőprés látható.

Szent Donát szobra az érdi Pincesoron bájos falazott fülkében áll, amit 2008-ban helyreállítottak. Arezzoi Szent Donát püspök (? – 362. augusztus 7) a borvidékek, szőlőskertek és szőlősgazdák védőszentje. Quadratianus római császári tribunus csodás tettei miatt börtönbe vetette és lefejeztette. Rómában temették el. Attributuma a törött kehely. A legenda szerint Arezzo püspökeként éppen misézett, amikor pogányok törtek a templomba és kezéből kiverték a borral telt üvegkelyhet, ami a kőpadlóra zuhant és összetört. Ám Szent Donát kérésére csodálatosan összeforrt. – 1652-ben ereklyéit Rómából Németországba, a Rajnavidéken Münstereifel városába vitték. Út közben a kísérő papot villámcsapás érte, de az nem halt meg. Ezt a csodát is a Szent Donátnak tulajdonították. Tisztelete azóta terjedt el. Szent Donáthoz különösen villámcsapás és jégeső ellen fohászkodtak.

A pincéket alkotó falazó téglák között érdi égetési jegyűek is megtalálhatók. Az év során két alkalommal ünnepelnek az érdiek: június 11-én, szőlővirágzás napja idején és szeptember-októberben, a szüreti mulatságon.

A Duna a Római Birodalom keleti és északi határa, ún. limese volt. Érden Liber Páternek, a bor és mámor itáliai istenségének ajánlott oltárkövet találtak. Érdről a Százhalombattára vezető Római út egy szakaszának ókori burkolata fennmaradt. E Római mélyút menti Pincesoron egy fülkében Szent Donát szobra áll. Ezek az Érd Ófalu építészeti emlékei hetedik részének alkotói.

Képek: 

1. Római út a magasból, két oldalt a pincék sora, középen a római kőburkolat
2. Római út, előtérben a római kőburkolat szakasza
3. Római út, emberekkel, háttérben az Érd Ófalui templom tornya
4. Érd Ófalu Pincesor, helyreállított pince
5. Kőboltozatú pince belső
6. Gazdagabb kiképzésű présház
7. Érdi Pincesor, Hudák Pince feliratos tábla
8. Érdi égetési jegyű téglák
9. Római út, Szent Donát szobor fülkéje, helyreállítva: 2008
10. Szent Donát szobor részlete
11. 19. századi működő szőlőprés a Pincesoron
12. Érdi Pincetulajdonosok Érd Ófalui Közhasznú Egyesület vignettája
13. Szőlővirágzás ünnepi mulatság az Érd Ófalui Pincesoron, június 11-én
14. Érdi szüreti mulatság, népviseletbe öltözött lányok féderes hintón