A kaptárkövek olyan kúp alakú sziklaalakzatok, amelyek oldalaiban fülkék és más mélyedések vannak. A fülkés sziklák csoportjai a Pilisben és a Budai hegységben, a Tétényi platón, de főleg Eger környékén, a Bükk alján fordulnak elő nagy számban, ahol vakablakos köveknek hívják. Ezek a kövek természetvédelmi és kulturális örökség védelem alatt állnak. Első rangos kutatójuk Bartalos Gyula (1839-1923) régész, történész, műgyűjtő volt. A fülkék átlagosan 30 cm szélesek, 60 cm magasak és 25-30 cm mélyek. Bemélyedő keretezéssel rendelkeznek, és a széleken néhol lyukak is kivehetők. Ebből arra következtetnek, hogy a fülkéket valamilyen fedlappal lefedték és a lyukakba vert ékekkel rögzítették. Tűzhányó tevékenység következményeképpen vulkáni tufából és riolittufából keletkeztek. Az elnevezés alapján azonban méhészeti felhasználásuk nem bizonyítható. 

Alapvetően három kérdés fogalmazható meg: kik, mikor és miért készítették ezeket a fülkéket? Legkorábban a Kr.e. 8. századtól a Fekete tenger partján trák és kimmer törzsek jelentek meg, amelyek tevékenysége nyomán ilyen fülkék keletkezhettek. Az emlékeket három generáció alkothatta: Kr.u. 5-6. században hunok és szarmaták, a Kr.u. 7-8. században avarok, a 10-16. században a magyarok kora következett. Ipolyi Arnold (1823-1886) nagyváradi püspök, a magyar művészettörténet egyik úttörője kifejtette, hogy I. László (1040-1095) magyar király 1092-ben, Szabolcsban kiadott első törvénykönyvében fellépett a pogány szertartások ellen, megtiltotta a forrásoknál, vizeknél, fáknál, köveknél történő pogány áldozati szertartásokat. A törvényben szereplő „lapis”latin szó Ipolyi szerint pogány oltárkövet jelenthetett, ám ebbe az értelembe a kaptárkövek is beletartozhattak. 
A Mediterráneumtól Kisázsián át a Kaukázusig, sőt az Altaj hegységig előfordulnak kaptárkövek. Legközelebb a Balkán félszigeten, Bulgáriában, a Rodope hegységben találhatók.

Az érdi kaptárkő kúpos megjelenésű, két fülkével. Az érdi kaptárkövek rangos kutatója volt Halász Árpád geológus. Másrészt Mihály Péter publikációi foglalkoztak a témával. A Szidonia barlangot, vagy más néven Kaptárkő barlangot Halász Árpád 1935. április 15-én találta meg. A barlang 52 méter hosszú, alaprajzi mérete 36 méter, mélysége 0,6 méter, magassága 4,6 méter, függőleges kiterjedése 5,2 méter. Tengerszintfeletti magassága 175 méter. A barlang kitöltés anyagában gazdag leleteket tártak fel. A barlangot 1964. májusában Balázs Dénes, Csekő Árpád és Stefanik György térképezte fel. 

Képek:

1. Cserépváralja, Furgó völgy, 1. kúp
2. Cserépváralja, Setét völgy, 1.fülke
3. Bükkaljai kaptárkövek előfordulásai
4. Cserépváralja, Csordás völgy, 1. kúp
5. Ipolyi Arnold (1823-186) nagyváradi püspök, a magyar művészettörténet egyik úttörője
6. I. László magyar király 1092-ben Szabolcsban kiadott első törvénykönyve, a bécsi udvari könyvtár 15. századi kódexéből
7. Érdi kaptárkő

Ez az írás az Érdet bemutató cikkek utolsó példánya, amelyek az utóbbi egy év alatt jelentek meg. Ezért úgy gondoltam, hogy célszerű lenne az interneten olvasható írások tartalomjegyzékét összeállítani.

Érdet bemutató cikkek tartalomjegyzéke

• Érd jelképei: címere zászlaja, harangjáték, Életfa  
• Érdi minaret I. rész, Magyarország minaretjei: egri, pécsi, érdi
• Érdi minaret II. rész, Csonka minaretek: Esztergom, Szigetvár. Török emlékek: türbék, termálfürdők, ilidzsék, hadi építészet: a Budai vár tornyai
• Érdi országzászló, irredenta szobrok, ereklyés országzászló, az országzászló kellékei, diósdi országzászló
• Magyar Földrajzi Múzeum I. rész, alapítása: 19ö3, az épület leírása, Szoborpark: Körösi Csoma Sándor, Balázs Dénes szobrai, gróf Teleki Sámuel, Stein Aurél, Baktay Ervin, Déchy Mór, gróf Teleki Pál, Prinz Gyula, Reguly Antal mellszobrai
• Magyar Földrajzi Múzeum II. rész, Szoborpark: Almásy László, Sáska László, Vámbéry Ármin mellszobrai, ekvatorális napóra, állandó kiállítások
• Érd Ófalu építészeti emlékei I. rész, Szent Mihály arkangyal templom, arkangyalok, Bogber Mária Margit vizitációs nővér sírja,
• Érd Ófalu építészeti emlékei II. rész, Érdi városrészek katolikus templomai, Bogner Mária Margit élete, Szent Mihály plébánia épülete
• Érd Ófalu építészeti emlékei III. rész, Szent Sebestyén kápolna, Szent Sebestyén, Szent Rókus, Szent Rozália élete, Kálvária kápolna, Tövissel koronázott ülő Krisztus szobra
• Érd Ófalu építészeti emlékei IV. rész, Nepomuki Szent János, Szent Walburga szobra, Nepomuki Szent János, Szent Walburga élete
• Érd Ófalu építészeti emlékei V. rész, Szent Mihály kút, Érdi víz, Hotel Liget Termal
• Érd Ófalu építészeti emlékei VI. rész, I. és II. világháborús emlékmű, II. Lajos király emlékmű, II. Lajos emlék Mohácson, 13 aradi vértanú emlékoszlop, barokk kőkeresztek
• Érd Ófalu építészeti emlékei VII. rész, Kutyavár, Érd
•  Ófalu egykori kastélya
• Érd Ófalu építészeti emlékei VIII. rész, Római út, Pincesor, Szent Donát szobor
• Érd természeti kincsei, I. rész, Fundoklia völgy, Földtörténeti korszakok
• Érd természeti kincsei II. rész, Dunai Magaspart, Beliczay-sziget növény- és állatvilága
• Érd természeti kincsei III. rész, Berza-kert, Czabai-kert, érdi magányos csertölgy
• Érdi templomok, katolikus, református, evangélikus templomok, adventista, baptista imaház
• Érdi szobrok, térplasztikák, emléktábla,
• Érdi kaptárkövek