Történet
1920. június 4. 16 óra 32 perc. Van-e magyar, aki e dátumról és időpontról nem tudja, hogy mi a jelentősége? Ekkor írták alá a versailles-i Nagy-Trianon kastélyban a győztes hatalmak azt a békeszerződést, amely Magyarországra terhes békediktátumot kényszerített: az ország területének kétharmadát elcsatolták, s népessége is csupán a korábbi egyharmada maradt. Fél éven belül megszületett az ellenintézkedés: a Védőligák Szövetsége felkérte az ország négy legjobb szobrászművészét az elszakított országrészek égtájak szerinti négy területét szimbolizáló szoborcsoportok elkészítésére a következők szerint: Kisfaludi Strobl Zsigmond – észak, Szentgyörgyi István – dél, Pásztor János –kelet, Sidló Ferenc – nyugat.
Az irredentának nevezett szoborcsoportok kompozícióinak ötletei Kertész K. Róbert neves építészmérnöktől, miniszteri tanácsostól származnak. Észak – Egy kuruc vitéz támogatja a keresztre feszített, haldokló Hungáriát, akibe a tót nemzetiséget jelképező kisfiú kapaszkodik. Dél – Egy magyar férfi karddal és címeres pajzzsal védelmezi a Délvidéket szimbolizáló lányt. A lábuknál lévő búzakévék Bácskát és a Bánságot jelképezik, amelyek Nagy-Magyarország éléstárát jelentették. Kelet – A magyar őserőt megtestesítő Csaba vezér megszabadítja a bilincsbe vert Erdélyt szimbolizáló elalélt férfialakot. Nyugat – A Szent Koronára boruló férfi az elszakított nyugati vármegyéket jelképezi. A fölötte álló Hadúr védelmezően tartja a nemzet pallosát. A szoborcsoportokat 1921. január 16-án avatták fel Budapesten, a Szabadság tér északi félköríves részének járdaszigetein. Az avatáson 50 000 ember vett részt.
Az ünnepség részeként Zadravecz István római katolikus tábori püspök szentmisét mutatott be. A fehér selyem Szűz Mária-lobogót Sándor László, Budapest volt főkapitánya tartotta. A zászló szélébe a 63 magyar vármegye címereit szőtték. A katolikus egyház nevében Zadravecz püspök áldotta meg a lobogót. Ehhez az aktushoz a görög katolikusok, reformátusok, az evangélikus felekezet, s az unitáriusok is csatlakoztak. Sipőcz Jenő főpolgármester a székesfőváros szalagját kötötte a zászlóra. Urmánczy Nándor örmény származású erdélyi politikus, országgyűlési képviselő „ízig-vérig és megalkuvás nélküli magyar” volt. Az irredenta mozgalom emblematikus alakja ünnepi beszédet mondott, miközben a szobrokról lehullottak a leplek. A székesfőváros nevében Sipőcz Jenő főpolgármester vette át a szobrokat. Ezután a tömeg a Szent István bazilikához vonult, az ünnepi zászlót átadta Kovács Kálmán apát plébánosnak, amit ezt követően a bazilikában helyeztek el.
A félkörben elhelyezkedő szoborcsoportok által kijelölt középpontban kialakított dekoratív virágágyás a történelmi Magyarországot mutatta. Körülötte a korszak „nemzeti imája”, a Magyar Hiszekegy soraival: „Hiszek egy Istenben, Hiszek egy hazában, Hiszek az isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában.” Ide, erre a helyre javasolta Urmánczy Nándor az Ereklyés Országzászló felállítását, amit 1928. augusztus 20-án avattak fel. Azért ereklyés, mert az országzászló posztamensében elhelyezték a 63 vármegyéből egy-egy zsákban hozott földet. Ez jelképezte az egész ország együttes állásfoglalását. A lobogót a felhúzás után mindig félárbócra engedték. Ezzel fejezték ki, hogy a nemzet nem törődött bele az igazságtalan döntésbe.
1930-ban Molnár Ferenc tarcali pedagógus azt proponálta, hogy a fővárosi Ereklyés Országzászló mintájára minden magyarországi település állítson ilyen emlékművet. Nem egészen egy évtized alatt a hazai települések több mint ezer országzászlót állítottak. 1938-1941 között a bécsi döntésekkel visszatért települések is csatlakoztak az akcióhoz.
Az országzászló kellékei a következők voltak:
- a Trianon előtti középcímer, kétoldalt a címert tartó angyalokkal,
- jelmondat a lobogón vagy a talapzaton: „Így volt, így lesz!”
- piros-fehér-zöld spirálisan sávos zászlórúd, rajta félárbócra engedve a magyar zászló,
az árbóc tetején esküre emelt kéz, turulmadár, kettős vagy Trianon-kereszt,
- a talapzathoz vezető díszes lépcső,
- általában az emlékműben a 63 vármegyéből származó földet is elhelyeztek.
Országzászló Érden
Az emlékmű a Kutyavári út 40-42. szám alatt található, amit 1936-ban állítottak. A mintegy 2 méter magas fehér mészkőből rakott terméskő talapzat közepén süllyesztett fekete márványlapon legfelül Magyarország sziluettje látszik. Ezt a márványtáblát 2007-ben helyezték el. A tábla felirata:
HISZÜNK MAGYARORSZÁG FELTÁMADÁSÁBAN!
Diósd Kertváros és Érdliget község határán
Mátyás király egykori várának romjainál
Létrehozta a hazaszeretet és az önzetlenség!
Építette Kuzsel Márton kőfaragó mester
Feigl Antal ipartestületi elnök, az országzászló mozgalom érdi vezetője
Felavatta Urmánczy Nándor Ereklyés nagybizottság elnöke
Az avató misét Kálló Ferenc tábori főlelkész celebrálta.
Kertváros nevében Lányi Árpád ny. ezredes, valamint a község nevében Baranyai Nándor főjegyző emlékeztek meg.
Érd és Diósd polgárai -2007
Legalul vörösrézből domborított, a történelmi Magyarország angyalok tartotta középcímere látható.
Diósdi Országzászló
Az emlékművet Diósd ezeréves fennállásának és a trianoni békeszerződés 90. évfordulójának emlékére 2010. június 6-án avatták fel. Az újabb emlékmű már nem a nemzeti gyász megtestesítője, hanem a jövőbe tekintő magyar nemzeti egység kifejezője. Az emlékművet Diósd önkormányzata megbízására Makovecz Imre Kossuth-díjas építész és Dárdai Balázs építész tervezte. Diósdon, az Árpád-házi Szent Erzsébet és a Vadrózsa utca sarkán, az M0-ás körgyűrű mentén létesült. Mintegy 7 méter magas, kerek kunhalmon 33 méter magas acélcső torony áll, melynek közép részén, két konzolon a Nap és a Hold jelképei láthatók. A dombra a négy égtáj felől négy lépcső vezet. Az árbócon 18 négyzetméteres piros-fehér-zöld magyar lobogó leng. Az emlékmű befejezetlen. A tervek szerint körben a Nagy-Magyarország vármegyéinek címereivel ékesített boltíves falazat létesülne.
Az 1936-ban felállított érdi Országzászló a Kutyavári út 40-42. szám alatt áll. A megmaradt zászlótartóba újra visszatették az országzászlót. 2007-ben helyezték el a posztamens mélyedésében az emlékmű történetét rögzítő fekete márvány emléktáblát. Diósdon pedig a település fennállása 1000. éve emlékére 2010-ben Makovecz Imre tervei alapján állítottak modern országzászlót, kunhalmon álló 33 méteres acélcső árbócon Nap és Hold jelképek mellett lengő lobogót.
Képek
- 1920. június 4. Versailles, Nagy-Trianon palota Cotelle terme, a magyar delegáció aláírja a békeszerződést
- A trianoni békediktátum szerint Magyarország feldarabolása
- Irredenta szobrok a fővárosi Szabadság tér északi karéjában
- Észak (Felvidék) szobra, alkotója Kisfaludi Strobl Zsigmond
- Dél (Délvidék) szobra, alkotója Szentgyörgyi István
- Kelet (Erdély) szobra, alkotója Pásztor János
- Nyugat (Burgenland) szobra, alkotója Sidló Ferenc
- A szobrok felavatása 1921. január 16. A Vasárnapi Újság febr.23.
- Urmánczy Nándor (1868-1940) arcképe díszmagyarban
- Ereklyés országzászló a Szabadság téren
- Díszes virágágyás a Szabadság téren
- Érdi országzászló 1940-es képeslapon
- Az érdi országzászló árbóctartója
- Az érdi országzászló márványtáblája és középcímer
- A 2010-ben állított diósdi országzászló a magasból
- A diósdi országzászló részlete