A Bjarke Ingels Group terveiben nem újdonság, hogy az alapvető funkció élvezeti faktorral egészül ki. Most egy erdő sűrűjébe helyezett környezetbarát bútorgyár megvalósítására készül, melyet a lombok között kígyózó ösvényeken végigsétálva meg is lehet látogatni.
A BIG dán építészeti stúdió egy norvég erdőbe tervezi a Vestre bútorgyártó új üzemét, amely a cég szerint a "világ leginkább környezetbarát bútorgyára" lesz. A Plus nevű gyárfejlesztést, amely a termelő üzemen kívül egy látogatóközpontot és egy 300 hektáros parkot fog magában foglalni, Norvégia keleti részén, Magnor falu közelében, egy erdőben fogják megépíteni.
A 6 500 m2-es gyár kereszt alaprajzáról kapta nevét. Négy, zöldtetővel borított szárnyból áll majd, amelyek a központi átriumból kinyúlóan a bútorgyártó raktárait, a színezőműhelyt, az asztalosműhelyt és az összeszerelő-csarnokot foglalják magukban. E szárnyak közül kettőbe a látogatókat is beengedik, akik egy kellemes erdei séta során egyszerre csak a gyár központi udvara felett találják magukat, ahonnan leereszkedve érik el a látogatóközpontot. A nagy üvegablakok lehetővé teszik a látogatók számára, hogy az épületek körül kígyózó sétálóutakról betekintést nyerjenek a zárt épületrészekben folyó munkára is. Bjarke Ingels koncepciója a fogadóterület (front of house) és a munkaterület (back of house) közti határ elmosása, ezzel az egész gyárat egyfajta látványüzemmé tenné.
A BIG azzal számol, hogy a gyár a fenntartható építészet példájává válik, a bútormárka szerint 50%-kal kevesebb üvegházhatású gáz kibocsátást generál majd, mint egy hasonló méretű hagyományos üzem. Elkészülte után az épület lehet az első ipari projekt a skandináv régióban, amely BREEAM Outstanding környezetvédelmi minősítést kap.
Az épület helyi faanyagból és alacsony széntartalmú betonból, újrahasznosított vasbetonból készül. Az energiaellátást olyan rendszer biztosítja, amely 1 200 napelemet és geotermikus kutakat kombinál, míg a gyártási folyamat során keletkező többlethőt az épület fűtéséhez használják fel, ami azt jelenti, hogy az energiaigény 90%-kal alacsonyabb lesz, mint egy hasonló gyáré.
Arról nem szólnak a hírek, hogy honnan szerzik majd be a gyártáshoz szükséges faanyagot, de talán eltekintenek a szoros értelemben vett helyi anyag felhasználásától nemcsak az építés, hanem az üzemelés során is. Ez esetben ugyanis esély van arra, hogy tartós lesz az elképzelt erdei környezet ebben a kissé bizarr projektben, népi hasonlattal élve, a kecske is jóllakik és a káposzta, azaz a 300 hektáros parkerdő is megmarad.