Erődemonstrációt tartottak a tájépítészek: Egységben az erő?
sebesp 2016.02.07.
Legújabb könyvük megjelenésének apropóján az építészeknél jobban összetartó szakma képviselőivel zsúfolásig telt meg pénteken a FUGA. A könyv a magyar tájépítészet elmúlt öt évének teljes összefoglalója, segíthet azt is megérteni, miért olyan kemény tárgyalópartnerek ők például a Liget Budapest projekt kapcsán.

Baán László vette a fáradságot, és elment arra az egy héttel korábban tartott szakmai egyeztető fórumra, amelyen a hazai tájépítészek vitatták meg, hogy részt vegyenek-e a Liget Budapest-pályázaton. Mint korábban megírtam, a tájépítészek részvétele elengedhetetlen a projekt sikere szempontjából, hiszen a Városliget zöld felületének minőségi megújításával, fejlesztésével lesz csak elfogadható a városlakók számára az új épületek jelentette változás.

Úgy is lehetne mondani: a budapestiek és az idelátogatók fejében jelenleg a Városliget leginkább a zöld felületei miatt érdekes, ehhez a mégoly magas színvonalú új épületek és kiállítóterek egyelőre legfeljebb csak asszisztálhatnak. Ez idővel alakulhat, de egy komolyabb változáshoz az épületek és a bennük lévő szolgáltatások nemzetközi színvonalú kivitelezése és a liget egészének átfogó megújítása szükséges.

Ami azt jelenti, hogy tájépítészek nélkül nem megy. Nem csoda, hogy Baán személyesen ment el a vitaestre, amelyen végül abban állapodtak meg, hogy az új épületek elhelyezését és méreteit eleve vitató tájépítészeket nem zárják ki a pályázatból, ha számukra ideális elképzelést adnak majd be. Ennek annyi a feltétele, hogy a pályázó olyan anyagot is benyújtson, amely megfelel a kiíró elképzeléseinek.

A megállapodás különösen érdekes, ha felelevenítjük, hogyan kívánta meghekkelni a nemzeti galériára kiírt meghívásos építészpályázatot Zoboki Gábor. Az egységes fellépésre kevésbé képes építészek esetében fel sem merült a fentiekhez hasonló megoldás, az építészszakma legfeljebb egy lépés távolságból követi a kezdetek óta intenzíven változó projektet. A Magyar Tájépítészek Szövetsége végül nem foglalt állást a pályázaton való részvétel mellett vagy ellen, ezt tagjainak szakmaetikai döntésére bízta.

De kik ezek a tagok, és mi egyáltalán a tájépítészet jelentősége? A péntek este bemutatott 2015: Tájodüsszeia című könyvből kiderül, hiszen a nemzetközi sikerekkel is büszkélkedő hazai szakma legutóbbi öt évének termését fogja egybe. A könyvbemutatón Bardóczi Sándor, a könyv szerzője elmondta:

Legutóbb öt éve jelent meg ilyen terjedelmű és jellegű összefoglaló kötet a hazai tájépítészek munkáiból. Akkor tíz év anyagát fogtuk össze, most öt év alatt tele lett egy ilyen könyv. Ez azt mutatja, hogy kettős fokozatra kapcsolatunk, egyre elfogadottabb és sikeresebb a szakmánk itthon is. Egy-egy ilyen összefoglaló művel egymás számára is segítjük a kollégák munkáinak átfogó megismerését.

A tájépítészet jelentősége messze túlmutat a kertépítészeten. Bár a tematikusan szerkesztett könyv is ezzel a témával nyit, a megvalósult műveket a következő szakterületekre osztja fel: szabadtér-építészet, települési táj, tájtervezés, kutatás és elmélet, akció, tájművészet és dizájn. A teljességre törekvő, igényes kiadvány rövid kitekintést nyújt a visegrádi országok munkáira is.

Forrás: MNO.hu / Tájépítészek.hu

Címkék: Liget projekt, Tájodüsszeia, téjépítészet