A nemzetközi építészeti tervpályázaton nyert magyar Napur Architect építésziroda által tervezett új múzeumépület a Liget Budapest Projekt keretében épül fel a tervek szerint 2019 augusztusára. A látogatók 2020 végétől több szakaszban vehetik birtokba az épületet, teljes egészében pedig 2021 májusától fogadja az érdeklődőket – közölte az építkezés kommunikációjával megbízott ügynökség pénteken az MTI-vel.

A kommüniké felidézi, hogy a Néprajzi Múzeum 145 éves története során először kap olyan épületet, amelyet a gyűjtemény igényei szerint terveztek meg. A múzeum egy korszerű, minden szempontból világszínvonalú, a szakmai követelmények, valamint gyűjteményi és látogatói igények szerint kialakított 34 000 m²-es épületben kap új és végleges otthont a Városliget szélén lévő egykori parkolók helyén.

A Néprajzi Múzeum őrzi a magyar népi kultúra legteljesebb kincsestárát, a magyar vonatkozásában pótolhatatlan és felbecsülhetetlen gyűjtemény természetes és szerves módon kiegészül nemzetközi anyaggal is – idézi a közlemény Kemecsi Lajost, az intézmény főigazgatóját.

A szakma jeles képviselői között említik még Sebő Ferenc népzenész, a Néprajzi Baráti Kör elnökének gondolatait, aki szerint "elképesztően értékes gyűjteményünk van táncban, zenében és tárgyakban is, amely megérdemli azt, hogy a társadalom ezekhez hozzáférjen".

Bodó Sándor, a Magyar Néprajzi Társaság elnöke úgy véli, talán nincs még egy magyarországi múzeum, amely ennyi helyszínre költözött már működése során, Paládi-Kovács Attila etnográfus pedig kiemeli: "évtizedek óta várjuk, hogy a néprajznak, a néprajztudománynak, az egész magyar nép kulturális örökségének egyszer megépülhessen egy valódi múzeuma". A tudós felidézi, hogy világszerte számos nagyvárosban Londontól Mexikóvárosig, Stockholmtól Amszterdamig hagyománya van annak, hogy ligetekben találhatók a nagy néprajzi múzeumok. A magyar terveknél zöldebb megoldás pedig a szakember szerint elképzelhetetlen, hiszen a koncepció lényege, hogy a hasznos területnek csaknem 60 százaléka a földfelszín alatt van, fönt pedig egy barokk kert fedi majd az épületkomplexumot.

Kemecsi Lajos szerint a Kossuth téri épület egyáltalán nem volt jó helyszín a világszínvonalú gyűjtemény bemutatásához, hiszen nem voltak megfelelőek a közösségi terek, a kiállítótér pedig egyetlen lineáris elrendezést tett lehetővé. Az új épületben a múzeumpedagógiai interaktív terek és a gyermekmúzeum az oktatást szolgálják majd, és a jelenleginél négyszer nagyobb kiállítótér várja majd a látogatókat, lehetővé téve, hogy a raktárakban őrzött rendkívül értékes gyűjtemény lényegesen nagyobb részét is bemutathassák.

(MTI)