Az Acélszerkezeti Szövetség lisszaboni konferenciáján három kategóriában díjazták a pályázókat: a gyalogos- és kerékpároshidak, a közúti és vasúti hidak, valamint a hídfelújítások kategóriában. A Margit híd a hídrehabilitációk között nyerte el az egyik legrangosabb nemzetközi elismerést.
A pályázatok elbírálásakor elsődleges szempont volt, hogy az elkészült műtárgyak megfeleljenek a nemzetközi standardoknak, a projektek során pedig kivételes építészeti és műszaki teljesítményt nyújtsanak.
A díjat átvevő Honti Ferenc, a Közgép acélszerkezeti és műtárgyépítési vezérigazgató-helyettese elmondta, hogy a Margit híd felújításakor a régi pályaszerkezet cseréjéhez és az új, csaknem 4500 tonna acélszerkezet beépítéséhez a hidat ketté kellett vágni, majd újra összeilleszteni; úgy, hogy a munkálatok során a tömegközlekedést is biztosítani kellett. Ehhez háromszor helyezték át a villamossíneket.
Talán még emlékezünk, hogy három évvel ezelőtt kellemetlen meglepetésként érte Budapest akkori vezetését, hogy a Margit híd felújítására kiírt közbeszerzésre mindössze két pályázó jelentkezett, és a kedvezőbb ajánlat is lényegesen drágább volt, mint azt a Városháza becsülte. Az önkormányzat – tartalékkal együtt – 14,8 milliárd forintos mérnökárral számolt, a pályázaton győztes Mh 2009 Konzorcium viszont bruttó 30 milliárd forintos ajánlatot adott.
A győztes konzorciumot a Közgép Építő és Fémszerkezetgyártó Zrt., az A-Híd Építő Zrt. és a Strabag-MML Kft. alkotta. A másik pályázatot a Vegyépszer adta be.
A Margit híd rövid történelme:
A budapesti Margit híd a Szent István körutat és a Margit körutat köti össze a Margit-sziget érintésével. A főváros második állandó hídjaként 1872 és 1876 között épült, 1876. április 30-án avatták fel. Tervpályázatát 1871-ben írták ki, melyen az első díjat Ernest Goüin francia mérnöknek ítélték és a Societé de Construction de Batignoles nyerte el a szerződést a híd megépítésére.
A híd a sziget melletti két Duna ágat 3-3, a hídközép felé kissé növekedő nyílással hidalja át. A nyílások méretkiosztása 73,5 + 82,67 + 87,88 + 87,88 + 82,67 + 73,5 m. A híd teljes hossza 607,6 méter. A szigetnél a hídtengely megtörik, így a pillérek mindkét Duna-ágban párhuzamosak a sodorvonallal. A középső pillérnél csatlakozik a hídhoz az 1900. augusztus 19-én megnyitott, Margit-szigetre vezető szárnyhíd, melynek megépítéséig a sziget csak csónakkal volt megközelíthető. A híd eredeti kavart-vas anyagú ívét, valamint a felette levő pályával összekötő kettős diagonálrácsozását ma már csak a szigeti szárnyhídon lehet megtekinteni.
A híd eredeti kiépítésben 11,06 méter széles útpályával rendelkezett, szélen vezetett villamospályával, és mindkét oldalon 2,89 méter széles járdával. A harmincas években történt átépítés során az útpálya szélessége 16,60 méterre, a járdáé 2,90-re nőtt, az átépítéssel egy időben a villamospálya az út közepére került. A háború utáni újjáépítéskor mind az útpálya, mind a gyalogosfelületek szélessége tovább emelkedett 18,00, valamint 3,5 méterre.
Érdekesség, ha megfigyeljük a hídközepet és a Margit-szigetet összekötő szakaszt és képzeletben az útpályát tartó szerkezetet tükrözzük az útpálya felé, akkor kirajzolódik előttünk az elfektetett Eiffel-torony képe.
A hidat Mihailich Győző tervei alapján 1935-37-ben déli irányban kiszélesítették, s így további két közúti sávot lehetett elhelyezni rajta. Ekkor helyezték középre a hídon 1879 óta közlekedő villamos pályáját is. 1944. november 4-én Pest felőli három pillérje felrobbant a délutáni csúcsforgalom idején, sok áldozatot követelve. A robbanást az okozta, hogy a villamos kerekén lévő áramszedő a sín alatt futó alsóvezetékre kötött gyújtózsinórokhoz hozzáért, és ez a híd alatt a németek által elhelyezett tölteteket beindította. A budai részeket 1945. január 18-án robbantották fel.
A háború után az újjáépítés előkészítésekor felmerült a merev vasbetétes vasbeton ívek építése, de a pillérek sérülékenysége miatt végül az acél ívszerkezetek mellett döntöttek. Az eredetihez képest a szerkezet három fő eltéréssel rendelkezik: az ívek és a pálya között elmaradt a rácsozat, az ívek nyílmagassága megnőtt, valamint a régi 8 főtartó helyett 6 ívet építettek be. Az újjáépített, félszélességű hidat 1947 őszén, a teljes hidat pedig 1948 nyarán adták át.
Fotók:Ghile Gábor
Források:
MTI
Wikipedia
hvg.hu/gazdasag