Belefutottam egy kellemes ácsmunkálatos pallérvideóba, amely egy fa gerendaház építését mutatja be, a fenyőfa kidöntésétől kezdve a kész, használatba vehető állapotig.
Ez a dokumentumfilm egy fából, többnyire kézi szerszámokkal készült faház építési folyamatát tárja fel.
Az épület (amennyire lehetséges volt) a helyi természetes anyagokból készült el, közvetlen az erdő szomszédságában.
A mesterember/háztulajdonos így vall a házépítésről:
"Házamat fából építettem, a szükséges építési nyersanyagot a fenyőt, télen (-20 C° hőmérsékletben) baltával és kétemberes fűrésszel vágtuk ki a saját erdőmben.
Az építkezést megelőzően kutatásokat végeztem, s a régi ács naptár azt írta, hogy a tűlevelű fákat januári első napjaiban kell kivágni, mikor az újhold emelkedik.
A lombhullató fákat viszont téli időjárás idején régi hold alatt kell kivágni.
Télen a fák alszanak, a nedvkeringés leállása miatt a nedvességtartalom nagyon alacsony bennük.
Az idő múlásával a télen kivágott fűrészáru könnyű és erős lesz.
Előzmények, szakmai forrás.
Régebben is az építési folyamat többnyire hagyományos asztalos kéziszerszámokkal történt, mint balta, fejsze, kézi fűrészek, gerenda vésők (íves és egyenes), fúrók, s főleg csakis emberi energia felhasználásával.
Mi is minden földmunkát, alapásást kézzel végeztünk, ásókkal, lapátokkal. Az alapozást leginkább a kisebb és nagyobb kövek, sziklák tették ki.
Mész, homok és a beton keveréket csak kis mennyiségben használtuk, csak annyit hogy összetartsa a szikladarabokat.
A földszinten a terep fölött a látható lábazat ciklopszerűen falazott helyi, egyedileg tört gránitból tevődik ki.
Elhelyezkedés
A ház Lettország nyugati részén Kurzeme-ben [Kurland] épült, szerkezeti kialakításában német történelmi befolyás figyelhető meg, a faépítészet jellegzetes technikájával, favázas szerkezet csúszó farönk falakkal.
Tehát a ház két asztalos technika, a favázas (amely Franciaországban, Németországban, Nagy-Britanniaban, Észak-Amerikában és más országokban jellemző), valamint a hagyományos lett rönk építési technika egyesítésével, alkalmazásával épült, a rönkök közötti hézagokat a helyi mocsárból kitermelt mohával tömítettük ki.
Szerkezetek és anyaghasználat
A rönkfalakban, favázban és tetőszerkezetben csak fa kötésekkel (csapolás, beeresztés stb.) fakapcsolatokkal dolgoztunk, a farönköket és főbb szerkezeteket facövekekkel kapcsoltuk egymáshoz, a fa csomóponti kapcsolatoknál nincsenek szögek, csavarok vagy acéllemezek.
A 200mm vtg. rönkfalak külső síkjára 250mm vastag száraz borovifenyő pallózat került. Erre kezeletlen deszkaborítást tettünk, majd jöhetett az égett/drótkefélt tungolajjal beeresztett vörösfenyő burkolati réteg.
Így a teljes falvastagság 50cm. A falak szigeteléséhez (kivéve a tetőben elhelyezett légáteresztő membránt) nem használták semmilyen műanyag, vagy a modern szintetikus anyagot.
Mivel hosszú időre meg szerettük volna őrizni a faanyagot, megadva neki mindenféle kényeztetést, a küszöböket, felső gerendákat és a végső burkolatot égetéssel és fenyőszurok tungolaj1 keverékkel kezeltük.
Ezt megoldást a japán tradicionális faanyagvédelmi technikából a Shou Sugi Ban2-ból vettük át. (焼杉板)
Külső burkolatot elég újrafesteni minden 10-15 év elteltével tungolaj és fenyő vagy nyírszurok keverékkel, így – ha a ház nem lesz a tűz martaléka, akkor – több, mint 500 évig is ház marad.
Példaként említhetjük norvég fatemplomokat, amik már 500 éve állnak a mai napig.
Tetőfedés háromrétegű fehér tölgy zsindely (mindegyik 10 mm vastag, 120 mm-es széles és 720 mm hosszú) két irányban fektettük. Összesen 15 000 darab zsindely használtunk fel.
A tetőt ökológiai farost gyapjúval és farostlemezzel szigeteltük.
Az farostlemezre természetes gipsz vakolatot hordtunk fel – homok, agyag por, mész, vászon rost, só, búzaliszt keverékével. A vakolat teljes vastagsága 20mm, a vakolattal együtt vett felhasznált anyagmennyiség 5000 kiló.
Úgy működik, mint hőtároló tömeg és javítja az energia teljesítményt.
Az épület paraméterei:
Befoglaló kerület 6,5 x 13 méter. A lakótér két szinten összesen 120m2. A házat kenyérsütő kemencével fűtik (agyaggal tapasztott téglakemence), s van egy kisebb sütőkemence a konyhában.
Ezzel megfelelően felmelegszik mindkét emeleten a ház, ha kívül -10 fok van elég csak kis kemencével felfűteni a belső teret naponta egyszer.
Ha keményebb fagy van, -15, -20 C, akkor a kenyérsütő kemencében melegítjük fel a teret.A termikus tömeg 5 tonna, ez 2-3 napig megtartja a meleget. A 120m2-es ház fűtésére a téli időszakban legfeljebb 4 m3 száraz tűzifát használtunk el.
2 éve itt élünk és még mindig az építés során keletkezett maradvány fűrészáruval fűtünk.
Természetes házat szerettem volna, ökologikus házat magas termikus hatásfokkal, alacsony energiafogyasztással, a fenntarthatóság jegyében született meg, helyi anyagok, mint például – fa, kő, régi és új agyag tégla, moha, vászon rost, agyag, víz, mész, búzaliszt, só és faforgács felhasználásával."
Jacob, ács a John Neeman Tools alapítója.
1 A tungolajat főleg fák kenésére használják. Folyékony állapotában beivódik a fába, majd a levegővel való érintkezés hatására megszilárdul és tartós bevonatot képes a fa felületén, mely ezáltal ellenáll olajoknak, alkoholnak és víznek egyaránt.
A felvitelkor mint olaj kezelhető, majd száradás után inkább lakként viselkedik. A tungolaj szinte egyedi tulajdonsága, hogy nem a fa felületén képez védőbevonatot, hanem a fa szerkezetébe beivódva a fát teszi keményebbé.
Hihetetlenül tartós, matt és gyönyörű felületet képez.
Alkalmazható mind kültéren és beltérenis. Nem mérgező olaj, tehát konyhai eszközökön is használható.
A tungolajat egy Dél-Amerikában és Kínában honos fa magvából préselik.
2 Az eljárás három részből áll. Először malacpörzsölővel szép egyenletesen megégetik a fát, akár addig, hogy a felület csak elszíneződjön sötétre ami nagyon kiemeli a fa erezetét, vagy tovább is égethetik addig amíg már egyenletesen fekete a felület. Egyes helyeken addig égetik a fát, amíg nem lesz szenes a felülete. A második fázisban egy erős sörtéjű kefével lekefélik a fáról a kormot. A harmadik fázisban pedig alaposan átkenik 2 rétegben Tungolajjal a fát. Ez az olaj egy híg olaj. Mélyen beivódik a fába, nem csak a felületére kerül. Amikor levegővel nem érintkezik akkor elkezd megszáradni és egy rendkívül kemény, ellenálló bevonatot ad. A következő réteget 24 óra száradás után kell felhordani.