A 2013. január 1-vel történt jogszabályváltozások ismertetéséhez körülbelül egy hétre lenne szükség – kezdte előadását dr. Jámbor Attila ügyvéd, főiskolai oktató (SZIE-YMÉTK), aki így nem is vállalkozott részletes felsorolásra, hanem a hallgatóság figyelmébe ajánlotta a nemrég megújult www.epitesijog.hu portált. A honlaphoz tartozó ingyenes hírlevélre feliratkozók azonnal értesülnek minden változásról az építési jogszabályokban, a portálon pedig hétköznapi nyelven megfogalmazva meg lehet találni a jogi előírások értelmezését.

Töltszéki Szilvia építőmérnök a Hoesch könnyűszerkezetes burkolati rendszerét mutatta be, amely a háttérszerkezetével együtt képes a hőtágulást feszültségmentesen kezelni és egyben gyors szerelést tesz lehetővé.

A mainak megfelelő ablakszerkezetek a 16.-17. században alakultak ki, a kapcsolt gerébtokos ablakok megjelenése a 19. század második felére tehető – mondta el Bakonyi Dániel PhD-ösztöndíjas építész (BME Épületszerkezettani Tanszék). Amikor ezeket a régi, történeti ablakokat újakra cseréljük, nem szabad egyszerűen csak a hőátbocsátási tényezőiket összehasonlítani, mert az ablak és a fal közti beépítési hőhíd a tényleges jellemzőket nagyban befolyásolja, és így az új ablak már nem is biztos, hogy sokkal jobb a réginél.

Mikor érdemes automata ajtókban gondolkodni? - tette fel a kérdést Jámbor Árpád, a Record Ajtó-automatizálási Kft. ügyvezetője. Akár régi, masszív tölgyfaajtók is automatizálhatók, példa erre a soproni városháza főbejárata. Ahogy Csullog Tamás épületgépész mérnök az Aereco Légtechnika Kft. képviseletében elmondta, egy lakásban naponta 10-15 liternyi víznek megfelelő pára képződik, ami a légzáró ablakokkal ellátott és leszigetelt épületekben könnyen penészképződéshez vezethet. A nyílászárócserék a gázkészülékek üzemeltetése szempontjából is veszélyt rejthetnek magukban, így a szellőztetésről mindenképpen gondoskodni kell.

Svájci és holland kutatóintézetek vizsgálatai alapján elmondhatjuk, hogy 25-30 éves polisztirol hőszigetelések mind a hőtechnikai, mind a szilárdsági jellemzőikben jól teljesítenek – fejtette ki Kruchina Sándor, az Austrotherm Kft. marketing vezetője. Az élettartamuk lapostetőknél száz, homlokzati hőszigetelő rendszerekben hetvenöt évre tehető. Brassnyó László mérnök-alkalmazástechnikus a Knauf Insulation Kft. képviseletében a fagyapot termékek felújításoknál történő alkalmazását mutatta be, Ezek akusztikai és tűzvédelmi szempontból is előnyösek, május végére fog elkészülni a fagyapot termékek akusztikai segédlete.

Az LB-Knauf polisztirol és kötőanyag keverékéből álló, helyszínen bedolgozható hő- és hangszigetelő anyaga nagyon jól alkalmazható történeti épületeknél, boltozatos és gerendafödémek esetén, ahogy ezt dr. Jelinkó Róbert alkalmazástechnikai vezető a tiszadobi Andrássy-kastély példáján be is mutatta. A Schlüter termékei – amelyek közül több Construma díjat kapott – 1-5 munkanap alatt elérhetők, felújításoknál pedig az idő igen jelentős tényező. Kranabeth Gábor, a cég magyarországi képviselője arra is felhívta a figyelmet, hogy a drénlemezek gyakran kimaradnak a rétegrendekből, mert ezekre általában csak függőleges felületeknél gondolunk.

Budapesten 80 ezer négyzetméter aládúcolt függőfolyosó található, így ezek felújítása különösen hangsúlyos kérdés. Laczkovics János építész, tanársegéd, aki a BME Épületszerkezettani Tanszékén ebben a témában készülő jegyzetnek is társszerzője, előadásában ismertette a főbb szerkezeti típusokat és rekonstrukciós lehetőségeiket.

A historizmust ma már a modernizmus előfutárának tekintjük, ugyanis rengeteg újítást alkalmaztak akkoriban – hívta fel a figyelmet Potzner Ferenc, a Közti Zrt. vezető tervezője a Várkert Bazárról szóló előadásában. A történeti együttesek rekonstrukciójánál meghatározó, hogy milyen új funkciót kapnak, szerencsés esetben ez az eredetihez hasonló. A Várkert Bazár egy összművészeti alkotás, amely az építészetet, szobrászatot, festészetet, ipar- és kertművészetet egyaránt magába foglalja.

A régebbi épületek 60 százaléka hiányosan vagy egyáltalán nem szigetelt. Budapesten ez a kérdés különösen izgalmas, hiszen sok terület eredetileg a Duna mellékága volt – mondta el Horváth Sándor egyetemi adjunktus (BME Épületszerkezettani Tanszék), aki egyben a nap levezető elnöke is volt. A vízzel kapcsolatos problémák közül a nedvességnél is nagyobb károkozók a sók, mivel feszültséget okoznak a szerkezetben. Egy utólagos szigetelés eltérő technológiákkal is készülhet, de folyamatos vonalvezetésűnek kell lennie. Horváth Sándor a Várkert Bazár szigetelési technológiáját is ismertette Potzner Ferenc előadásához kapcsolódva.

Amint Pethő Csaba, az MC-Bauchemie értékesítési vezetője kifejtette, a beton műtárgyak általában a repedéseiknél okoznak problémát, az injektálás ebben az esetben erőátadó is lehet. Haraszti László műszaki tanácsadó, elméleti oktató (Icopal Villas) a pala- és a fémlemezfedésű tetők bontás nélküli felújítására mutatott be egy technológiát, amit Lengyelországban nagy sikerrel és akár műemlék épületeknél is alkalmaznak. Szatmári Zoltán a Bachl Kft. alkalmazástechnikai mérnök-tanácsadója egy II. kerületi régi bérház tetőtérbeépítését ismertette, ahol PIR hőszigetelés készült.

A felújításoknál a munka során mindig új dolgok derülnek ki – osztotta meg a hallgatósággal tapasztalatait dr. Fülöp Zsuzsanna egyetemi docens (BME Épületszerkezettani Tanszék), aki konkrét példákat is bemutatott, így a Műegyetem CH épülete, a Fővárosi Gázművek és a Legfelsőbb Ügyészség „Tomba” tetőfelépítményének felújítását.

Június 6-án a következő tervezői nap témája a tervezői felelősség lesz a tűzvédelemben.
Jelentkezni a rendezvényre itt lehet.