Figyelem, építészek! 2015 – Mi változik a tervezésben?
Csépé 2015.01.06.
2015. január elsejétől szigorodnak a hőtechnikai előírások, ami a közhiedelemmel ellentétben családi házakat is érinthet, ha lakástámogatást (pl. otthonteremtési, ZBR stb.) is igénybe vesznek hozzá. Közben a CPR előírásokat is nehezen tanulja a szakma, a többség még mindig túl keveset tud.

Nem biztos, hogy a valóban január elsejétől változó U értékek fogják a kollégáknak a legtöbb gondot okozni (ezeket ld. lejjebb) – úgy látjuk, még mindig a CPR, a teljesítménynyilatkozatok szerinti tervezés a fő probléma, bár más másfél éve eszerint kellene termékeket kiírni (és beépíteni, ld. 305/2011 EU rendelet (CPR) és 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet). A kollégák általában nem tudják, milyen termékjellemzőket írjanak elő és hogyan. A 2014-es konferencián (mely itt ingyenesen meghallgatható) már az alapokkal megismerkedhettek a kollégák, és készült egy segédlet is (mely innen ingyenesen letölthető) sok száz oldalon számtalan termék teljesítményjellemzőit tartalmazza, néhány ajánlással kiegészítve, folyamatos karbantartással.

Idén újabb konferenciasorozatot szervezünk, most a hangsúly már az ajánlásokon lesz: milyen teljesítményjellemzőket írjunk ki mely funkciók esetén, hogy később ne marasztalhassanak el a nem kellő gondosságért. Érdemes a kérdéssel azért is foglalkozni, mert a készülő új építészetstratégia ugyan számol egyszerűsítésekkel, a CPR azonban európai szintű szabályozás, így eltűnni biztosan nem fog, és hozzáértő tervező kezébenhasznos „fegyver” az építészeti minőségért vívott harcban.

Tóth Balázs bevezetőjével az ÉMI szakemberei az OTÉK-ban előírt alapvető követelmények mentén veszik sorra a legfontosabb termékjellemzőket, míg a tűzvédelemmel – különös tekintettel az új OTSZ 5.0-ra – Lestyán Mária fog alaposabban foglalkozni. Gyártó cégek szakemberei pedig konkrét ajánlásokat adnak majd az egyes terméktípusok előírt teljesítményére.

A konferencia január végén Budapestről indul, és  Kaposvár, Győr, Szolnok, Nyíregyháza, Veszprém helyszíneken lesz meghallgatható, további információk, jelentkezés itt.

A hőtechnikai (energetikai) szigorítás legégetőbb kérdése, hogy pontosan mely épületekre vonatkozik? Az elterjedt véleménnyel szemben nemcsak a (pl. uniós) pályázati támogatással megvalósuló, hanem a központi költségvetési támogatással megvalósuló épületekre is! (A 20/2014-es  rendelet így módosítja a 7/2006. (V. 24.) TNM  rendeletet: „6/A.  § Az  energia-megtakarítási célú hazai vagy uniós pályázati forrás vagy a  központi költségvetésből származó támogatás igénybevételével megvalósuló bármilyen rendeltetésű” épületre vonatkoznak a szigorúbb U értékek, hőveszteség tényező és összesített energetikai jellemzők. De mi számít „központi költségvetésből származó támogatás igénybevételének”? Jogértelmezésünk szerint valamennyi lakáscélú támogatás egyértelműen központi költségvetési támogatás, de még a lakástakarékpénztárból finanszírozott építésbe is kerül költségvetési forint, hiszen állami kamattámogatás van rá.  Jó kérdés, hogy ha vállalkozó épít értékesítési céllal például társasházat, vajon eladáskor ellenőrzi-e az adott lakástakarék-pénztár, vagy az otthonteremtési támogatást folyósító bank az energetikai megfelelőséget? Utóbbinál a válasz: valószínűleg igen, hiszen itt a támogatás hőtechnikai jellemzőkhöz kötött, de előbbinél sem zárható ki. Tehát a tervező, mint szakember, jó, ha erről az építtetőt, megbízóját tájékoztatja, sőt a döntést lehetőleg a tervezési programban rögzíti, nehogy utólag derüljön ki, hogy emiatt esik el komoly összegektől az építtető.

Maga az előírás szigorodása kevesebb gondot okoz, nagyon-nagyon durván fogalmazva közel duplájára nő a hőszigetelési igény: a falakra, födémekbe, ahol eddig 8 cm hőszigetelést használtunk, 14-16 cm kell (grafitosból 12-14, PUR-PIR anyagból 8-12). A padló alá már teljes felületen kell hőszigetelés (kb. 14 cm polisztirol vagy szálas, 10 cm grafitos, vagy 8 cm PUR/PIR), a lapostetőkre, ahol eddig 16 cm elég volt, mostantól 24 cm kell – itt gondot okozhat a fordított tetők hőszigetelése, mivel XPS-ből 28 cm is kellene, egy rétegben – ami jelenleg nem kapható. A nyílászárók 1,15-ös U értéke leginkább 3 rétegű üvegezéssel lesz elérhető. Persze ezek közelítő értékek, a konkrét szerkezetre és épületre számításokat kell végezni – és természetesen a termékkiírásban a hőtechnikai termékjellemzőket is elő kell írni – itt érünk vissza a CPR témájához. Erről is lesz szó a konferencián, további információk, jelentkezés itt.

Címkék: