A konferencia első blokkja a Finta-életművel foglalkozott. Első előadóként Szabó Tamás János DLA Finta József munkásságát és személyét mutatta be. A teremtés és a megőrzés kora: korszakok határán alkotott Finta József, míg előbbi a modernizmus késői időszakára utal, utóbbi az 1980-as években berobbant posztmodernre, amelyben igazán ki tudott teljesedni (bár önmagát "érzelmes modernként" definiálta). Első posztmodern épülete a Képviseleti Irodaház, amely a város egy kiemelt pontján, a Bajcsy-Zsilinszky út sarkán áll, átlátással a Szent István-bazilika felé. Nehéz az életműből csupán néhány épületet kiemelni, de ha mégis erre vállalkoznánk, a Kempinsky Hotel, a WestEnd, a Ludovika új oktatási épülete, a Bank Center, az Országos Rendőr-főkapitányság épülete biztosan szerepelne köztük. Budapest arculatát meghatározzák a Finta-művek, így a WestEnd messze túlmutat a bevásárlóközpont funkción, a Váci út felőli homlokzat egy 400 méter hosszú utcai térfalat is alkotott, a korábbi állapot rendezésével és városi sétányok létrehozásával. De a Déli pályaudvar, a Múzeumnegyed, a Széll Kálmán tér városi léptékű tervei is meghatározó állomások. Szabó Tamás János kiemelte, hogy Finta József nem szerette, ha "mesterként" tekintettek rá, inkább kolléga, barát szeretett lenni a munkatársai szemében. Tervei sokféle stílusúak, de összeköti őket a visszanyúlás a városhoz és a funkcióhoz.

Fekete Antal a Bank Center tervezési folyamatát tekintette át előadásában. Felidézte, hogyan került a Lakótervben Finta műtermébe, ahol rögtön a Bank Center tervezési munkájában találta magát. Megjegyezte, hogy ennek az épületnek a tervei még papíron készültek, ahogy azt is, hogy Finta szívesen és sokat rajzolt, skiccelt, készített helyszíni rajzokat épületekről és épületrészletekről. "Lubickolt" a posztmodernben, örömmel teremtette újra a történeti formák posztmodern változatait. A Bank Center korai változatai szimmetrikus elrendezésű homlokzattal készültek, azonban a kettős funkció (két vállalat székháza) végül az aszimmetria felé mozdította el a koncepciót. Fekete Antal kiemelte Finta József feleségét, Zsuzsannát, aki a külső és belső színterveket készítette, illetve az épületszerkezeti részletek tervezőjét, a fiatalon elhunyt Nagy Lászlót.

A harmadik előadás a WestEnd tervezését és építését mutatta be, Fekete Antal és Horváth Sándor a tervezést, Mezei Gábor pedig a generáltervezést, a koordinációt és a hatóságokkal való egyeztetések folyamatát ismertette. A WestEnd bevásárlóközpont tervezésekor még kérdés volt, hogy ez a funkció egyáltalán beengedhető-e a belvárosba, és a hatalmas épületkomplexum egyik jelentős érdeme, hogy a körülvevő városi szövettel intenzív kapcsolatok sorát hozta létre. Fekete Antal felidézte az amerikai, bevásárlóközpont-tervezésben jártas tervezőirodával való együttdolgozás nehézségeit, és rámutatott a WestEnd tetőkertjének korabeli jelentőségére. Mezei Gábor hangsúlyozta, hogy csupán két évük volt a tervezésre és a kivitelezésre, amelyet úgy vállalt el az iroda, hogy a munka jelentőségét csak idővel ismerték fel. Horváth Sándor a magas talajvízszint jelenlétét emelte ki: egy egykori Duna-ág húzódik a talajszint mélyebb rétegeiben, így nyílt víszszinttartás mellett döntöttek. A tető és az összekötő hidak vízelvezetésének megoldását is ismertette, valamint a mozi belső vízelvezetésének akusztikai kihívásait. Végül felhívta a figyelmet az ilyen nagy volumenű beruházásnál a mecénás személyének jelentőségére. 

Az első blokk utáni szünetben Finta-grafikákat, karikatúrákat vetítette. Finta gyakran feszültségoldásra, a nehéz helyzetek humorba fordítására is alkalmazta ezeket a rajzokat, amelyek betekintést nyújtanak az irodai műhelymunka légkörébe.

A konferencia második blokkjában a kapcsolódó épszerkes előadásokra került sor. Pataky Rita a téglaépítészet évezredes hagyományát és kortárs építészeti jelentőségét, lehetőségeit ismertette. Rámutatott, hogy a téglafalak tagolása eleinte az állékonyságot segítette, ebből lett aztán a díszes látszótégla-ornamentika. A századforduló környékének téglaépítési fellendülését a klinkertégla kifejlesztése és az iparosított téglagyártás készítette elő. A magyarországi történeti téglaépületekkel kapcsolatban mind a látszó, mind a vakolt téglafelületeket példákkal illusztrálta, és bemutatta a különböző üreges falazóelemek fejlődéstörténetét. Rámutatott, hogy a mai energiaárak mellett homogén téglafal már csak nagyon extra falazóelemekből épülhet, és a tégla mind inkább burkolatként jelenik meg, gyakran átszellőztetett előtétfalként. Dr. Becker Gábor a nagyméretű üvegfalak épületszerkezeti problémáit, kihívásait mutatta be számos példával illusztrálva. A függönyfal hátszerkezetének tervezésekor szem előtt tartandó, hogy a nagy inerciát ne a függönyfalbordák, hanem a mögöttes szerkezet biztosítsa. Az MVM Dome tervezésekor kihívást jelentett az a tervezői elképzelés, hogy a vízszintes függönyfalbordák ne álljanak ki. Egy bemutatott német példán a bordák keskeny négyszög alakúak, így a szerkezet egyes nézőpontokból kifejezetten filigrán, légies. A Fehérvári úti vásárcsarnok függönyfalát vízszintes rácsostartók támasztják, ami bravúros szerkezeti megoldás. Dr. Takács Lajos az előző előadáshoz kapcsolódóan a függönyfalak tűzvédelmi szabályozása során felmerülő problémákat, anomáliákat, ellentmondásokat tekintette át. A homlokzati tűzterjedés elleni védelem vizsgálatakor vagy a teljes függönyfalat, vagy a parapetrészt vizsgálják. A függönyfal A1 vagy A2-es besorolása hibás, mert teljesülése nem bizonyítható. Jelenleg külön kell a bordák, tömítések, az üveg besorolását elvégezni, valamint a függönyfal súlyelemzését. A Grenfell Tower leégése kapcsán megjegyezte, hogy végül az építész és a tűzvédelmi tervező felelősségét állapítottak meg. Kiemelte a tűzszimuláció készítését, a MOL-torony üvegfelületét például ilyen módon ellenőrizték. 

Az ebédszünet utáni harmadik blokkban a Finta Stúdió egyes épületeinek építészeti és épületszerkezeti bemutatására került sor. A Váci úton épült Capital Square irodaház tervezését Guczogi György és Schreiber Gábor ismertette. Az épület monolit vasbeton vázzal épült, és résfalas technológiával készült a pinceszint. A tervezés 2005-2008 között zajlott. A Császár-Komjádi Sportuszoda 1976-as, Aluterv-es tervezője Preisich Katalin volt, 2018-ban pedig a Finta Stúdió tervezte a felújítását. A 40 méter fesztávolságú alumínium dongatetőt Seregi György és Fernezelyi Sándor tervezték. A 2018-as átalakítás tervezője Szabó Tamás János volt, a tervezés magában foglalta egyebek mellett az új öltözőkoncepció kialakítását. A MOL Campust Lőczi Gergő és Tóth Zoltán mutatták be, a homlokzati üvegek tervezésének ismertetésére pedig videóhívásban bejelentkezett Koltay Ágnes is. Az előadók kiemelték az északi magas zajszint elleni védekezést. Utolsó előadóként Dóczé Péter ismertette a Hungexpo új fogadóépületének tervezését. Megjegyezte, hogy bár az előbbin kívül a másik jelentős megépült munkája az esztergomi fürdő épülete, nagyon sok kísérleti, nem megépült tervezés kötődik a nevéhez, amelyek tapasztalatait később a stúdió más munkáiban hasznosították. A fogadóépület tervezése tetőinstallációként indult, és hosszas ötletelés és tervezés vezetett el a mai, organikus, de mérnöki szemlélettel átgondolt formáig. A Hungexpo új fogadóépületének épületszerkezeti tervezői Reisch Richárd és Takács Balázs voltak. 

A 14. Épületszerkezeti konferencián mintegy 210-en vettek részt. Aki nem tudott részt venni, jövőre kreditpontos online képzés keretében még meghallgathatja az előadásokat, ennek akkreditációja folyamatban van.