Csanády Pál főszerkesztő üdvözölte a hatszázhúsz megjelent résztvevőt. A levezető elnöki tisztet Krizsán András, a MÉSZ elnöke töltötte be. Füleky Zsolt államtitkár nyitotta meg a kongresszust. – Miért álltam fel a tervezőasztal mellől? – tette fel a kérdést. Mert a kormány két és fél éve „építészeti stratégiát” fogadott el. „A minőségi építészet elkötelezett szolgái vagyunk” – jelentette ki. „Az egyszerű bejelentési kötelezettség alapján a hatósági folyamatot kiiktattuk” – tette hozzá. A településképről szóló törvényt az országgyűlés elfogadta, így minden településnek arculati kézikönyvet kell készítenie szeptember végéig. A Pro Architectura díjak számát ötről tízre emelték. Thomas Moschig, az Osztrák Nagykövetség attaséja üdvözölte a kongresszust és az osztrák előadókat. Krizsán András rövid visszatekintést adott az 1902-ben alakult Magyar Építőművészek Szövetsége tevékenységéről, majd összehasonlította a mérnöki és építészi munkát. A mérnöki munkának száma és képlete van, az építészi munkának arca. Ezt követően felolvasta Deniz Incedayi asszonynak, az építész világszövetség, az UIA II. régiója elnökének a kongresszushoz intézett üzenetét.
Dr. Schneller Domonkos, a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja stratégiai főigazgatója „Középtávú sportlétesítmény-fejlesztések Budapesten” címmel tartott előadást. Először Kemény Ferencre emlékezett, a magyar olimpiai eszme első propagálójára. A fejlesztési tervet róla nevezték el. Ennek keretében 11 sportlétesítményt terveztek megépíteni a kandidált magyar fővárosban a 2024-es olimpia előkészítésére. Lemondása ellenére több fejlesztésre hamarosan tervpályázatot írnak ki. A legfontosabbak: velodrom az Óbudai Gázgyár területén, atlétikai stadion 15 ezer főre Csepelen (amely az olimpia idején 55 ezer főre bővíthető lett volna), az Észak-Csepeli szigetcsúcs területén kajak-kenu szlalompálya, multifunkcionális csarnok és kollégiumi negyed (amely olimpiai faluként is funkcionálhatott volna). Utóbbi ötletpályázat lesz.
Wesselényi-Garay Andor „A Galvani úti híd tervpályázata elé” címmel adott, válogatott képekkel illusztrált, előadást. – Miért kell a tervpályázat? – kérdezte és rögtön meg is válaszolta: – Mert jobb végeredmény születhet. – Kik tervezzenek? – Építészek és mérnökök közösen. Santiago Calatrava és Marc Mimram meghívása nagy nyereség lenne, mert eddigi ikonikus munkáik alapján kimagasló eredmények várhatók kulturális tartalommal. A kívánt jellemzők között említette meg a „Budapestiséget”, a gyalogosbarát tulajdonságot, amelynek példájaként egy cserkésztalálkozóra épített hidat mutatott, ahol nemcsak a vízszintes pályatest, de a pilonok és a felfüggesztő szerkezet is bejárhatók. A vízszintes irányban íves hidak nemcsak technikai bravúrok, hanem az autóval áthaladóknak változatosabb élményt nyújtanak az egyenes vonalvezetésű hidakhoz képest.
Ferencz Marcel (Napur Architect) munkásságáról beszélt és remek képeket vetített. Gyerekkorában ács szeretett volna lenni. Hunfürdő nevű alkotása 2002-ben Tokajban épült meg, faragott kőfalakkal. Megbízója törökfürdőt kívánt, „azt csinál, amit akar” kommentárral. 2009-ben Pro Architectura díjat kapott rá. 2006-ban a Puskás Ferenc stadion áttervezésére meghirdetett pályázaton I. díjat nyert a „stadion a stadionban” elv alkalmazásával. A világ 107 stadionját tanulmányozták. A 2010-es Velencei Biennálé kiállítását Wesselényi-Garay Andorral közösen szervezték. Oktatni kezdett a Debreceni Egyetemen, ahonnan vonattal utazott mindig Budapestre, és a vonaton a teoretikus WGA-val sokat beszélgettek, s ez önmarcangoló felkészülés volt a pályázatra. – Hogyan tud a rajz térré válni? – kérdezték. A válaszokért építészeket rajzoltattak, többek között Himmelblaut és Fujimotót. – Debrecenben a Demonstrációs Energetikai Labornál a kocka vázas és tömör részénél a „van” és a „nincs” filozófiai kategóriáit boncolgatta. A LEO Szuperszámítógép-központ – az előző épület mellett – szintén a kockára alapozódott. (Metszet 2015/6 48–53. oldal) A Néprajzi Múzeum első díjas terve, a Városligetben a föld alá csúszó és onnan kiemelkedő gyepesített ívvel, 2016 termése. – Utoljára a 2017-es Vizes Világbajnokság arénáját mutatta be, amely a pesti Duna-parton áll. Gyárfás Tamást a teremtő akarat képviselőjeként említette. A Béke-forrás vizét hasznosítják az épületben. 1,5 km-es sugarú körön belül van a három kiemelt létesítmény: a Komjádi uszoda a budai oldalon, a Hajós Alfréd uszoda a Margitszigeten és az elkészült Duna Aréna a pesti oldalon. Ez hídfő, erőd, lábát a Duna vize mossa, elhelyezkedése a parthoz nem merőleges, hanem a Rákos-patak betorkollása meghatározta 60 fokos. Az alaprajz átlátható, kilencosztatú tér determinálta négy hatalmas pillérlábon áll. A pillérlábak funkciója: 1. úszók 2. a ház kezelői 3. VIP vendégek 4. média. Az egész olyan, mint egy űrbázis. Hasznos területe normál esetben 25 ezer négyzetméter, de ideiglenesen duplájára, 50 ezer négyzetméterre bővíthető. A helyiségek számát 300-ról 450-re kellett növelni. Számos kívánalmat kellett kielégíteni: például a nap nem süthet be, mert akkor nem lehet közvetíteni. 600 mérnök dolgozott az épületen. A különböző szintek: 0,00 a gépészeté, az 5,40-es a sportolói szint, 52 m hosszú medencével, melynek végfalai mozgathatók, 3 m vízmélységgel, ami szintén változtatható. A toronyugrás tornya 1, 3, 5, 7 és 10 m magas ugrószintekkel, 5 m mély medencével. Ezen kívül jakuzzi és gyermekmedence is található itt. A 10,80-as szint a hatezer fős közönségé, de az épületet körülvevő „szoknyával” a férőhelyek száma ideiglenes ülésekkel 20 ezerre növelhető. A 72 m fesztávú, csövekből alkotott áthidaló szerkezetet, a 3000 tonnás „szörnyet” a hidraulikák 30 ezer kilonewton erővel emelték a 100 négyzetméter alapterületű, 60 cm vastag vasbeton fallal bíró pillérekre. A fémszerkezet emelés közbeni elmozdulása mindössze 7 cm volt. Az áthidalók egyenesbe álltak. Az emelés alatt csak a statikusok tartózkodtak a szerkezetek alatt. A statikus tervezők, a Tecton Kft. tagjai nemzetközi díjat kaptak a szerkezetre. Az épület beceneve először Hullám, később Lobogó – a homlokzat előtt húzódó külső fal megjelenése alapján, végül Duna Aréna lett. (Metszet 2017/1 36-41.o.)
Kávészünet után Andrej Kalamar szlovén építész (Kalamar Studio, Ljubljana) munkásságának bemutatását fejezetekre tagolta: less is more (a kevesebb az több), more is more (a több az több), új technológiák, a tőke a barátunk. Mozi a parkban, lakások, ipari üzemek, templom témában ismertette alkotásait. Rendkívül megnyerő volt a Marof Borászat Mackovciban (Mátyásdomb) a szőlőkarókat idéző, sötétszürke és bézs színű vertikális festéscsíkok a ház homlokzatán. (Metszet 2017/1 32–35. oldal) Az építész tervezési jellegzetessége az épületek sarkainak lekerekítése és a színesség.
Sven Jonkehorvát iparművész különösen érdekes témában, ragasztószalagokból és hálókból alakított, térbeli, bejárható konstrukcióit ismertette. Két barátjával: Christoph Katzlerrel és Nikola Radeljkovic-csal társult először 1988-ban For Use néven, majd 1989-ben Numen néven újjáalakultak, és Zágrábból, Bécsből, illetve Berlinből irányítják az irodát. Olaszországban ülőbútorokat készítettek. Madridban Dante Poklának drámai előadásához színpadi virtuális teret állítottak elő. Rijekában a tengerparton, egy 2010-es fesztivál helyszínén körfüggönnyel kizárták a tájat. Afrika kivételével minden kontinensen dolgoztak, 30 helyen készítettek installációkat: Melbourne Federation Square, Tokió Művészeti Központ, Yokohama, Párizs, Bécs, Innsbruck, Rovinj szálló lobbija, Pula temploma stb. A felállítás tíz fővel mintegy két hetet vesz igénybe, a kiállítás időtartama változó, általában néhány hónap. Az organikus parazita térbeli formákhoz eleinte 5 cm széles ragasztószalagot használtak, ma már 20 cm széleset. 30-40 kilométernyit is elhasználnak, mintegy öt rétegben ragasztva fel a teherbíró szalagot, s végül belülről még egy réteget felhordanak, hogy ne ragadjon. Megkeresésükre egy német gyártó cég már kutatja a szervesen lebomló, teherbíró ragasztószalagot, melyek ma még meglehetősen gyöngék. Organikus formák vagy négyzetrácsos térhálók, négyszálas karbonhúrok. (Metszet 2017/1 28–31. oldal) Legutolsó munkájuk: Zágrábban egy felhőszerű felületre tapétaragasztóval fűmagot ragasztottak fel, amiből repülőszőnyeg keletkezett.
Ebédszünet után Dieter Henke és Marta Schreieck előadása következett, az osztrák építésziroda (Henke Schreieck Architekten, Bécs) működését felváltva mutatták be. Hangsúlyozták, hogy nemcsak megbízóik, de az egész emberiség felé is felelősséggel tartoznak az esztétikus környezet gazdagítására. 1980-as lakóházuk Bécsben kétszintes lakásokkal készült. A lakások előtt a kétszintes, eltolható, zsaluleveles árnyékolópanelek a lakók mozgatásai alapján az állandó változás lehetőségét nyújtják. Egy tiroli faluban, Hallban, Lois Welzenbacher építész 1930-as évekbeli, bauhaus-os, magas Parkhotelét kellett helyreállítani, mellette hengeres lakótornyot építettek. A helyreállítás nehezebb volt az új építésnél. Hasonló feladat volt a Hotel Bellevue apartmanház Zell am Seeben, ahol fa és üveg alkalmazásával tagolták az új szárny tömegét. (Metszet 2017/1 24–27. oldal) Az Erste Bank központját Bécsben, a megszüntetett Südbahnhof helyén építették meg, vonzó munkahelyi környezetet hozva létre. A fejpályaudvar átmenő állomássá alakítása adott lehetőséget a fejlesztésekre. Az épületeket kétszintes, zöldfelületű sétálóudvar fölé telepítették. Tavasszal a virágzó cseresznyefák csodálatos látványt nyújtanak. A házak alaprajzai amorf, organikus alakúak. A magasabb szintekről pompás kilátás nyílik a szomszédos Schweizergarten és a Belvedere felé. A munkatársak jól érzik magukat az épületekben. A szeparált irodákat csak 1,5 m magas paravánfalak választják el egymástól. A kert és a földszinti előcsarnok közterületként működik. (Metszet 2016/4 30–33. oldal)
Sou Fujimotojapán építész nem tudott megjelenni a kongresszuson, ezért videón nyilatkozott. Hokkaido szigetén született, Tokióban tanult építészetet. 2013-ban Londonba tervezte a Serpentine paviliont. A megbízóval hetente telefonon beszéltek, vitatkoztak, mire végre kialakult a kölcsönösen elfogadott végső megoldás. Ennél az építménynél nincs ablak, nincsenek falak, csak terek vannak. Fehér rácsrendszer csövekből. Valójában egy kávézó, amelyben szabadon mozoghatnak az emberek. A megbízó előbb azt kívánta, hogy kevésbé fujimotós legyen, majd az volt a problémája, hogy nem elég fujimotós. Második bemutatott épülete az NA ház 2012-ből. A pici japán épület, 1×1 vagy 2,5×2,5 m-es, különböző magasságú platformokból áll. Később függönyökkel látták el a ház platformjait. A Souk Mirage Közel-Keleten egy szintén rács jellegű, város léptékű szerkezet. Hét magasba törő, íves hegycsúcsot alkot a rácsos struktúra, mely négyzet alapú, félköríves záródású kockaelemekből áll, ezek egymásra építésével, helyenként a méretek megduplázásával jön létre az épület. Apróbb alkotása egy vasútállomás melletti nyilvános toalett, üvegdobozba helyezve egy palánkkal zárt kertben. A helyi lakosok tartják tisztán, sárga virágtengerrel vették körül, egyfajta turistalátványosság lett. Montpellierben magas apartmanházat tervezett az épületből kihúzott nagyméretű balkonokkal, mert a délfranciák a teraszaikon élnek. Párizs szélén pedig egy autópálya felett lebegő erdő épül, benne irodaház, szálló és a tetején lebegő falu kis, fehér házakkal, 30-35 m magasságban, pompás panorámával a francia fővárosra. (Metszet 2017/1 20–23. oldal)
A Liget projektben a Magyar Muzsika Háza tervpályázaton díjnyertes tervét is ismertette. Lyukas lángoshoz hasonló a fák lombjára telepítve, kerek nyílásokkal átlyukasztva. Az enyhén hullámos tető vastagsága változó, a két födém között az irodai helyiségek helyezkednek el. A földszinten nagy belmagasságú koncertterem és múzeum található. A földalatti blokk elrendezése miatt néhány fát ki kell vágni, de újakat telepítenek. Az akusztikusok tökéletes hangzásélményt garantálnak. A tervezés befejezés előtt áll.
Kávészünet után a kitöltött tesztlapok sorsolását bonyolították le Csanády Pál főszerkesztő vezetésével. A tombolán csak az nyerhetett, aki helyesen válaszolt a termékgyártók kérdéseire. Összesen hatan nyertek százezer forint és egymillió forint közötti értékű nyereményeket.
Ezt követően Timon Kálmán aranydiplomás építészmérnök, a Sivatagi Kőrózsa Díj alapítója átnyújtotta a díjakat 2017 díjazottjainak. Ebben az évben a Sivatagi Kőrózsa Díjat Domokos Gábor építészmérnök, matematikus, egyetemi tanár és Várkonyi Péter építészmérnök, a BME Szilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszékének tanársegéde közösen érdemelte ki a Gömböc nevű két – egy stabil és egy instabil – egyensúlyi helyzetű, homogén, konvex, háromdimenziós test tíz évvel ezelőtti feltalálásáért. A 2009–2017 közötti díjazottakról molinót állítottak fel a teremben.
John Toumey és Sheila O’Donnel ír építészek Itt és ott címmel tartottak előadást. Három épületet mutattak be. Diákközpontjuk Londonban egy háromszögű területen áll, téglaarchitektúrájú környezetben, ahol korábban maguk is tanultak. Tervpályázaton nyerték el a feladatot. Calder állatskicceit vették alapul, négyzethálóra helyezték, majd a rasztert karcsúbbá tették és elferdítették – ez lett az alaprajz vezérelve. Tömör és perforált téglafalak; a téglákat hét féle színben és 147 típusban készítették, ennek köszönhetően egyetlen darabot sem kellett megfaragni. A ház nyolcemeletes, két pinceszinttel. A diákok 15 féle tevékenységet végezhetnek benne, a legfontosabb helyiségek: klub, tornaterem, kávézó, tetőkert. Az épület 800 diákot tud befogadni. A belső faberendezés, a járdabútorok és a külső burkolatok tervezését is elvállalták. A Corki egyetem galériáját is ők tervezték. Legnagyobb érdeklődéssel a hallgatóság a CEU (Central European University vagyis Közép-európai Egyetem) budapesti épületét várta. Ez is díjnyertes tervpályázati terv alapján készült. Magyar partner a Teampannon Kft., Noll Tamás és Hidasnémeti Máté vezetésével. Helyszín a Nádor utca 9., 11., 13. és 15. számú ingatlan. A telkek 65 m mélységűek, eltérő szélességekkel. A belső zárt udvarokat áttörésekkel kötötték össze. Az udvarokon keresztül acéllépcsőket vezettek a térben. Részletesen elemezték a budapesti beépítéseket, például Lajta Béla épületeit, a Parisiana mulatót és a Rózsavölgyi-házat. A 15. számú telek beépítését elbontották, majd új épületet emeltek. Homlokzata a Vigyázó Ferenc utca tengelyében helyezkedik el, ami lehetőséget ad a Duna felől a betekintésre. Itt van a nagy előadóterem és a főbejárat. A homlokzat többszörösen megtört, kőburkolatú. Sóskúton, a kőbányában lyukas köveket választottak. A tetőszint különösen érzékeny kialakítású. A legújabb Metszet címlapját Sheila O’Donnell akvarellje díszíti az épület enteriőrjéről. (2017/1 12–19. oldal) – Az előadás befejezése után a lelkes közönség három csoportban, a tervezők kalauzolásával látogatta meg az épületet a pesti belvárosban.
A szünetekben a közönség a szokásosnál is aktívabban ostromolta a termékgyártók standjait. Kiállított a Liget Budapest, az Esal Hungaria Kft. – Swiss Pearl, a Hörmann Hungaria Kft., a Canon Hungaria Kft., a Caparol Hungária Kft., a Saint Gobain Rigips, a Knauf Insulation Kft., a Record-Ajtó-automatizálási Kft., az Aurubis Finnland OY, a Fakro Magyarország Kft., az Aco Kereskedelmi Kft., az Agrob Buchtal Képviselet, a Terc Kft. A 14. Építészkongresszus – az előzőkhöz hasonlóan – rendkívül sikeres volt. A Metszet folyóirat szerkesztőségi munkatársai nagy rutinnal szervezték és bonyolították le a rendezvényt, mi pedig már várjuk a következő évi kongresszust, amely a hazai építésztársadalom legnagyobb közéleti eseménye.
Budapest, 2017. március 12.
Timon Kálmán
Fotók: Artifex Kiadó, Fábry Anna, Francsics László
Summary
International Convention of Architecture – for the fourteenth time
Fresh ideas
The Publisher House of the architectural periodical METSZET have arranged his spring international convention of architecture ont he 10th March 2017 for the fourteenth time. The Association of Hungarian Architecture (AHA) was the associate organizer of the convention. About 620 architects took part on the event. The venue was Várkert Bazár conference hall. The theme was fresh ideas. András Krizsán, president of AHA was the chair of the conference. Deniz Inceday president of the II. Region of the UIA has greeted in letter the participants of the convention. Lectures: Domonkos Schneller: Sportestablishments-developments, Andor Wesselényi-Garay: Looking forward the Galvani bridge competition. Marcel Ferencz: Duna Arena, the Swimming center for the 2017. FINA World Championships. Many invited foreign architects have presented own projects with high level projection Sven Jonke, Dieter Henke and Marta Schreieck, Sou Fujimoto by video, John Toumey and Sheila O’Donnell. They were projected the Central European University (CEU) at Budapest. After the lecture they led a guided tour at the building with a ten minutes walk.
Kálmán TIMON