Furcsa házak szerte Európában 6. rész
Bécs, Gasometer City
szikrisz 2021.05.07.

Ebben a minisorozatban a meghökkentő, vagy formabontó épületeké a főszerep, melyek karakterükben elütnek a környezetüktől. Érzésem szerint a sok komoly szakcikk mellett olykor szükséges a könnyedebb hangvétel, emellett ezek az épületek is felvethetnek komoly kérdéseket...

Ha Bécsben járunk, érdemes felülni az U3-as metróvonalra és ellátogatni a Simmering városrészbe, még akkor is, ha semmi dolgunk sincs arrafelé. Ez a metróvonal ugyanis egyáltalán nem földalatti, hanem városi vasút, „osztrákul” Stadtbahn, aminek legfőbb sajátossága, hogy többnyire a földfelszín felett fut és remek szórakozást tud nyújtani az olyan turistáknak, akik ki akarnak szakadni a belváros forgatagából. A Stephansplatztól a hetedik megálló a Gasometer.

A Gasometer City egy igazi építészeti finomfalat. Több évtizedes Csipkerózsika-álmából ébredve a négy, 1899 és 1975 között működött gáztároló az ötletes átalakításnak köszönhetően 2001-re teljesen megújult. Valóságosan várossá vált a városban, egy teljesen önálló és önellátó központtá, amely távolabbról is idevonzza az embereket – és nem csak a helyieket.

A száraz, de beszédes adatok szerint a kialakított 615 lakásnak 1 600 lakója van, valamint 600 főt foglalkoztatnak a létrehozott szolgáltatások. A diákotthon 247 fő befogadására alkalmas.

A századfordulón historista stílusban megépített, téglaarchitektúrás gáztárolók műemléki védettséget élveznek, kívülről szinte megtévesztésig egyformák, belülről viszont egyéniséggel vannak felruházva. A funkcióváltásuk pedig tanítani valóan jól sikerült, iskolapéldája lehet annak, hogy miként érdemes ipari műemlékekhez hozzányúlni és azokat fenntartani.

Az épületek felsőbb régióiba kerültek a lakófunkciók, a térfelszín alá a parkolók, a közbenső tereket pedig egyéb funkciókkal töltötték meg. De nézzük ezeket sorban, segítségül hívva egy tájékozódást segítő térképet:

Az „A” épület Jean Nouvel francia sztárépítész keze nyomát viseli. Nagyvonalú belső terek jellemzik, rengeteg üveggel és fénnyel, légies acélszerkezettel és legfőbb vonzerőként egy háromszintes bevásárlóközponttal. Itt – ahogy a többi épület esetében is – 30 méteres magasságban kezdődnek a lakó- és irodafunkciók.

A „B” épület középpontjában rendezvénytermeivel a zene áll. A Gasometer nevet talán ez tette külföldön is ismertté. A felső régió itt is lakófunkcióknak ad teret, lakásoknak és egy diákotthonnak.

A „C” épületet egy helyi építész, Manfred Wehdorn tervezte, átitatva jellegzetes bécsi architektúrával, némi szecesszióval és sok zölddel fűszerezve. A lakások belső irányba növényzettel körbefutatott üvegkupolára néznek. A historista portál csak ennél az épületnél maradt meg eredetiben, az épület alá pedig egy ötszintes mélygarázs került.

A „D” épület abban különbözik leginkább társaitól, hogy nincs belső centrális tere. Itt helyezték el egyébként az országos levéltárat.

A lakóövezet elhelyezése egy ilyen építészeti közegben igazán bravúros: egyéni fekvés, sok zöld – miközben kellően szeparáltak az itt lakók az alattuk zajló világtól, ugyanakkor az kényelmüket, szórakozásukat is biztosítják a bevásárlóközpontok, különböző boltok, vagy éppen a koncerttermek.

Az elmúlt évtizedben a Gasometer épületei körül újabb épületcsodák jelentek meg, ezáltal is jelezve a terület felértékelődését.

Igénybe vehető csoportos idegenvezetés az épületek bejárásakor, de egyéni megtekintésre is van mód. Aki ide ellátogat, biztosan nem bánja meg a néhány órás kitérőt.

Internetes forrás: Gasometer

folyt.köv.

/A Szerző felvételeivel/

 

Címkék: Bécs, műemlékvédelem, ipari műemlék, Gasometer