Getto és Hutter nyert a 2015. évi Milánói Expo-ra kiírt pályázaton
Jelige: Malom; tervezők: Getto Tamás és Dr. Hutter Ákos
Java 2014.01.15.
45 pályamunka érkezett a 2015-ös Milánói Világkiállítás magyar pavilonjának látványötleteire meghirdetett pályázatra. A szakmai zsűri által a legjobbnak tartott 15 felkerült az expomilano2015.hu honlapra, ahol bárki szavazhatott a tervekre január 14-ig.

A zsűri január 15-én reggeltől ülésezett, és a közönségszavazatok figyelembevételével kiválasztotta a nyertes pályaműveket:

1. A MALOM jeligéjű pályamű, tervezők: Gettó Tamás és Dr. Hutter Ákos;
2. ALAKOR jeligéjű pályamű, tervezők: Sárkány Sándor és Ertsey Attila;
3. megosztva FAFŰ pályamű, tervezők: Bártfai-Szabó Gábor, Nagy Mariann és Molt Klára illetve a
CANTATA PROFANA jeligéjű pályamű, tervezők: Alkér Katalin, Bartha András Márk, Gyulovics István és Kovács Zsófia;
A zsűri elnöke különdíjra tartotta érdemesnek a KUTAK HÁZA jeligéjű pályázatot, melynek szerzői: Nagyné Iván Katalin, Páger László, Mindák Gergely és Bodóczki Antal.

A pályázat elbírálásának szempontjai közé tartozott, hogy az épület természetes anyagokból épüljön, legyen több emeletes, rendelkezzen kiállításokra, rendezvényekre alkalmas termekkel. Az épület jelenítse meg a világkiállítás témáit, Magyarország ország hagyományait, kultúráját.
A 3, 2 illetve 1-1 millió forintos díjak fejében a nyertes pályázók pályaműveiket korlátozások nélküli felhasználási és módosítási feltételekkel a magyar állam rendelkezésére bocsátják.

Részlet az elsődíjas pályaműből a tervezőktől:

„A magyar pavilon a fentiekben részletezett ősi szimbólum értelmezésen túl – malom – búza – kenyér – ezeknek a mai ember mindennapjaiban is érzékelhető modern értelmezésének is megfelel. A malom egyben a „Kék Gazdaság” szimbólumául is szolgál, amelynek kiindulásaként a Római Klub 2009-ben elfogadott, Gunter Pauli által készített legújabb jelentésében megfogalmazott 100 innováció szolgál. Az innovációk alapja a tápanyagok és az energia olyan elven történő alkalmazása, amely – az ökoszisztémához hasonlóan – a természet erejét használja ki, úgy mint a vízesés, amely nem igényel külön energiát, a gravitáció ereje mozgatja. Az ökoszisztéma szállítja a tápanyagokat a biológiai birodalmak között: a lekötött ásványok táplálják a mikroorganizmusokat, a mikroorganizmusok táplálják a növényeket, a növények táplálják az állatokat, az egyik birodalom hulladéka táplálék a másik számára. Az energia- és táplálékfolyam fenntarthatóságot eredményez: csökkenti, vagy kiküszöböli az olyan inputokat, mint pl. az energia, és kiküszöböli a hulladékot és annak költségét, nem csak a szennyezést, de a nem hatékony anyaghasználatot is.
„Magyarországon a malom, (legtöbbször vízimalom) a lokális gazdaság, a helyi erőforrások kifejezője: majd minden falunak volt saját malma, ahol a község (közösség) gabonáját őrölték, a lisztből pedig tápláló alapélelmet, kenyeret sütöttek. Az épület: malom. Teteje esővízgyűjtő. A tetőről lefolyó víz energiája malomkereket hajt meg, a forgó kerék látványa a víz energiáját teszi érzékelhetővé, megélhetővé, élményszerűvé a látogatók számára. A víz a „malomárokban” jut el a napszivattyúhoz. A napszivattyút napelemek működtetik és arra hivatott, hogy visszaemelje a vizet a tetőre, ezzel a körforgás biztosított. A ház, tehát működő malom, ebben a malomban azonban nem az őrlés a lényeg, hanem a körforgást biztosító és megújuló energia élményszerű megjelenítése.”(idézet Getto Tamás, dr. Hutter Ákos tervezőktől)

Forrás:www.expomilano2015.hu
www.kormany.hu
www.epiteszforum.hu

Címkék: 2015.évi Milánói Expo első díjas pályamű és a további magyar díjazottak