A Halottak napja a szenvedő Egyházra fordítja figyelmünket. A cluny-i bencés kolostorból terjedt el az a szép szokás, hogy a halottak vecsernyéjének hangulatával, jámbor komolyság tölti be a templomok csarnokát. A sírokon gyertyák és mécsesek égnek, és őszi virágok díszlenek. A Halottak napjának gyászünnepe, különös alkalom és ösztönzés számunkra, hogy kedves halottaink iránt érzett részvétünket valóban kimutassuk.

Erre a halottak napjára elkészült a síremlék a farkasréti temetőben nyugvó szüleimnek.

A síremlék a szimmetria sokszínű forgási és tükrözési műveleteit kihasználó, hierarchikus rendet megvalósító kompozíció.

A szimmetrikus szerkesztés jelképeket megjelenítő kisarchitektúra.

A kompozíció egy térbe megjelenített keresztvirágból – mely a kedves halottakra vonatkozó adatokat is tartalmazza –, és az ezt tartó oszlopokból, valamint a középpontban álló plasztikát tartó oszlopból áll.

A keresztvirág felfelé törekszik, jelezve a megemlékezők hitének – mely az örök életre is vonatkozik – az életük során reményeink szerint bekövetkező növekedését, fejlődését. A keresztvirágot azonban az újszövetség legjelentősebb szerzőit, az evangélistákat jelképező négy oszlop tartja, hiszen ezek legfőbb táplálói, gazdagítói, fejlesztői a megemlékezők hitének. A középkorban ábrázolták őket a kereszt (az élet fája) szárainak végében, illetve a négy égtájnak megfelelően.

Az evangélistákat gyakran ábrázolták a keresztény ókortól ismert jelképeikkel, Ezékiel, és Szent János látomása alapján, Szent Jeromos és Nagy Szent Gergely adta a ma is ismert formákat a személyekhez, melyeket a keresztelési liturgia magyarázatában tárták fel a négy élőlény és az üdvtörténet fontos eseményei közötti kapcsolatot.

• Ember vagy angyal = Szent Máté evangélista, a megtestesülésnek képe, a bal oldali oszlop, mely magába foglalja a virágtartó vázát.
• Bika = Szent Lukács evangélista, Krisztus áldozati halálának képe, a jobb oldali oszlop, mely magába foglalja a virágtartó vázát is.
• Oroszlán = Szent Márk evangélista, a föltámadásnak a képe, a hátsó oszlop, melynek tetejére a nem kellő (virágtartó oszlop) oszloptetőket fel lehet helyezni.
• Sas = Szent János evangélista, a mennybemenetel képe, az elől lévő mécsestartó oszlop.

Más értelmezés szerint az evangéliumok első fejezetei alapján választották a jelképeket, Máté krisztus családfájával kezd, Lukács az ószövetségi áldozatokról beszél, Márk az oroszlánok lakóhelyén a pusztában, keresztelő Jánossal kezd, János a logoszról szóló sorai sasként szárnyalók. Ritkán, talán az állatformájú egyiptomi isten képek hatására embertesten van a megfelelő állat feje.

Az ötödik oszlop tartja a kompozíció középpontjában az élet, Krisztus jelképét, mert Ő testesíti meg a négy evangélista egységét. Ezt az egyébként nem látható, beragasztott rozsdamentes acél csapok általi összefogottság is mutatja.

Az ötödik oszlop tetején van a kőtojás. Ez az élet, és így Krisztus jelképe is. A kőtojás azonban el van törve keresztbe. Az alsó része jelképezi a földi életünket, a felső része pedig a földöntúli életet. A két részt beragasztott rozsdamentes acél csapok távtartókkal tartják el egymástól. Az alsó részen található a bevésett kereszt, ami megszenteli földi életünket.

Jelképes az anyagválasztás is. A kő ugyanis az emberiség számára az örökkévalóság jelképe. Magyar követ választottam, süttői tömött mészkövet. A sír körüli körüljáró is süttői tömött mészkő zúzalék. E kő szép finom színével, faktúrájával, mattcsiszolt kivitelben készült el.

A kőtojás egy gyöngyösi szürke, andezit patakkő, mely anyai Nagyszüleim udvarából származik. A hosszú zártsorú, oldalhatáros mezővárosi beépítés udvarában, a szárazkapun keresztül közlekedő szekerek a boros gazdák termékeit szállították, így törhetett el egy túlterhelt szekér kereke alatt. Személyes emlékeim fűződnek ehhez az udvarhoz, és így emlékezhetünk nagyszüleinkre, dédszüleinkre, ükszüleinkre is.

A síremlék kialakítása egy fejkeresztként alakult ki, alaplemezen. Ez Édesanyám kívánsága is volt, hogy ne legyen beborítva a teljes sír. A sír a síremlék előtt virágfölddel került feltöltésre, és borostyánnal ültettük be.

A borostyán örökzöld, és növényszimbolika, jelentésrendszer, melyben a növény egységes gondolati, eszmei tartalmat hordoz, azaz szimbólum. A görög-római mondavilág és a keleti misztikus tanok virágkultuszából ered. A kereszténység átvette, és új tartalommal is megtöltötte. A Szentírás növényi jelképrendszere a hívő ember számára az evangélium mélyebb megértésének és befogadásának is eszköze, mely elsősorban az érzelmi és lelki világra gyakorolt hatása miatt hat. A hősi eszményt középpontba állító barokk korban vált különösen fontossá. A városi polgárság a 19. század elejétől fokozatosan létrehozta a saját virágnyelvét, amelyet azonban a régi módszerrel ellentétben állandó jelentésváltás kísért, hiszen titkosságát újra és újra biztosítani kellett. A borostyán a hűség jelképe, latin nevén Hedera Helix már a római korban is közkedvelt növény volt, hiszen az akkori szokásoknak megfelelően, ebből a növényből font koszorúval ékesítették homlokukat.

Köszönet  Kutas Kálmánnak és cégének a gondos, szakértő, és szép megvalósításért.

Ha szépnek tartja a síremléket az utókor, akkor Szent Ágostonnal valljuk, hogy a szépség splendor veritatis, vagyis a szépség az igazság felragyogása.

Az elmúlásban a lét határhelyzetét éljük meg. Ilyen határhelyzet az, ami a lét és a nem lét, az emlékezet és a felejtés között húzódik. A határélmény megrázó ereje talán onnan származik, hogy egyszerre látunk rá mindkét oldalra, ami „normális” állapotban nem lehetséges (Meggyesi Tamás).

E gondolatokkal is emlékezzünk a közülünk távozott szeretteinkről.

Szende Árpád