Hipermodern szálló terve a Zaha Hadid-tanítványtól
Csépé 2021.12.10.

A felszín felett szinte csak futurisztikus vitorlák, a felszín alatt évezredes vízcsatornák közé süllyesztett szobák. A szerb-orosz származású londoni tervezőnő, Margot Krasojević Zaha Hadid tanítványa és tervezője volt. Le se tagadhatná.

A hotel névadója, a quanat kútszerű függőleges aknák sorozata, melyeket enyhén lejtő járatok kötnek össze. Szivattyúzás nélkül vezet a felszínre nagy mennyiségű talajvizet. A víz a gravitáció hatására lefolyik egy, a forrásnál alacsonyabban fekvő célhelyre, ami általában egy felszín fölötti víztároló. A qanat lehetségessé teszi a talajvíz hosszú távolságokra való elszállítását meleg, száraz éghajlatokon, a párolgás miatti veszteség lecsökkentésével. (wikipedia)

A szálloda Makranban épül, egy félsivatagos tengerparti területen, amely Irán délkeleti részétől Pakisztán Beludzsisztánjáig húzódik, és a Perzsa-öböl és az Ománi-tenger partjaival határos. A közelben található a stratégiailag kritikus Chabahar kikötő. Az itt lévő, jelenleg felhagyott, de létező földalatti vizes járatrendszerre, a quanat-ra települ a létesítmény. Az öko-tudatosnak (hirdetett) létesítmény fő stratégiája a szél, a hő és a víztartó rétegek felhasználása egy modern széltorony és Qanat-rendszer megtervezésével, utalva a hagyományos perzsa építési módszerekre, amelyeket a sivatagi épületek hűtésére és szellőztetésére használtak a meleg, száraz sivatagi levegő keringetésével és újrahasznosításával.

A sivatagi klíma miatt négy célt határoztak meg és használtak a tervezés folyamán, amelyek közé tartoznak a szélfogó tornyok a szellőztetés és a párolgásos hűtés elősegítésére, napkollektorok a magas és az alacsony frekvenciájú sugárzás átalakítására, valamint a qanat föld alatti alagút- és aknahálózata a növények öntözéséhez és az épületek belső hűtési rendszereinek támogatására.

A csíkozott tornyok a hűvösebb sivatagi talajszint fölé emelkednek, felszívják a meleg levegőt, és a szálloda alsó földszintjére szállítják, amely párolgásos hűtéssel lehűti a vízmedencék felett áthaladó levegőt. A szálloda egyik átriumi medencéje fölé PVC kollektortető van felfüggesztve, amely komplex, hengeres elemeket tartalmaz reflektív belső felülettel. Ez lehetővé teszi, hogy ez a tető magasan a sivatagi talajszint fölé emelkedve összegyűjtse a páralecsapódást. Ezt a kondenzátumot azután az alatta lévő párologtató medencébe engedik, miközben a magas frekvenciájú sugárzást alacsony sugárzássá alakítják át. A napenergia fényenergiája hővé alakul, a PVC kollektorban összegyűlő levegő kitágul, és felemelkedik a talajból, miközben a tetőzet menedéket nyújts a nap elől, és elektromos áramot generál fotovoltaikus és piezoelektromos cellák segítségével. Az alsó szinti szállodatetőzet szellőzőrendszerét a PVC tető és a föld feletti szélfogó tornyok vezérlik, irányítják. A pneumatikus PVC tetőzet eközben felemelkedik és süllyed, és a széláramlást az egész szállodán áttereli. A tetőzetet a széltorony is koreografálhatja, amely összegyűjti a sivatagi levegő páralecsapódását, feltöltve a föld alatti tározót és a medencéket, hogy segítse a párolgásos hűtést a szálloda átriumában. A szélfogó torony csíkozott, rugalmas alumíniummal és GFRP-vel (üvegszál-erősítésű panelekkel) van burkolva, hogy befogja a többirányú széláramlást.

 A megoldást a sivatagi nomádok által használt sátorszerkezetek, valamint a félvezetők és a mikrovezetők jelenlegi technológiai fejlődése inspirálta.

A szállodai szobák részben a sivatagba vannak süllyesztve, és nyitottak a fedett földalatti átriumokra. A természetes fény egy áttört tetőn keresztül jut be, amely kilátóként és a lebegő tetőzet körül elhelyezkedő gyülkezőtérként szolgál. Hosszú folyosók keringetik a hűtött levegőt, hűvösebb hőmérsékletet teremtve, és védelmet nyújtanak a sivatagi tűző napsütéstől. A qanat a szállodai szobák alatt fut, a folyosókon kútszerű nyílásokkal.

Margot Krasojević az AA School of Architecture-ben és a UCL-n végezte. Dolgozott a Zaha Hadid Architects-szel, és vezető egyetemi és mesterképzési stúdióigazgató volt, digitális és fenntartható tervezési programokat vizsgálva az UCL-en, a Greenwichi Egyetemen és a Washingtoni Egyetemen. Ezután nyitott egy multidiszciplináris építészeti tervezőstúdiót, amely a környezetvédelmi kérdések, a megújuló energia és a fenntarthatóság integrálására összpontosított a tervezési folyamat részeként.

Forrás: v2com

Címkék: zaha hadid, margot krasojević