Hogy lehet, hogy az ír lakásépítés dübörög?
Az Euroconstruct ír elemzőjének cikke
buildecon 2026.11.17.

Miközben az Euroconstruct egészében az átadott lakások száma 2022 és 2025 között csaknem negyedével csökkent, Írországban az új lakások átadása tavaly elérte a 36 284-et és az EY Ireland előrejelzése szerint ez a szám idén elérheti a 40 000-et is.

Bár az Euroconstruct 19 országából 16-ban csökkent az új lakásépítések száma 2024-ben és az átadott lakások száma a teljes Euroconstruct-ban 2022 és 2025 között mintegy 1,85 millióról 1,42 millió lakásra esett vissza, Írországban az új lakások átadása tavaly elérte a 36 284-et (+20,4% 2024-hez képest). Sőt, az EY Ireland előrejelzése szerint az átadások száma idén 40 000-re, 2027-ben 43 000-re, 2028-ra pedig 47 000-re nőhet. Bár az írek nem oldották meg a lakhatási problémát és a teljesítmény továbbra is elmarad a kereslettől, az irány, mely irigylésre méltó, öt összehangolt szakpolitikai eszköz eredménye – véli Amy Mulligan, az Euroconstruct ír elemzője.

Első – Lakásépítés mint nemzeti infrastruktúra

Az ír kormányok a lakásépítést kiemelten kezelték. A 2016-ban bevezetett Rebuilding Ireland (Írország Újjáépítése) és 2021-ben bevezetett Housing for All (Lakást Mindenkinek) programok révén 2024-re a lakhatásra fordított kormányzati támogatás elérte a bruttó nemzeti jövedelem 2,3%-át, mely a legmagasabb volt Európában. Tavaly a kormányzati tőkekiadások elérték a 26,3 milliárd eurót, amelyből 6 milliárd eurót különítettek el lakhatásra. A 2025-ben indult Delivering Homes, Building Communities Scheme (Otthon- és Közösségteremtési Program) 300 000 lakás, köztük 72 000 új építésű szociális lakás építését tűzte ki célul 2030-ig, és a megvalósítást a 2035-ig tartó, 275 milliárd eurós Nemzeti Fejlesztési Tervhez (National Development Plan) köti. Ez három okból is fontos:

  • Az államilag finanszírozott szociális és megfizethető lakásépítés akkor is folytatódik, amikor a magánszektor gyengül, így az építőipari cégek és a munkaerő aktív marad válság idején is.
  • A többéves finanszírozási kötelezettségvállalás bizalmat ad az ellátási láncnak, hogy kapacitást építsen. 
  • Az állam horgonybefektetőként a helyi önkormányzatokon, az lakásügyi szervezeteken és a Telek- és Ingatlanfejlesztési Ügynökségen keresztül (utóbbi az állami tulajdonú földterületek lakáscélú fejlesztésével és megfizethető lakhatással foglalkozik). Ez csökkenti a nagyprojektek értékesítési kockázatát és javítja azok hitelképességét.

Második – Kijelölt intézmények 

2018-ban létrehozták a Telek- és Ingatlanfejlesztési Ügynökséget, mely felszabadítja az állami tulajdonú földterületeket megfizethető lakhatás céljából. A Lakást Mindenkinek Program keretében bevezetett költségalapú bérleti díj új viszonyt teremtett a szociális lakások és a nyílt piac között, ahol a bérleti díjak a piaci árak helyett a megvalósítás költségéhez kapcsolódtak. A fejlesztési finanszírozásra 2018-ban az állam létrehozott egy a pénzügyminiszter tulajdonában lévő, kereskedelmi alapon működő állami hitelező társaságot (Home Building Finance Ireland). A Otthon- és Közösségteremtési Program keretében a Telek- és Ingatlanfejlesztési Ügynökség további 2,5 milliárd euró állami tőkét kapott, így a teljes állami támogatás kb. 8,75 milliárd euróra bővült. Több mint 40 helyszínen mintegy 27 000 lakás építése folyik, és 2029-re kb. 14 000 lakás átadását tervezik, így a teljesítmény az idei alig 2000 lakásról jövőre évi több mint 3000-re nőhet. A Project Tosaigh modell építési engedéllyel rendelkező, de elakadt projekteket vásárol fel vagy finanszíroz előre. Például 800 lakás építése kezdődött meg Richmond Village-ben az idei év elején. Az új Lakásfejlesztési Hivatal (Housing Activation Office) és a Lakásinfrastruktúra-beruházási Alap (Housing Infrastructure Investment Fund) koordinálja a közműveket és felgyorsítja a közművesített telkek létrehozását.

Harmadik – Intézményi tőke kiszámítható szakpolitikai keretek között

Írország a 2008-as pénzügyi válság utáni évtizedben tudatosan vonzott be intézményi befektetéseket a lakóingatlanokba. A 2013-ban bevezetett REIT-rendszer (szabályozott ingatlanbefektetési társasági rendszer) a 2016-ban bevezetett ír Ingatlanalap-keretrendszer, valamint a bérbeadás céljából építést nagyobb beépítési sűrűség esetén is életképessé tevő tervezési útmutató mind új tőkealapokat hozott a piacra, amelyeket a belföldi hitelezés már nem tudott önmagában finanszírozni. Ez a tőke kritikus fontosságú volt a projektek finanszírozásában, különösen Dublinban, egy olyan időszakban, amikor a saját tulajdonú lakásprojektek ritkán voltak életképesek. 

Negyedik – Célzott támogatások 

Írország nem általános hanem célzott támogatásokat vezetett be. 2022-ben indult el a Croí Cónaithe (Városok) Program, mely a saját tulajdonú lakások bekerülési értéke és eladási ára közötti különbséget finanszírozza. A különbség továbbra is nagy: egy kétszobás lakás építési költsége Dublinban kb. 550 000–600 000 euró, jóval több mint az eladási ár. A 2026-os költségvetés ezért a befejezett lakáseladások áfáját 13,5%-ról 9%-ra csökkentette 2030 végéig, és bevezette a társasági adó további, fokozott levonását a 10 vagy több lakásból álló projektek építési költségei után (lakásonként 50 000 euró a korlát). A keresleti oldalon a Help to Buy (2016) és a First Home részvénytőke-program (2022) kifejezetten az új építésű lakásokat célozzák. Az ilyen jellegű, kínálathoz kötött támogatás csökkenti a kockázatot, hogy a használt lakások árait felhajtsa. 2023-ban ideiglenesen csökkentették a fejlesztési illetékeket és a vízcsatlakozási díjakat, így lejjebb mentek az építők előzetes költségei és 2024-ben több mint 69 000 lakás építése kezdődött el amelyeket hamarosan átadnak. 

Ötödik – Kiszámítható tervezés

Bár Írország tervezési rendszerét régóta a kínálatot korlátozó tényezőnek tekintik, és a reform inkább fokozatos volt, mint teljes körű, számos intézkedés segített. A 2018-as épületmagasságra és lakástervezésre vonatkozó irányelvek nagyobb népsűrűséget engedtek a városi területeken és a tömegközlekedés közelében. 2017 és 2021 között a stratégiai lakásfejlesztési eljárás (Strategic Housing Development process) közvetlen utat adott a nagyprojekteknek a Nemzeti Tervezési Hatósághoz, hogy nagy számú engedélyt adjanak ki, bár ezt végül bírósági felülvizsgálat miatt lecserélték. A 2025 júliusában felülvizsgált szabványok csökkentették a minimális lakásméretet, például egy egyszobás lakás esetében 55 m2-ről 45 m2-re, mely becslések szerint 50 000 euróval, 100 000 euróra csökkenti az átlagos lakásköltséget. Igaz, ez jelenleg bírósági felülvizsgálat alatt van. A lakóépület-tervezési mentességek frissítés alatt állnak és a 2025 decemberi Infrastruktúra-gyorsító cselekvési terv törvényi határidőket és bírósági felülvizsgálati reformot javasol. A folyamatban lévő projektek mutatják, hogy ez miért fontos: tavaly 34 974 lakás kapott engedélyt (+8%), mégis a 2022 és 2025 között jóváhagyott nagyprojekteknek csak a kb. 30%-a kezdődött meg, és a 2021 óta engedélyezett mintegy 45 665 lakás építése vagy még nem kezdődött el vagy még nem fejeződött be.

Az ír példa viszont nem előírás más európai piacok számára. Minden beavatkozást a helyi intézményi kapacitás, a piaci struktúrák, a kulturális elvárások, valamint a tágabb politikai és szolgáltatási ökoszisztéma tükrében kell értékelni. Az ír példa óvatosságra is int. A demográfiai nyomás, a tartós víz- és szennyvízkapacitás-korlátozások, valamint a magas építési költségek továbbra is a szükséglet alatt tartják a lakásépítési volument.

Eredeti cikk: Amy Mulligan, EY Ireland, Euroconstruct Ireland
Magyar verzió: Buildecon, Euroconstruct Hungary
Adatok forrása: Euroconstruct 2026 június

Címkék: euroconstruct, Írország, lakásépítés, ey ireland