Amit biztosan tudunk: a 2022. május 24-én megalakult kormányban Lázár János építési és beruházási miniszter lett. Ilyen miniszter még nem volt, de mégis úgy reagált a szakma: végre újra van építésügyi miniszter. 1949 és 1967 között volt építésügyi miniszter Magyarországon, az utolsó miniszter Trauttmann Rezső statikus volt, 1967-ig. Szocreál, panelek, építőanyag-hiány – talán nem sírjuk vissza azt a periódust. Utána a városfejlesztés került be az elnevezésbe (ÉVM), majd a közlekedéssel, hírközléssel (KöHÉM), illetve a környezetvédelemmel került egy minisztériumba (KTM) az építés ügye. 1998-ban a Földművelés és  Vidékfejlesztési Minisztériumba került a szakma felügyelete (ekkor volt, hogy Torgyán József helyettese, a később botrányba keveredett Szabadi Béla megköszönte a Pro Architectura díjak átadásán a vidékfejlesztéshez való hozzájárulást - az egy kivétellel nagyvárosi alkotásokért...), majd a Belügyminisztérium és a Miniszterelnökség következett. Azonban pontosítsunk: a mostani miniszter nem "építésügyi", hanem "építési" (és beruházási). Talán azt sugallja ez, hogy az "építés" nem "ügy"?. Lázár János meghallgatásán is az állami beruházásokra koncentrált. 

Az MTI híre: "Lázár János miniszterjelölti meghallgatásán úgy fogalmazott: "építeni jöttem és nem rombolni". A célja egy olyan országépítési struktúra kialakítása – folytatta –, amely képes új sebességbe kapcsolni az ország építését, hogy hazai és uniós források felhasználásával Magyarország 150 év után végre megoldja a felzárkózás dilemmáját. Hozzátette: ha gazdasági nehézségekkel szembesülnek a következő két évben, akkor sem lehet lemondani az állami beruházások megvalósításáról.
Elmondta, hatékonyabbá, gyorsabbá és akadálymentessé tenné a beruházások előtt az utat, és azon fog dolgozni, hogy az országban mindent magyar építészek tervezzenek és magyar vállalkozások építsenek. Azt kell elérni tíz év múlva, hogy az országkép ne legyen rosszabb, mint Ausztriában – hangoztatta.
Lázár János azt mondta, hogy mit építenek, azt a kormány dönti el, azt, hogy hogyan építik, az ő feladatkörébe tartozik.
A jelölt 10 ezer milliárd forintra becsülte a jelenleg folyamatban lévő és hozzá tartozó állami beruházásokat, amelyeket szerinte számba kell venni. Elmondta, új rendszert szeretne felépíteni az állami beruházásokra, amelyeknek növelné a hatékonyságát, valamint erősítené a stabilitást és a kiszámíthatóságot.
Jelezte azt is, hogy a következő egy hónapban szeretne egyeztetni több szakmai szervezettel, kamarával, önkormányzatokkal, önkormányzati szövetségekkel és szakszervezetekkel.
Ígéretet tett egy új állami beruházási kerettörvény kidolgozására is, amelynek révén az ötlet megszületésétől a használatba vételi engedélyig újra kell gondolni az összes ezután kezdődő állami beruházást. Sokkal nagyobb figyelmet fordítana ezen beruházások előkészítésére, társadalmi megtervezésére, fenntarthatóságára - mondta.
A miniszterjelölt érdekütközés miatt állami beruházásnál törvényileg tiltaná, hogy a tervezést is "elvigye" a kivitelező.
A közbeszerzésekről szólva az mondta, meg kell nézni, milyen uniós kötelezettségek vannak, de azt is meg kell nézni, mi szolgálja az ország érdekeit.
Lázár János elmondta, vidéki képviselőként neki a vidék az első – abban látja az ország aranytartalékát –, de híve Budapestnek. A főváros nem fog kevesebbet kapni, a vidék fog többet kapni. Budapest nagyon jól fog járni azzal, hogy ha fővárosi fejlesztések kerülnek hozzá – jelentette ki, megjegyezte azt is, ha valaha lehetőséget kapott volna a főváros vezetésére, akkor ma Budapest sokkal jobb város lehetne.
Közölte, integrálná a minisztériumi struktúrába az állami mélyépítéseket, a magasépítéseket és a vizes beruházásokat bonyolító cégeket, így érvényesülne a parlamenti képviselők ellenőrzési joga.
Bemutatta munkatársait is: a korábbi államtitkára, Csepreghy Nándor lesz a miniszterhelyettes, Juhász Tünde, a Csongrád Megyei Kormányhivatal vezetője lesz a közigazgatási államtitkár, a beruházásokért Nagy Bálint keszthelyi fideszes országgyűlési képviselő, míg az építészet ügyéért Lánszki Regő építész felel."

Korábbi minisztersége idején figyelemmel volt az építésügyre, például végiglátogatta a kamarákat, Füleky Zsolttal jó kapcsolatban volt. Most viszont úgy tudni, az eddig Füleky Zsolt által vezetett építészeti, építésügyi és örökségvédelmi helyettes államtitkárság megszűnik, Lánszki Regő (aki egyébként szintén építész) veszi át az építészet, építésügy feladatait. Már május elején leváltották Kolossa Józsefet is a Lechner Tudásközpont éléről, akit Füleky embereként tartottak számon, utóda még nem ismert. Kérdés, hogy a jövőben az örökségvédelem az építésbe fog-e beletartozni, vagy a Kulturális és Innovációs Minisztériumba kerülhet, esetleg marad a Miniszterelnökségen. Összességében csökken a minisztériumi apparátus létszáma is, kérdés, hogy mire lesz elég Lázár János politikai súlya, lendülete.

A másik nagy háttérintézmény, a nagy állami beruházási központ, a BFK (Budapesti Fejlesztési Központ, korábban KKBK, azaz Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja) sem Lázárhoz, hanem Nemzeti Közlekedési Központ Nonprofit Zrt. néven a Technológiai és Ipari Minisztériumhoz kerül, Vitézy Dávid közlekedéspolitikai államtitkár vezetésével. Feltehető természetesen, hogy az épületek beruházási feladatai elkerülnek az átalakuló szervezettől az új Építési és Beruházási Minisztériumba, hiszen Lázár is ezeket emelte ki meghallgatásán. Hogy az elvont milliárdok ezt hogyan érintik, nem tudni.

A kormányzati beruházások korábbi felelőse, majd a Budapest fejlesztéséért felelős államtitkár, Fürjes Balázs sem megy az építési minisztériumba, marad a Miniszterelnökségen, de nem fog már a fejlesztésekkel foglalkozni, Gulyás Gergely politikai államtitkára lesz. Többen azt feltételezik, hogy talán addig, amíg főpolgármester-jelölt nem lesz.

A helyettes államtitkárok kinevezése még egy-két hét múlva várható csak, akkor lehet többet tudni a szakmai területek elosztásáról, a Lechner Központ és a BFK (már NKK) feldarabolásáról.