Hogyan hat a koronavírus az építésre a Balkánon?
Az EECFA kutatóinak elemzése
buildecon 2020.04.28.

Az EECFA bolgár, horvát és szlovén kutatói a koronavírus építésre gyakorolt hatásait gyűjtötték össze országaikban. Megnézték, leálltak-e az építkezések, milyen gazdaságvédelmi intézkedések kerültek bevezetésre, és milyen tényezők akadályozzák az építési piac teljesítményét.

Bulgária

Az építési engedélyek megszerzése egyre nehezebbé válik az e-szolgáltatás bevezetése ellenére is. A bolgár Építőipari Vállalkozók Szövetsége szerint nincs befagyasztott lakásépítési projekt és a legnagyobb infrastrukturális projektek jelenleg is folynak, de lassabban, mivel nehézségek vannak az építőanyag-szállításban. Késedelem várható a ’TurkStream’ gázvezeték bolgár szakaszának építésében is, mivel a területen foglalkoztatott külföldi munkavállalókra 14 napos karantén vonatkozik. A kormány legfontosabb gazdasági intézkedései a következők:
1) Támogatják a járvány által sújtott vállalatokat (turizmus, vendéglátás, termelő iparágak): legfeljebb három hónapig fedezik a munkavállalók béreinek 60%-át. Ezt azonban azok a vállalatok nem tudják igénybe venni, akik nem tudják bizonyítani a vírus közvetlen hatásait.
2) Az éves pénzügyi kimutatások és a társasági adó befizetésének határidejét március végéről június végére halasztják (800 millió BGN becsült hatás az éven belül).
3) Hitelmoratórium vállalkozások és magánszemélyek számára 6 hónapig.
4) A Bolgár Fejlesztési Bank kamatmentes kölcsönt nyújt azon személyeknek, akik nehéz helyzetbe kerültek a vírus miatt.
5) Kamatmentes kölcsönöket terveznek vállalatoknak, de ezek feltételei még nem tisztázottak.

Horvátország

Nincs építőanyag-hiány, mivel a legtöbb építkezés leállt. Csak a kiemelt építési projektek folytatódnak, mint például a zágrábi projektek, a politikailag kapcsolt magánvállalatokéi, valamint a Pelješac-híd építése. Illetve a legtöbb idegenforgalommal kapcsolatos építési munkát már egyébként is befejezték erre a szezonra. Mivel Horvátország turisztikai függősége rendkívül nagy, valószínű, hogy az idegenforgalom évekig nem fog tudni talpra állni. Így az építőipart, és általában a horvát gazdaságot is negatív hatások érhetik. A járványügyi helyzetet súlyosbítja, hogy március 22-én Zágrábot egy 5,5 (Richter skálán) erősségű földrengés sújtotta, melyben 26 197 épületet megrongálódott (ebből 1900 használhatatlanná vált). Számos kórház, múzeum, templom, iskola, kormányhivatal, történelmi épület és egyéb kulturális szempontból fontos épület (beleértve a sírokat is) súlyosan megrongálódott. Zágrábban az építkezés várhatóan drámai mértékben növekszik majd az elkövetkező években – legalább 6 milliárd euróra lesz szükség az újjáépítéshez.
Az építőipari vállalkozások profitálhatnak az intézkedésekből, amelyeket a horvát kormány a vírus gazdasági következményeinek enyhítése érdekében hozott:
1) adómentesség és állami hozzájárulás (a fizetés halasztása 3 hónapig),
2) bértámogatás (minimál nettó bér 533 euró 3 hónapig),
3) hitelfizetési moratórium (3-6 hónap) és adósságkezelési moratórium (a rendkívüli intézkedések alatt),
4) likviditási hitelek, ágazat-orientált hitelek (az idegenforgalom és más exportágazatok számára) és a mikro-, illetve kis- és középvállaltok hitelkeretei az idegenforgalomban és vendéglátásban (bár a minimális hitelösszeg 100 000 euró, és emiatt nem alkalmas mikro- és kisvállalkozásoknak sem).

Szlovénia

Zavarok vannak az építőanyagok szállításában, mivel egyes gyártók leállították a termelést, mások pedig csökkentették a termelést. Az építési munkákat kevésbé intenzíven végzik, elsősorban a munkavállalók védelmét szolgáló intézkedések miatt. Néhány külföldi vállalkozónak a szlovén projekteken munkavállalói logisztikai problémái vannak. Ennek ellenére az építőipart viszonylag kevésbé érintette a vírus miatt kialakult helyzet, mint más iparágakat (például az idegenforgalmat), mivel a legtöbb nagyprojekt a korlátozó intézkedések alatt is folytatódik. Az építési szegmensekben okozott gazdasági károkat a válság időtartama és az ahhoz kapcsolódó bizonytalanság határozza majd meg. Egyes becslések szerint a rövid távú válság várhatóan 5%-os GDP csökkenést fog okozni. Viszont jó hír az a bejelentés, miszerint több intézkedésen lazíthatnak április végén. A gazdasági tevékenység tényleges visszaesése az állam fellépésének hatékonyságától függ – a szlovén politikusok megígérték az EU egyik legnagyobb ösztönző csomagját (ezt a GDP több mint 6%-ára becsülik).

Az EECFA (Eastern European Construction Forecasting Association) nyolc kelet-európai ország építési piacát kutató nemzetközi szövetség, mely a helyi kutatóintézetek, illetve az alapító, valamint kutató és adminisztratív központ Buildecon és a módszertani hátteret biztosító Eltinga együttműködése.

A 2020 nyári EECFA előrejelző tanulmányok június 29-én kerülnek kiadásra, és megrendelhetőek a www.eecfa.com weboldalon.

Az eredeti cikkeket angol nyelven írták: Yasen Georgiev és Dragomir Belchev, EPI – EECFA Bulgaria; Michael Glazer (SEE Regional Advisors) és Tatjana Halapija (Nada Projekt) – EECFA Croatia; Dr. Ales Pustovrh – Bogatin, EECFA Slovenia.

Magyar nyelvű cikk: Falucskai Eszter (Buildecon)

Címkék: buildecon, eecfa, ELTINGA