Hogyan kell megfelelően beépíteni egy műanyag ablakot?
HIRDETÉS
b_gabor 2021.02.19.

A minőségi műanyag ablakok kiemelkedő műszaki színvonalat képviselnek, egyre javul a hő- és hangszigetelési képességük. Ezeket az elvárt tulajdonságokat csak akkor tudják nyújtani, ha nemcsak megfelelő minőségű terméket választottunk, hanem az ablak beépítése is szakszerűen történik. 

Az ablakbeszerelés folyamata számos buktatót rejt magában, ezért tanácsos ezt a munkát szakemberre bízni. Ezzel együtt is jó tisztában lenni azzal, hogy megrendelőként mikre kell odafigyelnünk a különböző fázisok során.
 

 

Hogyan kell megtervezni egy műanyag ablak beépítését? 

A sikeres ablakbeépítés a tervezésnél kezdődik. Már a tervdokumentáció készítése során fontos meghatározni, hogy hova milyen típusú ablak kerül, milyen lesz a beépítési környezete, és milyen árnyékolástechnikával, illetve egyéb kiegészítőkkel szeretnénk felszerelni. Ezek a tényezők ugyanis nemcsak a nyílászáró kiválasztást, hanem a falnyílás, az áthidaló, és az – adott esetben süllyesztett – küszöb helyének kialakítását is befolyásolják.

 

Miért fontos, hogy egy nyílászáró megfelelően legyen beépítve?

Azon túl, hogy az ablak alapvető funkciójára – pl. nyitásirány – odafigyelünk, valamint körültekintően megtervezzük, hogy milyen típusú, kialakítású és működtetésű árnyékolót választunk az ablakainkhoz, még az ablakméretet is pontosan fel kell mérnünk. Egy rosszul megválasztott nyitásirányú ablak folyamatosan kényelmetlen kezeléssel jár, adott esetben elveszi az értékes teret a lakótérből. A helytelen méretfelmérés a beépítésnél okoz bosszúságot.

A túl nagy beépítési hézag rontja a rendszer statikai szilárdságát, valamint hőszigetelési képességét, míg túl kicsi hézag esetén nehézkes a beépítés, és a megszakításmentes szigetelés. Ez lokális hőhidak kialakulásához vezethet, ami páralecsapódást és penészedést okozhat.

A tervezésből és felmérésből adódó hibákon túl a helytelen beépítés is sok gondot okozhat. A nyílászáró nem függőleges beállításából eredően az ablakszárnyak nem állíthatóak meg bármilyen helyzetben, hanem állandóan becsukódnak, vagy éppen kinyílnak. Szintén a rossz beállítás és rögzítés következménye, amikor a szárny szorul, nehezen zárható. Ez a jelenség az ablak élettartamát befolyásolja kedvezőtlenül.

 

Milyen lépései vannak a szakszerű ablakbeépítésnek? 

Napjainkban alapvetően két fő beépítési technikát különböztetünk meg: PUR habos, illetve RAL szerintit. Az ablakbeépítés egyéb folyamatlépései a két beépítési technika esetén egységesek. Ablakcsere esetén a folyamatsor kiegészül a régi nyílászáró kibontásával. Az ablakbeépítés utáni utómunkálatok választhatóak, a megrendelői igényeknek megfelelően, az arra vonatkozó megállapodás szerint készülnek el.

Helyszínre szállítás, előkészületek
Az ablakbeépítés a megrendelővel előre egyeztetett időpontban történik. Az új nyílászárók helyszínre szállítása speciálisan erre a feladatra felkészített, tárolókerettel ellátott járművön, elmozdulás elleni rögzítéssel történik. A nyílászárókat a tárolás és mozgatás során a profilok felületére gyárilag felhelyezett védőfólia védi. A nyílászárók alját a könyöklő-párkányfogadó (záróprofil) óvja, melyen a nyílászáró könnyen mozgatható, és amit néhány gyártó alaptartozékként biztosít.
A munkaterület hozzáférhetőségének biztosítása, és a környező bútorok, lakberendezési tárgyak porvédelme a megrendelő feladata, mely célra a festéskor is használt eldobható takarófólia tökéletesen megfelelő.

Ablakcsere esetén: régi nyílászáró kibontása
A régi ablak kibontásához az ablakszárnyakat előbb el kell távolítani. A tokot roncsolásos technikával több darabra kell vágni annak érdekében, hogy a falszerkezet és vakolat minél inkább ép maradjon.

Falnyílás előkészítése
Az új nyílászáró beépítése előtt az esetleges nagyobb falhibákat javítani kell, különös tekintettel a falszakaszok vízszintes, illetve függőleges beállítására. Amennyiben a körülmények ezt lehetővé teszik, célszerű ezt a lépést még a nyílászáró-felmérés előtt elvégezni.
A beépítés előtt a falnyílásokat megtisztítják, eltávolítva a maradék törmelékeket, és portalanítva a falfelületeket.

Beállítás, szintezés
Következő lépésben a nyílászáró szárnyait, illetve fix üvegeit kiszerelve a tok a tervezett helyére kerül. A vízszintes és függőleges pozíció beállításához ékekkel kell rögzíteni a véletlen elmozdulás ellen. Bizonyos esetekben a beállítást rögzítőpárnák segítségével végzik el. A beállítási folyamat során a tok derékszögben történő beépítését az átlók egyenlőségének ellenőrzésével végzik el. A precíz szintezés, beállítás elengedhetetlenül fontos a későbbi tökéletes működés és könnyű kezelhetőség érdekében.
Sorolt szerkezetek esetében ügyelni kell arra is, hogy az egyes elemek síkban legyenek egymáshoz képest.

Rögzítés, funkciópróba
A beállítás után következik a tok rögzítése. Erre a műveletre két elterjedt technika létezik.
Az egyikben a tokot átfúrva a rögzítést speciális tokrögzítő csavarokkal végzik. A tokrögzítő csavar hosszát a falazat anyaga, a tok szélessége és a szerelési hézag vastagsága határozza meg. Tömör, kemény anyagú falban (pl. beton, kmt tégla) 130-150 mm elegendő, míg porózus falba (pl. Ytong, vályog) 180-210 mm is szükséges lehet. A művelet elvégzése után a csavarfejeket műanyag takarókupakokkal takarják el.
A másik rögzítési technika a rögzítőfüles megoldás. A fülek a tokprofil külső oldalán lévő horonyba kerülnek behelyezésre, majd falhoz rögzítésre.
Mindkét technika esetén a megfelelő rögzítés érdekében a csavarok a sarkoktól körülbelül 15 cm-re, egymástól átlag 50-70 cm-re helyezkednek el.
A rögzítést követően vízpermetezővel meg kell tisztítani a szerelési hézagnál lévő falfelületet. Erre a tökéletes hőszigetelés elérése érdekében van szükség, mivel a szigeteléshez használt PUR hab jobban megtapad a nedves, pormentes felületen.
A tok rögzítése után vissza kell helyezni a szárnyakat, illetve beüvegezni a fix részeket, majd elvégezni a funkciópróbát a szerelési hézag kitöltése előtt.


 
PUR habos technika esetén: szerelési hézag kitöltése hőszigetelő habbal
A kirögzített tok és a fal közötti szerelési hézag alacsonytágulású, jó minőségű PUR habbal kerül kitöltésre, ügyelve arra, hogy a tok külső oldalára ne folyjon ki, ugyanakkor a kitöltés hézagmentes legyen. Habosítás után az egy méter fölötti tokszárakat ki kell támasztani, mivel a tömítő hab tágulása deformációt okozhat. Plusz 5 fok alatt téli felhasználásra minősített habot kell használni. PUR habos technika esetén ügyelni kell arra, hogy a szabadon hagyott hab felülete mielőbb eltakarásra kerüljön, mivel az anyag nem UV álló (idővel szétporlik), valamint képes felvenni a környezeti nedvességet, rontva ezáltal a hőszigetelést.

RAL szerinti beépítésnél: duzzadó szalagok és/vagy ablakbeépítő fólia felhelyezése
A passzívházas követelményeknek való megfeleléshez szükséges a beépítési hézagot speciális duzzadó szalagokkal és ablakbeépítő fóliával beépíteni. Ezt a technikát nevezik RAL szerinti beépítésnek. Az illeszkedésnek belül párazárónak, kívül csapóesőállónak és páraáteresztőnek kell lenni. A fóliák feliratozott oldala a külső, vakolható oldal. A PUR hab ebben az esetben a külső oldali duzzadó szalag és a belső oldali párazáró fólia közötti szakaszra kerül. Ez a beépítési technika összességében sokkal megbízhatóbb, tartósabb hő- és hangszigetelési eredményt biztosít.

Ablakszárnyak felhelyezése
A tok beépítése után az ablakszárnyak visszakerülnek a helyükre, a kilincsek és egyéb kiegészítők felszerelése után egy utolsó ellenőrzésen, szükség esetén finombeállításon esnek át. Ezzel az ablak beépítése elkészült, de az utómunkálatok még hátra vannak.

Opcionálisan: párkányok, könyöklők felszerelése, javítási munkálatok elvégzése
Az ablakbeépítést követő utómunkálatokra sok esetben későbbi időpontban kerül sor -különösen egy új építésű ingatlan esetén-, ezért ezek a tételek az ügyfél igényei szerint külön tételként kerülnek az árajánlatba. Ezek az utómunkálatok az alábbiak lehetnek: párkányok, könyöklők felszerelése, faljavítás, glettelés, festés javítása, takarítás, bontott anyag elszállítása.

 

Melyek a leggyakrabban elkövetett hibák, hogyan lehet elkerülni ezeket?

A falnyílásnak jól előkészítettnek kell lennie, különösen fontos a vízszintes és függőleges falszakaszok pontos kialakítása, valamint a derékszög (egyenlő átlók) megléte.

A fal nyílásmérete alapján lehet az ablak szélességi és magassági méretét meghatározni. A méret meghatározásakor azonban figyelembe kell venni, hogy lesz-e árnyékoló, és milyen fajta. A vakolható tokozású árnyékolók esetén az áthidaló kialakításnál kell odafigyelni, külsőtokos megoldásoknál pedig általában toktoldó alkalmazására van szükség.

Az árnyékoló működtetése is befolyásolhatja a nyílászáróméreteket. Kézi mozgatáshoz toktoldóra lesz szükség, míg motoros mozgatáshoz 230V-os elektromos kiállásra.

Bejárati- és erkélyajtók esetében az aljzatbetont kell a tervezett küszöbnek megfelelően előkészíteni.

A falvastagság és szigetelés, valamint az áthidalók határozzák meg, hogy hova kell kerülnie az ablak síkjának. Ez alapján lehet a párkány és könyöklő mélységi méreteit meghatározni. Utóbbiak megfelelő csatlakoztathatóságának érdekében az ablaktok alatt 30 mm-es párkányfogadó elhelyezése szükséges. Ez legtöbb esetben az ablak tartozéka, azonban az ablak függőleges méretének meghatározásakor ezt figyelembe kell venni.

Ha a fenti tényezőkre, hibalehetőségekre nem figyelünk oda kellően, akkor az a beépítést is nagy mértékben megnehezítheti, illetve a végeredmény esetleg nem lesz olyan tökéletes, mint amilyenre számítottunk.

 

(X)
 

Címkék: