2013. április 18-án, a 30. jubileumi műemlékvédelmi világnapon ICOMOS-díjban részesült a Zsolnay Kulturális Negyed, valamint a Zsolnay Mauzóleum. A díjakat a Pest megyei Vármegyeháza Dísztermében adták át.

Az 1853-ban megnyitott Zsolnay Manufaktúra területén létesített üzemi- és lakóépületek 2001. évben országos védelem alá kerültek az egyes ingatlanok műemlékké nyilvánításáról, illetőleg műemléki védettség megszüntetéséről szóló 8/2001. (III. 30.) NKÖM rendelet értelmében, az 1853-as alapítású gyár 1860 és 1924 között épített, kívül és belül gazdagon díszített lakó- és üzemi épületeinek, építményeinek, berendezéseinek, kéményeinek és kemencéinek megőrzése, a Zsolnay Vilmos és örökösei által létrehozott értékek fennmaradásának biztosítása érdekében, míg az 1901 és 1913 között épült Zsolnay Mauzóleum műemlék jellegű építménnyé nyilvánításáról a 8035/1979. számú OMF határozat gondoskodott.

A megőrzés szándéka még az 1990-as évek elejére nyúlik vissza. A védési eljárás megindításával párhuzamosan az épületek részleges renoválása is megkezdődött az 1990-es években. A Zsolnay Gyár vezetése kihasználva az akkoriban még létezett műemléki többletköltség intézményét pl. a Mauzóleum keresztjét és a Sikorsky-ház külső kerámia-elemeinek jó részét már helyreállította. Sor került a Mauzóleum részleges külső felújítására is. A nagyrészt igen leromlott állapotú épületek teljes felújítására azonban a műemléki védettség kimondása után sem került anyagi forrás 2001 után, így a legnagyobb lendületet e téren valójában az EKF-program adta meg 2006 után.

A közel 35 000 m2 területen megvalósított felújítás és helyreállítás valamennyi épületet érintette, ezáltal a ZSKN területén lévő 33 épület (ezek közül 16 műemlék) új funkciót kapott a kialakított kulturális negyedben. Új funkciók: egyetem, bábszínház, kávézó, kiállítótermek, turisztikai központ, üzletek, szálláshely, koncertterem.
A Mauzóleum felső szintje pedig látogatói térként működik tovább, a kriptatérben pedig a család tagjai róhatják le kegyeletüket.

- A beruházások megvalósítója: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata
- A ZSKN helyreállításának tervezői: MCXVI Kft. (Herczeg László, Csaba Kata, Pintér Tamás vezető tervezők.)
- A Mauzóleum helyreállításának tervezője: Müller Mária vezető tervező.
- A kivitelezési munkálatokat a Reneszánsz Kőfaragó Zrt. és a Magyar Építők Zrt. konzorcium végezte.

A felújítás során elsőrangú szempont volt a műemléki érdekek érvényesítése és a kulturális javak megőrzése. A legfőbb célkitűzést az egykori üzem tereinek korszerű, XXI. századi hasznosítása jelentette úgy, hogy a Zsolnay Gyár és a Zsolnay-család anyagi és szellemi öröksége kerüljön a látogatóközpont homlokterébe, mind az építészet, mind az iparművészet tekintetében.

Nemzetközi viszonylatban is különleges helyet foglal el a műemlékek sorában a ZSKN és a Mauzóleum. A felújítás-helyreállítás megteremtette annak lehetőségét, hogy a látogató teljes panorámát kapjon a kiállítótermek gazdag anyagának segítségével az egykori gyár tevékenységéről 1850 és 1970 között, valamint a revitalizált közterületeken sétálva, a szoborparkot és az épületkerámiák sokaságát megtekintve egyfajta szabadtéri múzeum is felfedezhető a XIX. és XX. század fordulójára eső szecesszió legszebb hagyományait felelevenítő épületek között. Mindeközben jó érzékkel megtervezett, újonnan létesített egyetemi épületek is kerültek a negyedbe, melyek modern építészeti megoldásai tökéletes egyensúlyt képeznek a műemlék épületekkel. Egy ilyen léptékű munka esetében óhatatlanul történnek veszteségek is; csekélyebb értékű épületek bontása, a korábbi nagy kiterjedésű kert területének szűkülése az újonnan megálmodott funkciók miatt sorolhatók ebbe a körbe.

A mérleg azonban pozitív: a Zsolnay Gyár a XXI. században új dimenzióba került. Említésre érdemes, hogy az iparművészeti és építészeti remekeket produkáló családtagok alkotásai mellett (pl. Zsolnay Teréz és Júlia kerámiái a Gyugyi-gyűjteményben és Sikorski Tádé épületei a Negyed területén), a jövő szobrászait is ezekben az épületben képzik majd az Egyetemi Negyed területére költözött művészeti karon. A komplex kapcsolódási pontok izgalmas egységet képeznek ekképpen, melyre a koronát a Sikorski Tádé által tervezett Zsolnay Mauzóleum helyezi fel, melyben a felújítást követően a kriptatérben megtalálhatóak Zsolnay Vilmos szarkofágba helyezett hamvai.

A Zsolnay Kulturális Negyed és Zsolnay Mauzóleum komplex egység, melynek építészeti minősége, iparművészeti jelentősége önmagában indokolta az ICOMOS-díjra történő felterjesztést.