Idén először hazai hidak versenye! Te is szavazhatsz április 30-ig!
Java 2018.04.09.
A Hidászokért Egyesület és a KTE Közlekedésbiztonsági Tagozata közösen alapította ezt a díjat azzal a céllal, hogy a magasépítés e speciális ágán belül a különleges fővárosi és vidéki hidak harmonikus szépségére, szerkezetére, bravúros statikájára, fejlődő technikai megoldásaira felhívja a figyelmet.

Koncepciójuk szerint minden évben egy témakör köré rendeződnek majd a kiválasztott hidak. Például: tartószerkezetük (boltozatok vagy rácsostartós hidak vagy ívhidak), anyaguk alapján (fa, acél, beton) stb.

Az idei – és egyben első – Év hídja jelöltek közé a Duna és a Duna-ág hídjait (összesen 10) választották ki. A tematika apropóját a zajló Duna-hidas munkák adták: Budapesten egy új Duna-hídra hirdettek nemzetközi tervpályázatot, megépült Győr közelében az új Mosoni-Duna-híd, és javában zajlik az új komáromi Duna-híd építése.
A listában összesen négy budapesti hidat választott ki a szakértői zsűri:

• Megyeri híd (2008)
• Erzsébet híd (1964)
• Petőfi híd (1937)
• Rákóczi híd, korábbi nevén Lágymányosi híd (1996)

Meglepő, de a listából kimaradt három világviszonylatban is gyönyörű hídunk, a Margit híd, a Szabadság híd és a Lánchíd, míg olyan ikonikus hídak, mint a Mária Valéria híd vagy a ráckevei Árpád híd szerepelnek. E négy budapesti híd a zsűri szerint egész másképp különleges, mint a többi.

A budapesti hídismertetők a forrás szerint:

„A Megyeri az első nagy ferdekábeles hidunk, a letisztult XXI. századi hídépítészet mintapéldánya. Hatalmas forgalom átvezetésére képes, sőt, úgy építették meg, hogy a mostani 2x2 sávos utat 2x3 sávosra is lehet bővíteni. Száz méter magas, „A” alakú pilonjai messziről látszanak.”

„Az Erzsébet híd jelkép, a II. világháború utáni újjáépítés szimbóluma, az egyetlen klasszikus kábelhidunk. Nemcsak vonalvezetése szép, amely emlékeztet az eredeti Erzsébet lánchídra, hiszen arányai ugyanolyanok, a kábelek pedig ugyanolyan ívben függnek, mint a régi láncok, hanem a hídról a kilátás is páratlan. Sokáig, a Pentele híd megépültéig a legnagyobb nyílású magyar híd volt.”

„A Rákóczi híd ügyes megoldása egy hídépítészetileg szinte megoldhatatlan feladványnak, hiszen kialakításakor tekintettel kellett lenni a mögötte lévő vasúti hídra. Azaz annak nyílásbeosztását kellett követnie, és úgy kell érvényesülnie, hogy mögötte ott a masszív rácsos szerkezetű vasúti híd. Nem véletlen, hogy 20 év alatt közel 30 változatot vizsgáltak meg és vetettek el. A megépült híd magasba nyúló oszlopai nem öncélúak: a híd világításában játszanak szerepet.”

„A Petőfi híd talán a legkevésbé ismert és elismert belvárosi hidunk. Évtizedeken át a legdélebbi budapesti hídként óriási terhelést volt kénytelen elviselni, néha beragadt sarukkal, azaz a dilatációs mozgásokat a szerkezetnek kellett elnyelnie. 1937-ben a leghosszabb magyar híd volt, szerkezete rendkívül karcsúnak számított, és bár 1945-ben a német csapatok ezt a hidunkat is felrobbantották, szinte változatlan formában történt újjáépítése óta viseli a forgalmat.”

A jelölésnél a zsűri az alábbi szempontok alapján kéri az értékelést:

• Hídalak és erőjáték összhangja
• Arányosság (például nyílásméretek)
• Igényesség a részletekben
• Környezetbe illeszkedés
• Történeti jelentőség

A további hat híd ismertetői és fotói itt érhetők el, ahol mind a 10 versenyben lévő hídra lehet szavazni.Május 11-én,

a Közlekedési Kultúra Napján derül ki, melyik a legszebb hidunk!

Forrás: pestbuda.hu

Címkék: Hidászokért Egyesület, hídépítészet, KTE Közlekedésbiztonsági Tagozata