A jelenleg is zajló kiállítás ezt a küldetést viszi tovább: a közös történelmi örökséget a jövőbeli együttműködés irányává alakítja.

A tárlat azokat a magyar építészeket mutatja be, akik a száz évvel ezelőtti Sanghajban éltek és alkottak, és maradandó nyomot hagytak Kína modern  építészetében. A kiállítás egyszerre tiszteleg a közös kulturális örökség előtt, és egyben új dimenziókat nyit a magyar–kínai kulturális és technológiai párbeszédben.

A kutatáson alapuló kiállítás először mutatja be egyetlen egységben a két legendás sanghaji magyar építésziroda– Hudec és Gonda irodák –életművét, valamint négy meghatározó magyar építész: Hudec László, Gonda Károly, Mátrai Béla és Sömjén Rudolf alkotásait. A magyar tervezők munkássága máig élő örökség Sanghajban. Az általuk tervezett ikonikus épületek – köztük a Grand Theatre, Park Hotel, Capitol, Sun Sun áruház, Cathay mozi és számos más közismert épület – napjainkban is meghatározzák a metropolisz arculatát. A sanghaji városi kormányzat az elmúlt évtizedekben kiemelt figyelmet fordított megőrzésükre: az épületek többsége műemléki védelem alatt áll, restaurálták őket, és a város történeti és kulturális identitásának szerves részei.

A bemutatott anyag hangsúlyozza, hogy az Osztrák–Magyar Monarchia építészeti iskoláiban szerzett tudás és a magyar tervezők innovatív szemlélete miként olvadt össze a nyitott és befogadó nagyvárossal, Sanghajjal, hogyan formálták meg Sanghaj új modern arculatát, és hogyan hatott inspirációként kínai építészgenerációkra. A világhírű kínai–amerikai építész, I. M. Pei is korai, meghatározó élményként tekintett a Park Hotelre és a korszak sanghaji modern
architektúrájára.

A kiállítás röviden bepillantást enged az egykori sanghaji magyar diaszpórába is, felidézve azoknak a magyaroknak az életútját, akik a XX. század elején Kínában találtak új otthonra, és munkájukkal, közösségi szerepvállalásukkal hidat képeztek a két kultúra között. A megnyitó 2025. december 1-jén különleges szimbolikát hordoz: Hudec László 1934-ben átadott Park Hotelje éppen 91 évvel ezelőtt, ezen a napon nyílt meg. A toronyház egykor Ázsia legmagasabb épületének számított – máig a világ építészettörténetének ikonikus alkotása. 

A kiállítás arra is rávilágít, hogy míg egy évszázada a magyar mérnöki tudás és innováció tette lehetővé Sanghaj ikonikus épületeinek megalkotását, addig ma a kínai technológiai és digitális innovációk legfejlettebb eszközei teszik hozzáférhetővé a tárlat tartalmát korszerű, élményszerű kulturális megjelenítő rendszereken keresztül, mindezzel szervesen kapcsolódva a kortárs kínai városfejlesztési törekvésekhez és építészeti szemlélethez. 

A kiállítás és rendezvénysorozat a Budapesti Kínai Kulturális Központ szervezésében, a Magyar–Kínai Baráti Társaság együttműködésével valósul meg. A kutatómunkát és az anyag összeállítását számos rangos magyar és kínai intézmény és szakmai partner támogatta, többek között a Magyar Nemzeti Levéltár, az Építészeti Múzeum és Dokumentációs Központ, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a sanghaji Tongji Egyetem, a Magyar Építőművészek Szövetsége, valamint az építészek leszármazottai.

Hudec László 
A sanghaji modern építészet legismertebb alakja, aki több, mint 70 épületet tervezett Sanghajban. Legikonikusabb műve a Park Hotel (1934) megépülésekor Ázsia legmagasabb épülete, amely meghatározta a város arculatát és későbbi építészgenerációkra is hatott. Hudec az Osztrák–Magyar Monarchia építészeti hagyományait innovatív mérnöki megoldásokkal ötvözte, munkái ma is meghatározó részei Sanghaj városképének.

Gonda Károly
Ultramodern stílusáról ismert építész, a korszak egyik legjelentősebb sanghaji irodájának vezetője. Műhelye a város modernizációjának meghatározó központja volt, és számos ikonikus épület fűződik a nevéhez. Alkotásai a modern formanyelvet funkcionális, emberközpontú szemlélettel ötvözték. Irodájában építészként dolgozott Sömjén Rudolf is. 

Mátrai Béla
Hudec László irodájában dolgozott, és műszaki vezetőként vett részt a Park Hotel megvalósításában. Emellett három saját épületet is tervezett Sanghajban. Munkáját a precíz mérnöki látásmód és a reprezentatív formai világ jellemezte. Jelentős szerepe volt a magyar építészeti tudás sanghaji adaptálásában.

Sömjén Rudolf
Gonda Károly irodájában segédépítészeként dolgozott, és aktívan közreműködött több ikonikus épület - Cathay mozi, Capitol Theater, Sun Sun Üzletház és mások - tervezésében. Munkássága megmutatja, hogyan kapcsolódott a fiatal magyar építészgeneráció a korszak sanghaji modernizációjához, és hogyan vált a magyar építészeti tudás szerves részévé a város fejlődésének.1932-től a Leonard – Vesseyre & Kruze építészirodában folytatta munkáját; e korszakának maradandó lenyomatát a fennmaradt bámulatos perspektívák és kifinomult belsőépítészeti tervek őrzik, többek között a Chung Wai Bank elegáns belső tereinek tervei. 

A rendezvénysorozat többek között szakmai kerekasztalokat, filmvetítéseket, diákprogramokat, valamint gasztronómiai és zenei eseményeket kínál. A programsorozat csúcspontja egy nemzetközi kreatívipari konferencia lesz 2026. január 15-én a Magyar Nemzeti Múzeumban, amely a modern kultúraközvetítés, technológiai együttműködés és kreatív innováció kérdéseit vizsgálja magyar és kínai szakértők részvételével. A kiállítást 2026-ban további magyar és kínai városokban köztük Sanghajban és Sencsenben is bemutatják.

A projekt egyedülálló lehetőséget kínál a magyar és kínai partnereknek a tudástranszfer, innováció és kulturális értékteremtés elmélyítésére. A közös munka szellemisége több mint másfél évtizedre nyúlik vissza, és számos közös kiállítás, film, könyv és együttműködés bizonyítja a két ország kulturális kapcsolatainak tartósságát.

Forrás: sajtóközlemény, Magyar-Kínai Baráti Társaság