Az alábbiakban egyedi összeállítás következik az építőiparban érdekelt vállalkozók és tervezők kooperációs taktikáinak, minőségről és szakmai presztízsről alkotott elképzeléseinek időszerűségéről. Lássuk az elavult és idejétmúlt minőségfelfogásokat (dőlt betűkkel) a korszerű minőségfelfogással (vastagított szövegrész) szembeállító kistükröt 22 pontban. Sulkó Péter építész, igazságügyi szakértő írása.

1.
A szervezet eltűri a gyenge minőséget. Senki nem tudja pontosan, hogy mi a minőség meghatározása.
A szervezet, érdemi résztvevő, egyáltalán nem tűri el a gyenge minőséget. Meg kell tenni pontosan azt, amit megtenni tervezünk. Meg kell tenni azt oly módon, hogy a vevő (megbízó, megrendelő) elégedett legyen (sőt múljuk felül elvárásait).

2.
A rosszat elválasztják a jótól a megvalósítás (építés) során.
Nincs válogatás. A minőségi problémákat megoldják, megelőzik és kizárják az ismételt előfordulásukat.

3.
A minőség a minőségellenőrző szervezet felelőssége (ha van).
Mindenki felelős a minőségért. A kézbesítőtől az első számú vezetőig.

4.
Az embereket felelősségre vonják, ha gyenge minőségű a termék.
A munkatársakat elismerésben részesítik a hiba feltárásáért és a legkisebb minőség javításáért is.

5.
A minőséget ellenőrzik.
A minőséget folyamatosan és következetesen szabályozzák és fejlesztik.

6.
A minőség evolúció (fejlődő változás), fokozatos fejlődés. A vezetők remélik, hogy a minőség lépcsőzetesen fejlődik egyre magasabb szintre.
A minőség revolúció (tökéletesítés). A minőségfejlesztéssel foglalkozó vezetőség kölcsönösen támogatva halad előre. Nem vár senkire.

7.
A vezetőség meggyőződése, hogy a minőségi problémákat legtöbbször a gondatlan dolgozók és a rosszul végzett munka okozzák.
A vezetőség kezében van a minőségi problémák 85-95 %-a. A vezetőségen múlnak azok a problémák, amelyeket az általuk kialakított rendszerek okoznak, ugyanis az alkalmazottakat arra képezik, hogy e rendszeren belül annak előírásai szerint cselekedjenek.

8.
A vevő rossz részegységgel, szolgáltatással vagy információval való találkozásának megelőzéséhez egy hadseregnyi minőségellenőrre van szükség.
A minőségellenőri munkahelyeket megszüntetik, de a minőségügyi szakembereket tovább alkalmazzák tanácsadóként, hogy betanítsák és tovább képezzék a dolgozókat a hatékonyabb önellenőrzésre.

9.
Létezik egy határ, ameddig a minőség javítása költséghatékony. A túl sok minőség csökkenti a hasznot.
A minőségjavítás gyakran hoz nagyobb hasznot is. Minőségből nem lehet túl sok. Ellenszegülés a minőségjavításnak a szervezet halálos ítélete a piaci versenyben.

10.
A legtöbb tevékenységhez munkaköri leírást alkalmaznak, mely előírja a teljesítés elfogadható szintjét is.
Ezen előírások értelmüket vesztve elavultak.  Ezeket az egyre magasabb célok és a folyamatos tökéletesítés igénye helyettesíti.

11.
Azért vagyunk, hogy előállítsuk és eladjuk termékeinket, szolgáltatásainkat, és ezzel pénzt keressünk.
Azért vagyunk, hogy megoldjuk megrendelőink – vevők elvárásaira alapozott – problémáit, és ezzel keressünk javakat.

12.
Az alkalmazottak egy meghatározott tevékenységre szakosodnak.
Az alkalmazottak megtanulják más területek munkáját is, hogy megtudják az ő munkájuk miben és mennyire befolyásolja e tevékenységek eredményességét. A változó megrendelői (vevői) igények kielégítése fokozottan növekvő rugalmasságot kíván.

13.
A túl nagynak látszó hibák előfordulása esetén a vezetőség megálljt kiált: „meg kell állapítanunk, hogy mi ment rosszul!” A túl nagy hibák önkényes megítélése teljesen figyelmen kívül hagyja a világot uraló egyik alapvető törvényt: a természet változásának törvényét.
Ebben a világban folyamatosan minden változik. Ez természeti törvény. Nincs két olyan pénzérme, ami tökéletesen azonos tömegű lenne. Nincs két ember, aki tökéletesen azonos magasságú lenne. A minőségjavítás folyamatában csökkentik a szóródás mértékét, és ez jobb egyformaságot, megbízhatóságot, előreláthatóságot, hosszabb élettartamot és nagyobb vevői megelégedettséget eredményez.

14.
A minőség javítása és a termelékenység növelése ellentétes és ellentmondó célnak tűnik.
Minőség = ideális termelékenység. A minőségjavítás termelékenységjavítást eredményez. A kevesebb újrafeldolgozási, szállítási, garanciális költség, stb. ugyanakkor nagyobb termelékenység, ezért az árbevétel kettős hatású javulást eredményez.

15.
A vállalati kultúra célja a mennyiség.
A vállalati kultúra a minőségre összpontosít. Iparági, regionális és nemzeti minőségi díjakért versenyeznek. A minőség jelszó az a közös cél, amely mögött az alkalmazott és a vezető együtt sorakozik fel.

16.
Az embereket a pénz motiválja. Fizess nekik többet, és javulni fog a minőség.
Az embereket sok dolog motiválja: a pénz, a barátság, az elismerés, a kihívás, stb. Csupán magas fizetésekkel nem lehet megvásárolni a minőségközpontú viselkedést. Azonban a magas minőségi színvonalat a vezetőség egy értelmes és elkötelezettséget garantáló elismeréssel is elérheti.

17.
A minőségi problémákat megoldó módszerek alkalmazására csak a minőségellenőrző / biztosító dolgozó mérnököket képezik ki.
Mindenkit képeznek – képzéstámogatás, élményszerzés, gondoskodás, stb. – a minőségi problémák egyszerű, hatékony és gyakorlati módszerek alkalmazására.

18.
A vevő szó: a végső felhasználót jelenti.
A vevő-megrendelő kifejezés: szélesebb értelmű, nemcsak a végső felhasználót jelenti, hanem a gyártási folyamatban közvetlenül következő személyt vagy szervezetet is, akinek a terméket vagy szolgáltatást átadják (pl. a marketing szervezet egyik vevője, megrendelője a műszaki tervezés, a gyártásé a kiszállítás, stb.). Minden alkalmazott meg tudja határozni, hogy ki az egyedi megrendelője, vevője. Mindezek összegzett hatása a kapcsolatok nagymértékű gyarapodása.

19.
A beszállító jelenti azt a másik vállalatot, ahonnan az anyagokat, termékeket, szolgáltatásokat vásárolják.
A beszállító kifejezést kiterjesztik arra a vállalaton belüli személyre vagy szervezetre is, akitől az anyagokat, termékeket, szolgáltatásokat átveszik.

20.
A vevő a KIRÁLY.
A vevő, megrendelő nemcsak király, a vevő-megrendelő MINDEN és meghatározó bizalmas.

21.
A haszon a legfontosabb.
A minőség az első. Ez az erőforrás a hosszú távú haszonra.

22.
A minőség egy vállalati szervezet ügye.
A minőség olyan utazás, melyen az egész szervezetnek részt kell vennie és amelyen nemcsak az utazás egésze, de minden egyes állomás sikere is azonos súllyal esik latba.


Felhasznált irodalom:

P.B. Crosbby: Quality is Free (A minőség ingyen van), 1979.
J.M. Juran&F.M.Gryna: Minőségszabályozók, New York: McGraw-Hill, 1991.


Összeállította:

Sulkó Péter

építész
reg. igazságügyi szakértő
reg. fel. tervező
reg. fel. műszaki vezető
reg. minőségügyi auditor