A pályázat szükségességét az indokolta, hogy sajnálatos módon az M4-es metró építését úgy örökölte meg a hivatalba lépő új városvezetés és a BKK, hogy a kelenföldi végállomásnál a felszíni rendezés, az M1-M7 autópályák felől érkező autóforgalom P+R parkolóba vezetése és a Budaörs, Gazdagrét felől érkező buszok végállomásoztatása nem volt megoldott - áll a BKK közleményében. .

A pályázatot azzal a céllal írták ki, hogy az őrmezei oldalon létesülő intermodális csomópont beépítésére, a távlati fejlesztési lehetőségeket is mérlegelő tervjavaslatokat kapjanak, melyek kitérnek a kapcsolódó közúthálózat valamint az ingatlanon megvalósuló autóbusz-pályaudvar és P+R parkoló létesítmény részletes terveire is. Cél szerint az M4 metró beruházáshoz kapcsolódóan, Magyarországon elsőként valósul meg olyan, európai színvonalat képviselő, terminál jellegű autóbusz-pályaudvar épület, amelyből közvetlenül történik a felszállás a helyi és helyközi autóbuszokra. A terminál jellegű autóbusz-pályaudvar lehetővé teszi, hogy a metróról történő átszállás során az utasok komfortos, hűtött-fűtött térben várakozhassanak, valamint lehetőség nyílik különböző kereskedelmi és vendéglátó szolgáltatások igénybevételére is. Közel 500 P+R férőhely kerül elhelyezésre a kelenföldi térségben a tervezett autóbusz-pályaudvar területén. A P+R parkolók mellett kialakításra kerülnek rövid idejű várakozást lehetővé tevő ún. K+R megállóhelyek, valamint taxidrosztok. A P+R férőhelyszám bővítése érdekében bevonjuk a Kelenföldi pályaudvar őrmező oldali használaton kívüli 8 vágánya által elfoglalt jelenleg kihasználatlan területet. A kerékpárosok és a gyalogosok számára minden irányban kényelmesen és biztonságosan átjárhatóvá válik a térség, valamint az autóbusz-pályaudvarhoz kapcsolódóan telepítésre kerül 120 B+R tároló is.


Az igen összetett, városépítészeti és közlekedésfejlesztési szempontokat mérlegelő 11 fős bírálóbizottság munkájában Finta Sándor fővárosi főépítész elnökletével és Vitézy Dávid BKK vezérigazgató közreműködése mellett Takács Viktor XI. kerületi főépítész, a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara, a Magyar Építész Kamara, a Budapesti Építész Kamara továbbá a BKK szakértői vettek részt.

A megadott, 2013. március 4-i határidőre 12 pályamű érkezett be, melyek mindegyike eleget tett az előírt szabályossági követelményeknek, így kivétel nélkül érvényesek és elbírálhatók voltak.

A bírálat során az alábbi szempontok szerint történt az értékelés:

– az átfogó városépítészeti koncepció minősége,
–a programnak és a funkcionális követelményeknek való megfelelés,
–településrendezési, építési előírások betartása,
–az építészeti kialakítás minősége,
–a környezetbe illesztés,
–gazdaságos üzemeltetés, energiatakarékosság,
–tervpályázati mű kidolgozottsága, amelyen belül különösen fontos a műszaki tartalom.

A pályaművek bírálata során bebizonyosodott, hogy az őrmezei intermodális csomópontban nem csupán egy jól működő, európai színvonalú buszpályaudvar és a hozzá kapcsolódó P+R és B+R funkció megvalósítására van lehetőség, hanem a terepadottságok kihasználásával, az épületek tetőkertjeként vonzó városi köztér alakítható ki, mely kedvező kapcsolatokkal bír a lakótelep irányába illetve a fejlesztési területekhez.

Ütemezés terén azok a megoldások nyerték el a bírálóbizottság tetszését, amelyek esetében az első ütemben nem kellett a megerősített tartószerkezet miatt előzetesen többletköltségeket felvállalni. Továbbfejleszthetőség tekintetében a pályázat arra is rámutatott, hogy míg az intermodális csomópont telkének további fejlesztése igencsak feszített területhasználatot eredményez, a MÁV vágányok területe P+R használatra rövid- és hosszútávon egyaránt kedvező lehetőségeket kínál.

Fenti szempontok figyelembe vételével, a bírálóbizottság értékelése alapján két pályamű is volt, mely főbb elhatározásaiban, részletmegoldásaiban fej-fej mellett haladva, hasonlóan magas színvonalon teljesítette az elvárásokat, és megfelelő kiinduló alapot jelenthet a továbbtervezés során. Ennek okán, a bírálóbizottság javaslata szerint a pályázatot követő hirdetmény nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárásra a továbbtervezésre érdemesnek minősített és a megosztott első helyre rangsorolt pályaművek tervezőit kérjük fel ajánlattételre. A két legjobb, a bírálóbizottság által egyenrangú színvonalúnak ítélt terv tehát tovább versenyez a megvalósulásért, immár a tervezési árversenyben. Az így kiválasztott tervező feladata lesz az intermodális csomópont engedélyezési és kiviteli terveinek elkészítése és az engedélyezés lefolytatása.

I. díj – megosztott (6 millió forint): 1. sorszámú pályamű – MARP-DET-TPTERV konzorcium nevében MARP Kft. (Dévényi Márton, Dévényi Sándor, Gyürki-Kiss Pál, Biri Balázs, Szabó Dávid, Tóth Attila Gábor).
I. díj – megosztott (6 millió forint): 6. sorszámú pályamű – Mérték Építészeti Stúdió Kft. (Dr. Paulinyi Gergely, Dr. Reith András, Szegő János)
III. díj (4 millió forint): 3. sorszámú pályamű – T2.a Építésziroda Kft. (Turányi Bence, Andaházy László János, Wettstein Miklós)

Megvételben részesültek egyenként bruttó 1 000 000,- forint díjazás ellenében a következő pályaművek:

4. sorszámú pályamű: 4D Építész Stúdió Kft. (Kószó József DLA, Rhorer Ádám)
9. sorszámú pályamű: MCXVI – TRENECON COWI konzorcium, MCXVI Építészműterem Kft. (Herczeg László, Keresztes Jenő, Pintér Tamás János, Baranyi-Csaba Katalin, Hajdú Gábor, Újhelyi Katalin, Kolarovszki László)
10. sorszámú pályamű: Középülettervező Zrt. (Tima Zoltán, Ernyei Balázs, Németh Tamás, Tölgyesi Kaplony, Szabó Máté, Papp Dóra, Mohácsi Sándor, Beller Roland, Gurubi Imre, Lukács Tamás)

A pályázat mai eredmenyhirdetésén Vitézy Dávid, a BKK vezérigazgatója kiemelte: Közép-Európában ez az egyik első kísérlet zárt, színvonalas intermodális buszállomásra, mely esetben a jó minőségű építészeti és funkcionális kialakítás kulcsfontosságú. A nyertes pályaművek ezen szempontok érvényesülését biztosítja, így akár régiós szinten is mintaértékű új csomópont létesülhet – sajnos az idejekorán elmaradt előkészítés miatt csak az M4-es metró átadása után – tette hozzá a BKK vezérigazgatója.

(forrás: BKK)