Az alapvető nehézséget az jelentette, hogy a tető építésénél cement fedőlapokat használtak, mely az 1970-es évekig népszerű, de egészségkárosító szálas szerkezetű szilikátot, azaz az azbesztet pótolta. A cement fedőlap ugyan nem volt ártalmas a benne élők egészségére, viszont erős porózussága miatt 2013-ban egész egyszerűen megrepedt. Az idő vasfoga az épület belsején is nyomot hagyott, emellett rendkívül száraz és fülledt volt a levegő. Ezt a homlokzati ablakokon keresztüli szellőztetéssel próbálták orvosolni, de így túl hideg lett bent, ráadásul a természetes fény hiánya állandó gondot okozott. Nehéz volt a számítógépek, táblagépek kijelzőinek olvasása is, ezért a tanárok szokatlan módon egy fekete szemetes-zacskóval oldották meg az árnyékolást. Mindezek után a kérdés tehát nem az volt, hogy lesz-e felújítás, hanem, hogy hogyan oldják meg.
„A tető átalakításánál holisztikus, hosszú távú megközelítést alkalmaztunk” – meséli Fredensborg építésze, Peter Sommerfeld a langebjergi felújítási projekt vezetője. Ennek során eltávolítottuk azokat a régi betonelemeket, amelyek ablakai nem voltak nyithatóak. A legnagyobb változást vizuálisan és funkcionálisan is az egyes termekben beépített új tetőtéri ablakok jelentik: a VELUX INTEGRA® ablakok optimális fényviszonyokat teremtenek és gondoskodnak a természetes szellőzésről, az elektromos VELUX redőnyök pedig a megfelelő árnyékolást biztosítják. Automatizált működésük következtében, a helyiség CO2-szintjétől függően lépnek működésbe a tetőtéri ablakok, vagy egy távirányító egység segítségével kézileg is vezérelhetők. Mivel a szellőzés a tantermek felső részébe került, így már a homlokzati ablakok nyitogatásával elért kellemetlen huzat sem okoz gondot.
Hans Frøslev igazgatóhelyettes úgy véli, hogy a beltéri klímaszabályozási technológia nemcsak a tanítás körülményeit teszi jobbá, a CO2-érzékelőktől és az ellenőrző rendszerből származó adatok a tanulás szerves részévé tehetők: „Magától értetődő, hogy ezek az adatok hasznosíthatók a természettudományi órákon” – állítja. A világítási tényező elemzése a VELUX Daylight Visualizer szoftverével készített szimulációk – kifejezetten a benapozáshoz kapcsolódó tervezési és elemzési feladatok támogatására szolgáló szoftver – segítségével történtek, melynek eredményei magukért beszélnek. Minél magasabb értékű a benapozási tényező, annál több fény jut az adott helyiségbe. A 2% alatti átlagérték általában tompa fényűvé tesz egy szobát, ahol szükség van a mesterséges fény gyakori használatára. Ezzel szemben, ha egy szobában átlagosan 5% feletti a benapozási arány, akkor nincs szükség mesterséges fényre, mivel fényárban úszik az egész helyiség. Az előtte-utána összehasonlításból kiderül, hogy a VELUX tetőtéri ablakok használatával a képen látható módon a korábban 1,5-3% -os értékek mára 5%-körüliek mindenhol az épületben. A Langebjerg Iskola felújítása 2014 nyarán kezdődött és ugyanebben az évben októberben fejeződött be. Ez idő alatt a diákokat ideiglenesen az épület egy másik szárnyába helyezték. A jó beltéri klíma kialakításához a rengeteg természetes fényen kívül a friss levegő is elengedhetetlen. Az iskolákra és óvodákra jellemző, hogy egy gyerekre viszonylag kevés négyzetméter jut a tantermekben és egyéb termekben, a helyiségeket pedig egy előre meghatározott időrend szerint használják. Ahhoz, hogy a tanteremben jól működjön a természetes szellőzés, kulcsfontosságú paraméter a nyitott ablakok által lefedett területnek a diákok számához és az alapterülethez viszonyított aránya. Arra kell törekedni, hogy ez a terület a lehető legnagyobb legyen. A csak homlokzati ablakok által biztosított egyoldalú szellőzésnél sokkal jobb teljesítmény érhető el, ha mindkét oldalon tetőtéri ablakok is vannak.
A Langebjerg Iskola kialakításának optimalizálásánál a következő szempontokat vették figyelembe:
– Az órák közötti szünetekben lehet szellőztetni. Ebben az esetben a nyitott ablakok által lefedett maximális terület segítségével minimalizálható a CO2-szint a következő óra előtt.
– Automatikus vezérléssel a lehető legnagyobb mértékben biztosítható a természetes szellőzés. A szellőzés CO2-szenzoros szabályozása a legjobb módja a jó levegőminőség biztosításának.
– Elégséges megoldás lehet az időre programozott szellőzés-szabályozás is, ha az órarend és a szünetek időzítése állandó és alig változik.
A tantermek szellőzésének és beltéri klímájának értékelését a VELUX Energy and Indoor Climate Visualizer alkalmazás segíti.
A Langebjerg Iskola egy tipikus tantermének szellőzési teljesítményét azon órák száma alapján vizsgálták, amikor a CO2-szint meghaladta az ajánlott 1000 ppm értéket. Ezt négy különböző szellőzési rendszer esetében hasonlították össze:
– Mechanikus szellőzés óránként 3,4 levegőcserével
– BR2010 szerinti követelmény – mechanikus szellőzés óránként 2,5 levegőcserével (BR2010: 2010-es dán építésügyi szabályozás)
– BR2010 szerinti követelmény + ablaknyitás a szünetekben
– Igény szerint szabályozott természetes szellőzés meghatározott CO2-értékkel az ablakok nyitódásához.
Az eredmények összehasonlításából látható vált, hogy a CO2-szenzoros szabályozott természetes szellőzés sokkal jobb levegőminőséget biztosít a helyiségben, mint az óránkénti 2,5 levegőcsere. Az igény szerint szabályozott természetes szellőzést az egyes tantermekben elhelyezett CO2-szenzorok működtetik. Az ablakok nyitódása és záródása két előre beállított érték alapján történik:
– Nyitódás megközelítőleg 1000 ppm értéknél
– Záródás megközelítőleg 650 ppm értéknél
Ha a CO2-szint eléri az első értéket, az ablakok tágra nyílnak, amíg a második érték be nem áll.
Minden egyes tanteremben felszereltek egy beltéri légminőség- és hőérzet-ellenőrző rendszert. A gyerekek a mérési adatokat ma már táblagépeken vagy okostelefonon kiértékelhetik, és a havi vagy éves adatok segítségével egyszerű ábrákat készíthetnek. Adatokat gyűjthetnek és elemezhetnek a beltéri és kültéri hőmérséklettel, a CO2-szinttel, a páratartalommal és a zajszinttel kapcsolatban.
(x)